2017. június 29. csütörtökPéter
EUR = 4.5503 RON
USD = 3.9857 RON
HUF = 1.4681 RON
GDP-növekedés = 5,7%
Átlagbér = 2342 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,4%
BET = 7,977.14(-2.34%)
Infláció = 0,61%
Alapkamat = 1,75%

Valóban segíthet az eladósodottaknak a magáncsődről szóló törvény?

 Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Eddig csak vállalatok válhattak fizetésképtelenné Romániában, 2016-tól viszont jön a magáncsőd.


A parlament a múlt héten nagy többséggel fogadta el a magáncsőd intézményét bevezető és szabályozó törvényt. A jogszabály a "jóhiszemű" eladósodott magánszemélyeknek 2016 januárjától lehetővé teszi, hogy egy területi csődhatóság által kijelölt csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat, az adósságcsapdát egy maximum ötéves adósságrendezési ütemtervet kidolgozva és végrehajtva kerüljék el.

A törvény szerint egy magánszemély akkor kérheti a létrehozandó területi csődhatóságtól a fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik és a törlesztőrészleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem képes fizetni.

A törvény legfontosabb pontjai:

 

 • A törvényjavaslat azon romániai lakhellyel rendelkező magánszemélyeket védené, akik nem engedélyezett magánszemélyek (PFA), és adósságuk nem kereskedelmi tevékenységből származik.

• A csődvédelmet kérelmezőnek saját felelősségére be kell mutatnia anyagi helyzetét, valamint azt, hogy milyen bevételei voltak az elmúlt három évben, és milyen jövedelmekre számíthat az elkövetkezendő öt évben.

• Minden információt közölnie kell a hitelezőiről és a fennálló adósságairól.

• Amennyiben bizonyítják, hogy az adós nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, a hitelezők is kérhetik a magánszemélyek fizetésképtelenségét, de csak 25 ezer lejnél magasabb tartozás esetében.  

• Amennyiben bizonyított a csődeljárás szükségessége, a hatóságok csődbiztost neveznek ki a magánszemély mellé.

• A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben.

• A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzen "irracionális" módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben.

• A fizetésképtelenséggel az adós ellen zajló végrehajtási eljárások azonnal felfüggesztődnek.

Régóta várt jogszabály

Ugyan Románia a törvény megszavazásával valóban az Európai Uniós tagállamokhoz zárkózik fel, a jogszabállyal kapcsolatban több kérdés is felmerül. Ilyen például, hogy jelenleg Romániában még nem létezik a magáncsőd alkalmazásához szükséges megfelelő intézményi háttér, valamint az is kérdéses lehet, mennyire lesz tetten érhető, ha valaki megpróbál visszaélni a fizetésképtelenségi eljárás nyújtotta védelemmel.

“Amikor a törvény elfogadásáról vitáztunk a jogi bizottságban, jelen volt a legfelsőbb bírói tanács, illetve az igazságügyi minisztérium képviselője is. Ők is azt emelték ki, hogy igazából maga az igazságszolgáltatás sincs felkészülve a magánszemélyek fizetésképtelenségéről szóló törvényre. Ezért fogadtuk el a törvénytervezetet úgy, hogy csak jövő év januárjától lép érvénybe – mondta el megkeresésünkre Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Máté hozzátette, az igazságszolgáltatásnak fél éve van felkészülni: “vagy bírákat alkalmaznak, vagy továbbképzik azokat a bírákat, akik már foglalkoznak csődeljárással a gazdasági szférában”.

 

Forrás: cabinas.net

 

 

Felfüggesztődnek a büntetőkamatok

Máté szerint a magánszemélyek fizetésképtelenségéről szóló törvény a bajba jutottaknak leginkább abban nyújt segítséget, hogy az eljárás során felfüggesztődnek a büntető- és egyéb kamatok, így a fizetésképtelen személy nem halmozza tovább a tartozását. A törvény másik előnye, hogy a fizetésképtelen helyzetbe jutott személy mellé kineveznek egy csődbiztost, amely jogi képviselőként 5+1 év alatt az ügyfelével közösen megállapított terv szerint próbálja a magánszemély vagyonát úgy rendezni, hogy az kikerüljön az adósságcsapdából.

