2017. június 23. péntekZoltán
EUR = 4.5673 RON
USD = 4.0905 RON
HUF = 1.4773 RON
GDP-növekedés = 5,7%
Átlagbér = 2342 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,4%
BET = 8,346.21(0.11%)
Infláció = 0,61%
Alapkamat = 1,75%

Már nem is az a kérdés, hogy el fogja-e hagyni a dollár az eurót, hanem hogy mikor

 Kicsid Attila utolsó frissítés: 09:49 GMT +2, 2017. január 12.

Egy ideje nagyon közel van egymáshoz a dollár és az euró árfolyama. Egyre több szakértő mondja azt, hogy még idén bekövetkezik a 2002 óta nem látott paritás, de akadnak olyanok is, akik szerint elfogyott a dollár ereje.


Amikor 2007-ben nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai gazdaság növekedési számai pont olyan baljós jeleket vetítenek előre, mint a részvénypiac állapota, az USA kormányzata addig szinte példátlan mértékben avatkozott be, alapkamatot csökkentett és hatalmas költekezésbe kezdett. A cél az volt, hogy a költekezés munkahelyeket hozzon létre, az új munkahelyeknek köszönhetően nőni tudjon a lakossági fogyasztás, a fogyasztás növekedése pedig segítse az amerikai vállalatokat a növekedésben és további új munkahelyek létrehozásában.

Ennek a beavatkozásnak messze a legfontosabb része az akkor még Ben Bernanke által vezetett amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve úgynevezett mennyiségi enyhítési programja volt, amely részeként először 2008 novemberében - akkor már a pénzügyi válság kitörése után - 600 milliárd dolláros, négy hónappal később 1 800 milliárd dolláros pénzinjekcióval, gyakorlatilag a pénznyomtatásnak megfelelő intézkedéssel, igyekeztek segíteni a bajba jutott amerikai gazdaságnak.

A mennyiségi enyhítés lényege az volt, hogy a jegybank állampapír és értékpapírok (például jelzálog-kötvények, vagy bankok kötvényei) vásárlásával juttatott pénzt a gazdaságba. A "pénznyomtatás" a válság kezelésének egy másik fontos intézkedését, az amerikai irányadó kamatláb nullához közeli csökkentését egészítette ki. Az alapkamat csökkentésének az volt a lényege, hogy a gazdaság szereplőit, beleértve a lakosságot is, megtakarítások helyett költekezésre, valamint hitelfelvételre késztesse, még akkor is, ha az akció a dollár gyengülését okozta.

Forrás: shutterstock.com


Bár a Fed válságkezelő programját rengeteg kritika éri még ma is, és a többszöri meghosszabbítására is szükség volt, végül elérte célját: az amerikai gazdaság láthatóan magához tért a válság után, a munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent, és most is alacsony, a pénzügyi szektor is stabilizálódott.

A válságkezelő intézkedések akkor a dollár gyengülését hozták

És ahogy várható volt, a nulla közeli kamatpolitikának és a mennyiségi enyhítési ciklusnak az lett az eredménye, hogy némileg gyengült a dollár értéke. A “pénznyomda” beüzemelésével ugyanis minden egyes új dollár hozzáadása a rendszerhez kicsit rontotta a már meglévő dollárok értékét, az így létrejött magasabb infláció, vagyis az amerikai valuta hígulása, illetve az alacsonyabb amerikai kamatlábak miatt pedig a befektetők próbáltak megszabadulni a dollárjuktól, és a dollárban vásárolt értékpapírjaiktól is, és gyakran a magasabb hozamot ígérő feltörekvő országokban kerestek menedéket a pénzüknek. 

A Fed volt és jelenlegi elnöke, Ben Bernanke és Janet Yellen.


2014-ben aztán komoly változás következett be, amikor Janet Yellen személyében új elnök váltotta Ben Bernanke-t a Fed élén. Bár a mennyiségi enyhítési program kivezetése már korábban megkezdődött, Yellen elnöksége alatt zárták azt le teljesen, és jelentették be, hogy hamarosan véget vetnek az alacsony kamatpolitikának is. Ekkorra tehető a dollár először rohamléptű, majd egyre mérsékeltebb erősödésének megkezdődése is az euróhoz viszonyítva. 

A dollár euróhoz viszonyított árfolyamának alakulása 2008 és 2016 között. (Forrás: xe.com)


2015 végén aztán óvatos lépésekben ugyan, de tényleg megkezdődött az amerikai alapkamat csökkentése. 2016 december 15-én pedig már második alkalommal, a Fed kétnapos ülést követően döntött az amerikai irányadó kamatláb 0,25%-os emelése mellett. A döntés hatásaként a dollár árfolyama közel tizennégy éves csúcsra ugrott. Bár a lépésre mindenki számított, 2002 után ez volt az a pillanat, amikor szinte karnyújtásnyira került a dollár euróval szembeni paritása, vagyis az a pont, amikor egy dollár értéke megegyezik egy euró értékével.

A dollár euróhoz viszonyított árfolyamának alakulása 2016 szeptembere óta. Szerdán egy euróért 1,05 dollárt kell fizetni. (Forrás: xe.com)


A euró/dollár árfolyama a decemberi kamatnövelés óta viszonylag stabil. A szakértők szerint ugyanakkor a dollár idén nagy valószínűséggel tovább fog szárnyalni, ez azért is nagyon valószínű, mert idén a Fed újabb kamatdöntő ülései végződhetnek azzal, hogy megemelik az amerikai alapkamatot.

