A Bitcoin elhozta az internet következő korszakát, amiben sokan meg fognak gazdagodni
Kicsid Attila utolsó frissítés: 19:18 GMT +2, 2017. július 13.A blockchain technológia bizonyos szempontból az új internet, fogalmunk sincs még pontosan mire fogjuk használni, de valószínűleg meghódítja majd a világot.
- Az elmúlt másfél évben elképesztő növekedésen vannak túl az olyan kriptopénzek, mint a Bitcoin vagy az Éter.
- Nagy pénzügyi intézetek vezető azt állítják, még nagyon sokat fog nőni az értékük.
- Ezek bár befektetési eszköznek sem utolsók, sok szakértő szerint viszont sokkal fontosabb a mögöttük levő technológia.
- Ami elhozhatja az internet következő nagy korszakát, a Web 3.0-t.
- Ez még nem tudjuk biztosan, hogy milyen lesz, de az is lehet, hogy okosszerződésekkel vehetünk magunknak ingatlant vagy autót.
Még alig ismerjük a mögöttük levő technológiát, mégis az elmúlt időszak sztárbefektetéseivé nőtték ki magukat a különböző kriptopénzek. Miközben a részvények egyre drágábbak, a banki kamatok pedig továbbra is nevetségesen alacsonyak, a Bitcoin, az Éter és társai hihetetlen rövid idő alatt elképesztő nyereségeket hoztak azok számára, akik hajlandóak voltak kockáztatni, és olyan eszközökbe fektetni, amelyekkel még - túlzás nélkül - csak ismerkedik a világ.
Aki viszont már ismerkedőfélben van a kriptopénzekkel, az tudja, hogy a legtöbb szakértő szerint nem is önmagában a virtuális pénzekkel való kereskedés a legnagyszerűbb felfedezés bennük, hanem az azokat működtető technológia, az úgynevezett blockchain, vagy blokkláncok.
A blockchain technológiáról gyakran elhangzott vélemény, hogy olyan hatással lehet a világra, mint a hetvenes években az első számítógép megjelenése, vagy a kilencvenes években az internet elterjedése. Az új technológiát bár kétkedve fogadták, nagyon sokáig még a technológiai vállalatok sem hittek benne, nemhogy a pénzügyi intézetek, ma már a bankszektor nagyobb játékosai közül senki sem akar lemaradni, és egyre több nagy pénzügyi szereplő jelenti be, hogy piacra dob valamilyen blockchain alapú terméket, már csak a kísérletezés kedvéért is. A blockchain abban ugyanis tényleg nagyon hasonlít az internet kezdeti éveire, hogy egyelőre fogalmunk nincs arról, pontosan mire fogjuk használni, az viszont már egyértelművé vált, hogy
a jövő egyik legfontosabb technológiáját, vagy legalábbis annak alapját fedezték fel.
Tény, hogy egyelőre még inkább csak a kriptopénzek hódítanak, de azok már annyira a mindennapok részét kezdték képezni, hogy még az amerikai kongresszus is Bitcoin-gyorstalpalón vesz részt, mert a képviselők arra panaszkodnak, hogy megfelelő ismeretek hiányában nem tudnak megapalozott döntéseket hozni a virtuális pénzeket érintő törvényjavaslatokkal kapcsolatban, de még az internetes újdonságoktól igen gyakran elzárkózó Oroszország is azt vizsgálja, hogy milyen lehetőségek lennének arra, hogy saját kriptopénzt dobjanak piacra.
Forrás: steemit.com
Azért nem mind arany, ami Bitcoin
A legismertebb kriptopénz messze a Bitcoin. És a lengépszerűbb is, ami nem is csoda, hiszen míg 2017 januárjában még 900 dollár körül mozgott a kriptodeviza árfolyama, addig ma 2 310 dollár környékén kereskednek vele. Ahogy az minden sikeres befektetési eszköz esetében lenni szokott, a Bitcoinnál is nagyon hamar figyelmeztettek lufi létrejöttére a kétkedő befektetők, több szakértő viszont egy ennél sokkal súlyosabb problémára hívja fel a figyelmet, amiről egyelőre a kriptopénz árfolyama nem igazán akar "tudomást venni". Arról ugyanis nagyjából megegyeznek a vélemények, hogy attól függetlenül, hogy a Bitcoin mögötti technológia egy rendkívüli újításnak számít, és még annak ellenére is, hogy az árfolyam töretlenül halad fölfele, a kriptodevizának van egy komoly korlátja is, aminek a megoldása vízválasztó lehet a fennmaradása szempontjából. Ezt a korlátot a Concorde Alapkezelő blogján mutatta be egy szakértő, és alább mi is összefoglaljuk, már csak azért is, mert viszonylag jól megérthető a probléma által a blokkláncok működése is.