“A jogi képviselő a magánszemély mellett tartja a kapcsolatot a hitelezőkkel is. Közös döntéseket hoznak, olyan értelemben, hogy egyetért-e például a hitelező azzal, hogy a magánszemély eladjon egy tulajdonában lévő ingatlant. Egy ilyen döntés következtében olyan összeghez juthat hozzá a bajba jutott, amellyel újra fizetőképessé válhat, vagy a meglévő tartozásokat meg tudja szüntetni” – mutatott rá Máté, aki kiemelte, a magáncsőd intézménye nagy segítséget nyújthat a nehéz helyzetbe jutott svájci frankosoknak is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a törvény ad-e majd visszaélésre lehetőséget, Máté elmondta, a fizetésképtelenségi eljárás indítását követően a folyamatot a megyei törvényszéken tárgyalják, és egy bíró fog dönteni arról, hogy fizetésképtelenné nyilvánít-e valakit vagy sem. “Remélem, hogy ezt a szűrőt az igazságszolgáltatás jól fogja alkalmazni. A bíró fog dönteni ebben a kérdésben, figyelembe veszi majd a keresetet és más jövedelmi forrásokat, illetve a rendelkezésre álló vagyont. Azt is vizsgálni fogja, honnan tudna még plusz jövedelmet szerezni a magánszemély, és mennyit kell visszafizessen. Ezt követően egy mérleget készítenek, amely alapján a bíró dönt majd– magyarázta Máté.

 

Forrás: burnett.edu

 

 

A bankok aggódnak

A magáncsőd intézményének bevezetése ellen a bankok is tiltakoztak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban levélben fejezte ki aggodalmát a magáncsődről szóló törvénytervezet miatt, mivel meglátásuk szerint a törvény elfogadása előtt mélyreható hatástanulmányra lett volna szükség. “Ebben igazat kell adnunk az IMF-nek, mert hatástanulmány valóban nem készült. Csak statisztikai adatok alapján becsülték meg, hogy hány magánszemély van, aki nem tudja törleszteni a törlesztőrészletét. Ennél tovább valóban nem számoltak” – mondta Máté.

Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója megkeresésünkre elmondta, jelenleg még nem lehet megmondani, hogyan fogja a romániai bankszektort érinteni a törvény elfogadása, mivel a pontos végrehajtási utasítás még nem készült el. "Nagyon sok minden függ majd az adósságkezelés módjától, valamint attól, hogy milyen szinten vonják be a hitelezőket a döntésekbe" - hívta fel a figyelmet.

A vezérigazgató szerint ugyanakkor az már most látszik, hogy a felállítandó testületek száma viszonylag magas lesz. "Fontos kérdés, hogy a jelenlegi igazságügyi, illetve végrehajtói rendszer, amely ebben a pillanatban is a kapacitása többszörösével működik, hogyan tud majd megfelelni a jelentős mértékben megnövekedett nyomásnak" - mutatott rá Diósi.

 

Forrás: helioctive.com

 

 

Jobb lett volna egy tanácsadói hálózattal kezdeni

A vezérigazgató szerint valószínűleg jobb lett volna egy tanácsadói hálózat kiépítésével kezdeni, ami főleg az adósokat segítette volna az életvitelük helyes átgondolására. Hozzátette, az is kockázatot jelenthet, hogy sokan úgy menekülhetnek a magáncsőd intézménye alá, hogy nem ismerik pontosan a hozzá kapcsolódó eljárásokat.

A pénzügyi szektor tőkehelyzete a leképezendő céltartalékok nagyságától nagymértékben függ. Diósi szerint ebben a pillanatban még senki számára nem világos, hogy milyen ügyfélkörre lehet számítani. "Az sem világos, hogy ez milyen tartalékolási kötelezettségeket fog a bankokra róni. A magáncsőddel kapcsolatban gyakorlatilag ebben a pillanatban kicsit sötétben repülünk, és nem tudjuk, hogy merre tartunk."




pénzpiac