A dollár árfolyamát pedig várhatóan a magasabb amerikai alapkamat miatt megnövekedett kamatok és hozamok is felfele hajthatják. Az sem elhanyagolható, hogy az amerikai gazdaság 2016 harmadik negyedévére vonatkozó gazdasági növekedésének éves szintje elérte a 3,2%-ot, a munkanélküliségi ráta pedig kilenc éve nem látott szintre, 4,6%-ra esett úgy, hogy az élelmiszerek és energiahordozók nélkül számított maginfláció éves szinten a közgazdászok által "egészségesnek" tartott 2,1%-on áll. Márpedig ahol nagyobb a növekedés, magasabbak a vállalati bevételek és nyereségek, oda szívesebben áramlik a befektetésre váró tőke is. A tőkeáramlás eredményeként pedig a befektetők növelik az adott ország fizetőeszköze iránti keresletet is, ami szintén felhajtja a dollár értékét.

Trump fogja mozgatni a dollár árfolyamát?

Az amerikai jegybank döntéshozói 2017-re három kamatemelést (jegybanki szigorítást) ígértek, elemzők szerint viszont ennyire azért nem lesz szigorú a Fed, ráadásul nagyon sok fog múlni azon is, hogy január 20-i beiktatása után megvalósulhat-e Donald Trump választási kampányban ígért gazdaságpolitikája. Mert ha Trump valóra váltja nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési terveit, amelyekről itt írtunk kicsit részletesebben, a kormányzati költekezés felhajthatja az amerikai inflációt, ami kedvező lehet az amerikai alapkamat további emelésének. (A kamatemelésnek inflációt csökkentő hatása van, mert a költekezés helyett megtakarításra késztet.)

Forrás: businessinsider.com


A dollár euróhoz viszonyított árfolyamát a Capital Economics londoni elemzőház is megpróbálta megbecsülni. Ők azzal számolnak, hogy Trump nagyvonalakban tényleg megvalósítja elképzeléseit, emiatt pedig a Fed 2017-ben és 2018-ban is négy-négy kamatemelést fog végrehajtani. A Capital Economics előrejelzése szerint ebben az esetben az amerikai valuta év végére az 1:1-es árfolyamparitás alá, 0,95 dollárra drágul az euróhoz képest a jelenlegi 1,04-1,05 dollár/euró körüli szintekről.

Vannak azonban óvatosabb hangvételű elemzések is, amelyek szerint Trump ígéreteit nem feltétlenül kell készpénzek venni, és még a szándék ellenére sem lesz semmi garancia arra, hogy sikerül végrehajtani őket. Így van ezzel a Commerzbank is, amely szerint a dollár csak 2018 végére tud majd paritásba kerülni az euróval szemben.  

Még fontosabb, hogy mi történik nálunk, mert az európai pénznyomda még mindig kitart

A dollár euróhoz és lejhez viszonyított árfolyamának erősödését támogathatja az is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tovább folytatja a 2015 márciusában megkezdett, a Fedéhez nagyon hasonló menyiségi enyhítési programját, így az amerikai és európai központi bank politikája között sosem látott széttartás jöhet létre.

A havi 80 milliárd eurós (márciustól 60 milliárd euróra csökkenő) eszközvásárlási program szintén azt célozza, hogy növelje az európai inflációt, az alacsony kamatlábakkal olcsóbbá tegye a hitelezést és beindítsa az eurózónában a gazdasági növekedést. A Portfolió elemzése szerint az EKB pénznyomtatásának folytatása, így a dollár és az euró viszonya is elsősorban azoktól a tényezőktől függ, hogy:

  • milyen hatással lesz a brit népszavazás eredménye az eurózóna gazdaságára, és mi lesz, ha Theresa May aktiválja a kilépést szabályozó 50. cikkelyt,
  • milyen hatással lesz Trump elnöksége az európai gazdaságra
  • illetve milyen eredménnyel zárul egy sor rendkívül fontos választás, tavasszal a holland, a francia, majd ősszel a német parlamenti választás.


A Portfólió elemzői szerint, amíg ezek a kockázatok nem tűnnek el, addig várhatóan továbbra is havi 60 milliárd eurós pénznyomtatással segíti majd az európai jegybank a gazdaságot, így feltehetően idén az év jelentős részében továbbra is működésben marad az euró dollárral szembeni gyengülésére nyomást helyező tényező.

Az eurónak valószínűleg rossz hír lenne, ha a radikális jobboldali Marine Le Pen nyerné a francia elnökválasztásokat. (Forrás: time.com)


Mi legfennebb az egésznek csak a szemlélői lehetünk, de milyen negatív hatása lehet ránk a dollár erősödésének?

Mivel a piac már részben beárazta a Fed soron következő lépéseit, nem igazán lehet a dollár árfolyamának elszabadulására számítani, az elemzők többsége is inkább csak mérsékelt erősödést vetít előre. Ugyanígy azoknak a termékeknek és nyersanyagoknak az árrobbanására sem lehet számítani, amelyeknek a kereskedése dollárban történik.

Az egyik tipikus ilyen termék a kőolaj. Az amerikai valuta erősödése megérződhet az üzemanyagárakon és a földgáz árán is, ugyanakkor ha a kőolaj világpiaci árával kapcsolatos várakozások beigazolódnak, akkor az autósok nagyobb mértékben aggódhatnak a kőolaj hordónkénti árának emelkedése miatt, mintsem a dollár elszabadulásáért.

Az elektronikus termékeknél is érződhet majd a dollár erősödése, a kütyük piacán ugyanis főként az ázsiai és amerikai gyártók dominálnak, az elszámolások pedig jellemzően dollárban történnek. Drágulhatnak emellett a ruházati termékek is, és többet fizethetünk a kávéért és a kakaóért.




pénzpiac