A blockchain technológia lényege - ahogy azt az Alapblog szakírója is magyarázza -, hogy a kriptodevizával történő tranzakciók elszámolását úgynevezett bányászok végzik. A bányászok nem személyek, hanem olyan számítógépek, amelyeken fut a bitcoin programja. A bányászokra találóbb a könyvelők kifejezés, ugyanis ezek a számítógépek egymással összekötve vezetik a kriptodeviza virtuális főkönyvét, amelyben minden tranzakció nyilvántartva van. Ebben a "főkönyvben" átlagosan 10 percenként úgynevezett blokkokba gyűlnek a tranzakciók, ezeket akár úgy is lehet képzelni, mint a “főkönyv” oldalait.
A bánzászatról már egy korábbi cikkünkben is írtunk. Bitcoinra (és más kriptopénzekre is) vásárlás nélkül is szert tehetünk. Ezt hívja a szleng miningnak, vagyis bányászatnak. A bitcoin.hu szerint az úgynevezett bányászok gépeik erőforrásaiért cserébe kapnak virtuális pénzt. Ők bocsátják a többi felhasználó rendelkezésére a hálózatot üzemeltető gépeket, amelyek ellenőrzik a rendszerben elindított tranzakciókat. A bányászok fáradozásaik jutalmaként adott mennyiségű, frissen kibocsátott bitcoint könyvelhetnek el maguknak. A kapacitásért kapható összeg négyévente feleződik. Az ingyen pénzosztogatás akkor ér véget, ha mind a 21 millió virtuális pénzérme forgalomban lesz 2033-ban. A bitcoin bányászatot kezdetben a számítógép processzorával végezték, de egy idő után mindenki áttért az erős videókártyával, valamint kifejezetten erre a célra létrehozott eszközökkel való bitcoin bányászatra.
A problémát az okozza, hogy ezekre az oldalakra csak korlátolt mennyiségű, 1 megabájtnyi információ fér rá. A blokkok adatforgalmát azért korlátozták, hogy megvédjék a kriptodevizát a túlterheléses támadásokkal szemben, arra viszont valószínűleg a Bitcoin titokzatos megalkotója vagy megalkotói sem számítottak, hogy a kriptodeviza ennyire sikeresnek bizonyul majd. Mert ez az 1 megabájtnyi tárhely a tranzakciók megnövekedett száma miatt már korántsem elég. Ezért gyakori, hogy a bányászok csak nagyon lassan és a költségek növekedése mellett tudják elkönyvelni a tranzakciókat, amelyek szélsőséges esetben gyakran még nem is teljesülnek. Erről egyébként egy Bitcoin fejlesztő is írt egy blogbejegyzést még 2016 elején, amivel jókora zuhanást is okozott a kriptoeszköz árában.
Azzal viszont, hogy a Bitcoinnal történő tranzakciók nagyon belassulhatnak, a kriptodeviza az egyik legnagyobb előnyét veszíti el. A közvetítők nélküli, független, alacsony költségen történő, szinte azonnali kereskedés nélkül ugyanis kérdéses lehet a Bitcoin jövője, főleg a jelenlegi környezetben, amikor rendkívül sok virtuális pénz jelenik még meg a piacon, amelyeknél ezt a hibát már megalkotásukkor kiküszöbölték.
