Negatív kamat: kevesebbet veszel ki, mint amennyit beteszel?
Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Elkeseredettségében nemrég negatív betéti kamatrátát szabott meg az Európai Központi Bank, ami számos következménnyel jár.
Rekord alacsony szintre csökkentette az európai alapkamatot az Európai Központi Bank (EKB) június elején. A közvélemény igazi figyelmét mégis az keltette fel igazán, amikor Mario Draghi, az EKB olasz kormányzója a piacok nem kis meglepetésére bejelentette, hogy első nagy központi bankként negatív betéti kamatrátát (-0,10%) határoztak meg.
Annak ellenére, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank kormányzója a bejelentést követően úgy fogalmazott: “a kamatok a júniusi csökkentéssel elérték az alsó határt”, az EKB kormányzótanácsa szeptember 4-ei ülésén újabb nem várt döntéseket hozott: kamatrátái további csökkentése mellett foglalt állást.
Az EKB így az eurózónát fenyegető deflációs veszély elleni, valamint a gazdasági növekedés beindítását segítő lépésként 0,15%-ról 0,05%-ra csökkentette az irányadó kamatát, lejjebb vitte a 0,1%-os negatív betéti kamatát is, amely most már mínusz 0,20%-on áll, és újabb értékpapír-vásárlási programot jelentett be.
Az EKB monetáris politikája
Az Európai Központi Bank legfontosabb feladata az árstabilitás fenntartása, amelynek keretében az infláció szintjét középtávon 2 % alatti, ám ahhoz közeli értéken kell tartania. Az EKB, sok más európai jegybankhoz hasonlóan, az irányadó kamatokkal hat az inflációra: túlságosan magas infláció esetén emeli az európai alapkamatot, míg alacsony infláció esetén csökkenti azt. Az EKB kormányzótanácsa ily módon drágítja vagy teszi vonzóvá a hitelfelvételt, illetve a megtakarítást.
Az EKB három kamaton keresztül befolyásolja a kamatkörnyezetet az eurózónában:
a.) aktív oldali rendelkezésre állás: a bankok az egymás közötti egynapos hitelezéshez veszik igénybe,
b.) irányadó refinanszírozási műveletek: a bankok kölcsönt vehetnek fel az EKB-tól,
c.) betéti rendelkezésre állás: a bankok betéteket helyezhetnek el a központi banknál.
Mit jelent a negatív betéti ráta?
A magánszemélyek megtakarításait nem éri közvetlen hatás. Az Európai Központi Bank által meghatározott negatív betéti kamatláb csupán a bankok által az EKB-nál elhelyezett betéteket érintik. A kereskedelmi bankok viszont a jegybanki rendelkezésre állás feltételeinek változásával valószínűleg csökkentetni fogják az euróban náluk elhelyezett betétek után fizetett, amúgy is alacsony kamatot.
Az éves betéti kamatlábak átlagos szintje a deposit.org szerint Hollandiában 0,30%, Németországban 0,37%, Belgiumban 0,38%, de Spanyolországban és Olaszországban is csak 0,83%, illetve 1,05%.
A betéti kamatlábak csökkenése mellett viszont a fogyasztók olcsóbban juthatnak hitelhez, az Európai Központi Bank szerint ez viszont gazdaságélénkítő hatással jár: a háztartások és a vállalatok számára kevésbé válik vonzóvá a megtakarítás, az érem másik oldala viszont, hogy az olcsóbbá váló hitelfelvétel élénkítheti a gazdaságot. Az intézkedéssel az EKB fogyasztásra és beruházásra ösztönzi a gazdasági szereplőket, valamint növeli a gazdaságba juttatott pénzmennyiséget. A nagyobb pénzmennyiség pedig a nagyon alacsony, az eurózónában nagy gondot jelentő 0,3%-os infláció növekedéséhez vezethet.
Infláció az eurózónában (2011-2014)
Forrás: Eurostat
A lakosság inkább fizet, hogy biztonágban tudja a pénzét
A Bundesbank elemzői viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az EKB döntése jelentősen megnehezíti az eurózónában a magánszemélyek dolgát, hogy bankoknál elhelyezett betétekkel őrízzék meg pénzük értékét. Az EKB döntése ugyanis lefele irányuló nyomást helyez az eurózóna tagállamaiban a kereskedelmi bankok által betétek után fizetett amúgy is alacsony kamatokra, amelyeknek átlaga több ország esetében alig magasabb az infláció szintjénél.
Ugyan a betéti kamatlábak további csökkenésére lehet számítani, a lakosság várhatóan továbbra is a bankbetétekben bízik meg leginkább - írja a Der Spiegel. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a negatív reálhozamok fogalma egyáltalán nem újkeletű dolog, sőt a betéteseknek a hetvenes és kilencvenes években folyamatosan a betéti kamatrátáknál jóval nagyobb éves inflációval kellett megküzdeniük.
Forrás: empowerednews.net
Az Economic Times elemzése szerint is az EKB által teremtett kamatkörnyezetre a kereskedelmi bankok mellett a lakosság várható reakciója is inkább a negatív reálhozamok felvállalása lesz. "A bankok és a lakosság is a negatív reálhozamok formájában inkább fizetnek annak érdekében, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben biztonságban tudják pénzüket, annak tudatában, hogy az eurózóna gazdasága lassuló tendenciát mutat, de az Ukrajnában és a Közel-Keleten kialakult helyzet is jelentős pénzügyi kockázatokat hordoz magában" - írja az Economic Times.
