Tényleg a 2008-ashoz hasonló válság várhat ránk Kína miatt?

Soros György szerint igen, és olyan elemző is akad, aki a tőzsdepániknál jóval nagyobb veszélyeket lát a kínai gazdaságban.
Rég volt ilyen viharos évkezdet a világ pénzügyi piacain, miután a múlt héten két alkalommal kellett felfüggeszteni a kereskedést a sanghaji és a sencseni tőzsdéken. A sokadik kínai részvénypiaci összeomlást több szakértő is csupán a középosztály megerősítését célzó, Kína eltérő gazdasági modellre történő átállásával magyarázza. A pesszimistább hangvételű elemzések viszont a 2008-as történéseket emlegetik, és sokkal mélyebb problémákat vélnek felfedezni, amelyek akár az egész világgazdaságot is veszélyeztethetik.
Sorost 2008-ra emlékezteti a jelenlegi helyzet
A jelenlegi helyzet a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása előtti időszakra emlékezteti a magyar származású Soros György befektetőt is, aki Srí Lankán egy közgazdasági fórumon tartott előadásában fejezte ki aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy az új év első kereskedési napja óta újabb 2 500 milliárd dollár "tűnt el" a kínai tőzsdékről a részvényárfolyamok csökkenése miatt - számolt be a Bloomberg.
Soros György (Forrás: bloomberg.com)
A befektető rámutatott, a kínai vezetés új gazdasági modellt próbál kidolgozni, amely az eddigi termelés és beruházás alapú növekedést váltaná, és főként az egyre megerősödő kínai lakossági fogyasztásra, illetve a szolgáltatások megerősödésére építene. Soros szerint ugyanakkor a gazdasági átállás miatt bekövetkezett lassulás, valamint a kínai fizetőeszköz leértékelése a világ minden részét jelentősen érinteni fogja.
A Nobel-díjas közgazdász inkább mindenkit megnyugtatott
Nem számít viszont sem Kína, sem a globális gazdaság összeomlására Joseph Stiglitz. A Nobel-díjas közgazdász-professzor szerint ugyanis a tőzsdék év eleji összeomlása elsősorban a nem kellőképpen átgondolt "circuit breaker" árfolyamfigyelő mechanizmusnak volt tulajdonítható, amely ahelyett, hogy csillapította volna a pánikot, inkább súlyosbította azt, amikor 7%-os esést követően felfüggesztette a kereskedést.
Stiglitz a Bloomberg TV-nek adott interjújában azt is elmondta, hogy különbséget kell tenni a reálgazdaság és a pénzpiac történései között, amely "soha nem volt egy és ugyanaz". Kifejtette viszont, hogy a kínai történések mindenképp gazdasági lassulást eredményeznek majd, de semmiképp nem kell "kataklizmikus", szélsőséges mértékű visszaesésre számítani. Ennek ellenére szerinte a kínai kormány kínálati oldalra összpontosító reformtörekvései tovább fogják lassítani az ország gazdasági növekedését, hacsak nem egészítik ki azokat keresletösztönző intézkedésekkel is.
Joseph Stiglitz (Forrás: dailyhellas.com)
Stiglitz szerint ugyanis a tervezett reformok elsősorban az állami vállalatok kapacitás- és munkaerőtöbbletének a kezelésére összpontosítanak. A kínálati oldalra összpontosító reformok azonban nincsenek szinkronban a világgazdasági folyamatokkal - mutatott rá. "A globális kereslet csökken, Kína pedig már szerves része a világgazdaságnak. Vannak persze a gazdasági teljesítményt befolyásoló belső tényezők is, de ha nem gondoskodnak a kereslet megfelelő mértékű ösztönzéséről, a gazdasági lassulás csak tovább súlyosbodhat" - fejtette ki.
Ha nem is lesz összeomlás, de a kínai lassulás fájni fog
A tovább lassuló kínai gazdaság ugyanakkor szinte minden fejlett és feltörekvő országot súlyosan érinthet. Az Oxford Economics közgazdászai egy friss elemzésükben arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező két évben 4,8%-kal lesz alacsonyabb a kínai gazdaság növekedése - ez 6-7%-os növekedés helyett csupán 3-4%-os bővülést jelentene -, és azt is megbecsülték, hogy ez milyen mértékű csökkenést okozhat a különböző országok várható GDP-növekedésére.
Ha valóban bekövetkezik a brit cég szakértőinek talán kissé negatív jóslata, akkor az a román gazdaság 1,1%-os visszaesését eredményezné, vagyis a 2016-ra várt 4,1%-os növekedés ennyivel lehet alacsonyabb. A kínai visszaesés a legsúlyosabban az amúgy is komoly gazdasági gondokkal küzdő Oroszországot, valamint Chilét, Malajziát, és Szaúd-Arábiát érintheti legsúlyosabban az Oxford Economics szerint.
Az Oxford Economics elemzése szerint a feltörekvő országok két csoportját fogja rendkívül érzékenyen érinteni a kínai lassulás:
-
a nyersanyagexportálókat, hiszen a kínai gazdaság csökkenő nyersanyagszükséglete folyamatosan lefele nyomja a világpiaci árakat is (ebbe a kategóriába tartozik Oroszország, Chile és a kőolajár-változásra érzékeny Szaúd-Arábia),
-
valamint az ázsiai kereskedelmi partnereket (ebbe a kategóriába szintén beletartozik a Pekinggel egyre szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszország, ami még súlyosabbá teheti az amúgy is rossz napokat megélő orosz gazdaság helyzetét).
Adósságválság van kibontakozóban?
A tőzsdepániknál a kínai gazdaság jóval nagyobb problémáira mutat rá cikkében Noah Smith, a Bloomberg publicistája. Az elemző szerint a világ tőzsdéin az elmúlt napokban jelentkező eladási hullám csak a leglátványosabb megnyilvánulása egy sokkal mélyebb adósságválságnak, amely kísértetiesen hasonlíthat az Egyesült Államokban a kétezres évek közepén kialakult ingatlanpiaci buborék által okozott összeomláshoz.
Forrás: ahametals.com
Smith szerint a baj forrása abban keresendő, hogy az elmúlt években elképesztő módon fejlődő kínai ingatlanszektor - és ezzel együtt az ingatlanárak - növekedéséhez a hatóságok és a kereskedelmi bankok egy árnyékbankrendszeren keresztül nyújtottak hitelt. Az ingatlanvásárlásokhoz és beruházásokhoz kölcsönöket nyújtó árnyékbankrendszer működéséhez pedig a pénzügyi szektor saját forrásai mellett kötvénykibocsátással magánszemélyektől is vontak be tőkét, ami a magas kockázat miatt jelentősen növelte a bankrendszer ingatlanszektortól függő rosszhitel-állományát.
Az elemző szerint a kínai gazdaság lassulása így azért különösen veszélyes, mert magával ránthatja az ország ingatlanszektorát is. Az ingatlanok árának csökkenése pedig jelentős veszteséget okozhat a pénzügyi szektornak, annak hatása pedig jelentős csődhullámhoz vezethet.
"A kínai tőzsde zuhanása valószínűleg csak az egyik tünete egy sokkal nagyobb és aggasztóbb felszín alatt zajló folyamatnak, és nagyon hasonló a nyolcvanas években Japánban történt adósság-válsághoz, amely hosszú éveken át aláásta a japán pénzügyi rendszert" - mutat rá Smith, aki szerint most mindenki arra keresi a választ, hogy a kínai gazdaság állapota milyen hatással lesz a többi fejlett országra.