Jogos kérdés lehet, hogy de akkor egyszerűen miért nem növelik meg a blokkok méretét 1 megabájtról 2-re, majd ha szükség lesz rá, akkor 3-ra és így tovább? A válasz erre abban keresendő, hogy a Bitcoin kereskedési rendszere csak abban az esetben módosítható bármilyen kismértékben is, hogyha erről konszenzus születik minden egyes érintett között. Gyakorlatilag ez jelenti a rendszer biztonságosságának egyik legfontosabb zálogát is, viszont szinte lehetetlenné teszi, hogy módosítsanak rajta, hiszen nem mindenkinek érdeke az, hogy nagyobb adatforgalom mellett menjen a Bitcoin kereskedése.
Nem érdeke például a kínai bányászoknak, akik az olcsó kínai áram miatt hatalmas részesedéssel rendelkeznek a virtuális deviza bányászatának piacán. Ők azért nem akarják a blokkok méretének növelését, mert Kína és a világ többi országa közötti internetes sávszélesség viszonylag limitált. Ha növekedne a blokkok mérete, akkor a jelenlegi körülmények között az szinte egyet jelentene azzal, hogy a kínai bányászok erőteljesen veszítenének pozíciójukból. Márpedig ahhoz, hogy változtatni tudjanak a Bitcoin kereskedésének "szabályain", konszenzusra lenne szükség abszolút minden résztvevő részéről.
Azt persze nehéz átlátni, hogy mi fog akkor történni, ha egy ilyen egyezséget semmilyen formában nem sikerül majd tető alá hozni. Szakértők már hosszú ideje folyamatosan azt hangoztatják, hogy amennyiben nem sikerül növelni a blokkláncok méretét, az hosszú távon egyet jelent majd az első jelentős virtuális deviza végével. Az viszont azért mégiscsak érdekes, hogy az elismert problémák ellenére a Bitcoin őrült növekedésen van túl az előző másfél évben.
Bár a kriptodevizákat érintő kockázatokat elismerik (szabályozói környezet, hackertámadások), már olyan jelentős pénzintézetek is egyre nagyobb figyelemmel követik a Biotcoint, mint a Goldman Sachs. A nagybank elemzői szerint az árfolyam egy nap el fogja érni a 4 ezer dollárt. Legutóbb a Standpoint Research részévnypiaci elemzője is állást foglalt a témában, Ronnie Moas szerint, aki még ennél is optimistábban tekint a kriptodeviza jövőjére, a Bitcoin ára még az idén el fogja érni az 5 ezer dollárt, majd a következő évtizedben akár 25-50 ezer dollárig is emelkedhet.
Moas, aki a kicsit optimista meglátásai mellett azt is beismeri, hogy nemrég bevásárolt kriptodevizákból, meg is magyarázza, miért gondolja úgy, a következő években tovább folytatódhat a Bitcoin-őrület. Szerinte ugyanis hiába nőtt elképesztő mértékben a Bitcoin árfolyama, a kriptodeviza jelenleg 40 milliárd dollárra tehető piaci kapitalizációja még mindig "csak" 1%-át teszi ki például az arany, és még a 0,1%-át sem éri el a részvények és készpénz piaci kapitalizációjának. Moas szerint reális piaci szcenárió lehet, hogy az egyre drágább részvények és a már jó ideje rekordalacsony kamatok miatt a kriptopenzek még népszerűbb befektetési eszközzé válnak majd a következő időszakban, és a Bitcoin ennek köszönhetően elérheti akár az 1%-át is a részvények és készpénz piaci kapitalizációjának.
Felhívja viszont a figyelmet, hogy viszonylag nagyot is lehet bukni majd a kriptodevizákon. Moas személy szerint két lehetséges, és egymástól merőben eltérő forgatókonyvet tart lehetségesnek. Az egyik szerint a kifejezetten sok kockázat oda is vezethet, hogy a jelenlegi kriptodevizák teljesen el fognak tűnni a piacról, a befektetők pedig hatalmasat fognak bukni rajtuk. A másik lehetőség szerinte viszont az, hogy a virtuális pénzek szárnyalása még nagyobb méreteket ölt, és bár szerinte mindkét lehetőségre jókora esély mutatkozik, ha a Bitcoin valóban az évtized befektetése lesz, ő még a kockázatok ellenére sem szeretne kimaradni a buliból.