Minden elérhető eszközzel
Ennek ellenére az EKB elnöke tartja magát a pénzügyi szereplőknek és politikai vezetőknek tett azon ígéretéhez, amely szerint: "minden elérhető eszközzel küzdeni fognak az árstabilitás középtávú biztosítása érdekében". A Financial Times szerint ezeknek a szavaknak akkora jelentősége lehet az eurózóna gyengélkedő gazdaságára nézve, mint a jegybankelnök két évvel ezelőtt tett azon nyilatkozatának, miszerint “megmentik az eurózónát, bármibe is kerül”. Akkor ennek a félmondatnak akkora hatása volt a pénzügyi szereplőkre, hogy az eurózónában hosszú ideje tartó adósságválság körüli pánik egy csapásra a végéhez ért.
Mario Draghi, az EKB elnöke
Forrás: shutterstock.com
A mostani kamatcsökkentéssel az EKB kormányzótanácsa határozottan lép fel az eurózónában tapasztalható alacsony infláció ellen. Az EKB eddig a 2011 óta folyamatosan lassuló európai inflációt mindig külső tényezőkkel (olajár és élelmiszerárak esése) magyarázta. A kamatdöntéssel és az amerikai jegybank által alkalmazott mennyiségi lazítással kapcsolatos bejelentés (az EKB jelentős kötvényvásárlási akcióra is készül, amivel növeli a pénzügyi piacokra juttatott pénzmennyiséget) most egyértelműen arra utal, hogy a jegybank felvette a küzdelmet az eurózóna gazdasági problémáival.
Az eurózónában továbbra is nagy gondot jelent a munkanélküliség magas szintje.
A magas munkanélküliség pedig visszafogja az árak emelkedését (az inflációt), hiszen a dolgozók így kisebb eséllyel tudnak csak béremelést kiharcolni, emiatt kevesebbet is fogyasztanak. Az infláció nullához közelítő szintje Mario Draghi szerint is veszélyzónában van, hiszen egy esetleges defláció komoly problémákat okozhat az eurózóna tagállamaiban, hiszen az országok pénzügyi helyzete szempontjából rendkívül káros lehet, hogy a jövedelmek csökkenése mellett az adósság szintje ugyanakkora marad. A deflációs veszélyről itt írtunk részletesen.
Az eurózóna másik jelentős problémáját az elöregedő és eladósodott társadalom adja, amely inkább megtakarít, mint fogyasztana vagy beruházna. A fogyasztás és a beruházás fellendüléséhez pedig a bankok sem tudtak partnerek lenni. Az Index szerint a gazdasági válságot követően "az európai bankrendszer benne maradt a csávában", hiszen nem szabadultak meg a válság után az elértéktelenedett eszközeiktől. Az európai bankok, ellentétben az amerikai társaikkal, nem tisztították meg a könyveiket a "mérgező eszközeiktől", így nem tudják betölteni legfontosabb feladatukat, a magán- és vállalati szektor hitelezését.
Forrás: shutterstock.com
Az eurózóna jegybankjának döntéseit nem mindenki fogadta pozitívan
A negatív betéti kamat a bankokat ugyan valóban a forrásaik kihelyezéseire, hitelezésre ösztönözheti és növelheti az infláció szintjét, de a döntésnek számtalan negatív hatása is lehet. Ilyen az euró dollárhoz viszonyított árfolyamának csökkenése vagy a bankok költségeinek növekedése, ami akár drágább hiteleket is eredményezhet.
A Mario Draghi vezette kormányzótanács döntését leginkább német elemzők támadják. Az ők egybehangzó véleményük szerint az újabb mélységi rekordra leszállított irányadó kamatláb nem vezet a fogyasztás élénküléséhez, emellett nehéz helyzetbe hozza a megtakarítással rendelkezőket. “Az EKB túl korán lövi el a puskaport” és a túlságosan gyors kamatcsökkentési folyamat nyomán kialakult helyzetben "már nemigen tud mit tenni" a továbbra is súlyos euróövezeti válság kezelésére – jelentette ki Hans-Werner Sinn, az ifo gazdaságkutató intézet elnöke.
Ugyan stabil gazdasági környezetben az alacsony kamatok beszerzésekre, fogyasztásra ösztönöznek, a Német Kereskedelmi Szövetség állásfoglalása szerint ez a jelenlegi helyzetben nem áll fenn. “Az EKB döntése nem serkenti a fogyasztást, hiszen a fogyasztókat a jelenlegi gazdasági hangulatban sokkal jobban foglalkoztatja az, hogy miként alakul a pénzük vásárlóereje és mi lesz a megtakarításaikkal – áll a szövetség közleményében.
Hogyan hat a romániai bankszektorra az EKB döntése?
Romániának jót tesz az EKB monetáris politikája, hiszen könnyíthet azok helyzetén, akik euró alapú hitellel rendelkeznek. A rekord alacsony európai alapkamat, valamint a lej euróhoz viszonyított felértékelődése csökkenteni fogja a hitellel kapcsolatos költségeket.
Jelenleg az euróban denominált jelzálog alapú hitelek kamatlábai 5%-os szinten vannak, az euróban elhelyezett betétekre pedig körülbelül 2%-os kamatot fizetnek a bankok. Így jó hír, hogy a kamatlábak csökkenésével az euróban felvett hitelek olcsóbbá válnak, viszont az kevésbé, hogy nem éri meg annyira az egységes európai valutát betétként elhelyezni a bankoknál.