Most sokkal valószínűbbnek látszik, hogy a Bitcoin kistestvére lesz a befutó
A legtöbb szakértő szerint van egy a Bitcoinnál jóval nagyobb potenciállal bíró kriptopénz is, amely nagyobb eséllyel hódítja majd meg a világot. Az Ethereum nevű blokkláncos hálózaton futó éter nevet viselő kriptovaluta népszerűségét az is mutatja, hogy míg újév napján még 8,52 dolláros árfolyamon lehetett megvenni, addig most 192 dolláron áll az ára úgy, hogy nemrégiben még 374 dollárért is lehetett kereskedni vele. Szóval az elmúlt időszak visszaesése ellenére azok a kereskedők, akik az év első napjaiban vásároltak belőle, akár húszszoros haszonnal is adhatják tovább a napokban.
Az árfolyam felfutásában minden bizonnyal annak is szerepe volt, hogy olyan cégek csatlakoztak a projekthez, mint a JP Morgan, a Microsoft vagy az Intel. Ráadásul az Ethereum alapítója, Vitalik Buterin még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is részt vett egy találkozón, ahol megvitatták, hogy Oroszországban milyen alkalmazási lehetőségei lehetnének a technológiának Oroszországbvan.
Az Ethereum abban is különleges, hogy a fejlesztői ismertek, sőt, általában elismertek. Amolyan sztárfejlesztők dolgoznak a rendszeren. Az elgondolás nagyon hasonló a Bitcoinéhoz, de azért sokkal több annál. Az Ethereum túlzás nélkül sokkal inkább egy "világszámítógép" akar majd lenni, és ezért a Web 3.0 születését látják benne.
Hogy mi az a Web 3.0? Még nem tudjuk igazán. A Superpozition szerint Web 1.0-nak neveztük el utólag azt a korszakot, amikor megszületett az internet, de azt még csak honlapok böngészésére, valamint különböző felületeken üzenetek küldésére használtuk. Ezt követte a Web 2.0 korszaka, amikor megjelent a közösségi média, tömegesen kezdték el használni a Facebookot, a Twittert vagy a YouTube-ot. A Web 3.0 most úgy látjuk, hogy az üzleti élet és az emberek közötti kapcsolati hálót fogja gyökeresen átalakítani, és áthelyezi azt egy decentralizált, minden eddiginél kiterjedtebb virtuális térbe.
Az Ethereumot, vagyis a világszámítógépet egy központ nélküli, teljesen decentralizált hálózat működteti. A hálózathoz gyakorlatilag bárki önként csatlakozhat, és akárcsak a Bitcoin esetében, az Ethereumnál is bányászoknak nevezzük azokat, akik tulajdonképpen a felajánlott kapacitásokkal működtetik a rendszert. És abban is hasonlít az Ethereum a Bitcoinhoz, hogy a felajánlott kapacitásokért cserébe a bányászok ebben az esetben is jutalmat kaphatnak, az Ethereum pénzét, az Ethert, vagy magyarra fordíva az Étert.
Arról, hogy mekkorára nőttek már ezek a rendszerek, sokat elárul, hogy az Ethereum bányászatára használt eszközök már nyolcszor több energiát használnak, mint a globálisan működő Visa-hálózat működtetése. A Bitcoin bányászatához még ennél is több energia fogy, huszonhétszer annyi, mint amennyit az amerikai hitelkártyacég fogyaszt.
De mire lenne jó egy ilyen szuperszámítógép?
A szakértők jelenleg úgy látják, hogy egyértelműen az okosszerződések megkötése és kezelése lehet a blokkláncok jövője. És eben az Ethereum azért is fog élen járni várhatóan, mert a Bitconnal ellentétben, amely csupán egy elszámolási eszköz, az Ethereum sokkal több, mondhatjuk azt is, hogy a kihasználási lehetőségei végtelenek.
A blokklánc technológiára épülő Ethereumot már alapjaiban úgy írták meg, hogy alkalmas legyen okosszerződések programozására. A bárki számára elérhető, úgynevezett nyílt forráskódú szoftverhez a programozók szabadon fejleszthetnek alkalmazásokat. Már számtalan applikáció készült el, amelyek például éterrel való online fogadásra, értékpapírok adás-vételére vagy kibocsátására, vagy éppen közösségi forrásgyűjtésre (crowdfunding) is alkalmas.
A blokkláncok egyik alkalmazhatósági lehetősége például az ingatlanszektort is teljesen átalakíthatja, erről még az OTP Bank is blogbejegyzést írt. Ők hozzák fel példaként az alkalmazási lehetőségeknél, hogy lakásvásárlásnál, vagy éppen felújítási munkálatoknál gyakran már azelőtt foglalót vagy előleget kell fizetni, minthogy a lakás valóban a tulajdonunkba került volna, vagy a kivitelező hozzálátott volna a munkálatok elvégzéséhez. Ez gyakran visszaélésekre is lehetőséget ad, előfordulhat, hogy a régi tulajdonos meggondolja magát, és a foglaló ellenére inkább másnak adja el a lakást, vagy az is, hogy a felújítási munkálatokat vállaló cég az előzetesen vállalt ütemtervvel szemben késlekedik a kivitelezéssel.
Ezekre a helyzetekre megoldást jelenthetnek az okosszerződések, amelyek csak akkor engedik hozzáférni a korábbi tulajdonost vagy a kivitelezőt egy adott összeghez, ha minden rendben van az új lakás jogviszonyaival és már kezünkben a kulcs, vagy csak a felújítási munkálatok bizonyos szakaszainak elvégzése után történnek automatikus utalások a kivitelező részére. Az okosszerződések megalkotásánál és alkalmazhatóságánál mondhatjuk, hogy csak a fejlesztők kreativitása szab határt.
Az okosszerződések ugyanígy átalakíthatják a pénzügyi szektort is. Például ha egy bróker arra kap megbízást tőlünk, hogy részvényeket vásároljon a pénzünkre, egy okosszerződés segítségével elérhető, hogy csak abban az esetben juthat hozzá az ügyfél részvényvásárlásra szánt pénzéhez, ha teljesít bizonyos feltételeket. Ebben az esetben mondjuk azt, hogy a számlánkról csak akkor tudja leemelni a pénzt, ha a helyére “beteszi” az értékpapírokat. Így gyakorlatilag kizárhatóak lennének a visszaélések a pénzügyi közvetítők részéről.
És számtalan példát fel lehetne hozni még arra, hogy miként válhatnak a tranzakciók az Ethereum segítségével gyorsabbá és megbízhatóbbá, valamint hogyan tehetik a blokkláncok feleslegessé a bonyolult, bürokratikus, tranzakciókat összekötő vállalatok és intézmények egész láncolatát.
Persze még problémák sokasága vár megoldásra. Honnan fogja tudni például a rendszer értékelni azt, hogy milyen ütemben haladnak a lakás felújítási munkálatai, vagy ha mondjuk egy használt autó vásárláskor kötünk okosszerződést, hogyan fogja majd eldönteni a rendszer, hogy az eladó átvert-e minket, vagy valóban jó műszaki állapotban levő autót adott el? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása a jövő kérdése, az új technológia kiaknázási lehetőségeinek felismerése viszont még valószínűleg hosszú időt fog igénybe venni, és akár azt is eredményezheti, hogy a Goolge-hez hasonló vállalatbirodalmak születnek majd meg, akik az élet több területén is alkalmazni tudják a technológiát.
Az IBM becslése szerint, amelyet a Fintechradar foglalt össze, 2017-re a legnagyobb pénzintézeteknek már a 15%-a bevezet valamilyen blockchain alapú terméket. De becslésük alapján ez az arány mindössze három év alatt el fogja érni a 65%-ot. Szóval egyre inkább úgy tűnik, hogy meglehetősen rövid időn belül a blokkláncok a mindennapjaink részét fogják képezni, és nem csak a bankszektort, hanem több más iparágat is teljesen meg fognak változtatni.
Aki még jobban el szeretne merülni a témában, annak ajánljuk a cikk megírásánál forrásként használt Kriptolufi és Válságban a Bitcoin című Alapblogos bejegyzéseket, valamint a Superpozition szakmai blog Web 3.0 - Ethereum című három részes elemzéseit is.