Nem kell a bankoknak a lakosság pénze?
Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.A kereskedelmi bankok infláció közeli kamatrátával fogadják ügyfeleik megtakarításait, a reális hozam ennél is alacsonyabb. Hogyan változtak a kamatok, miért ilyen alacsonyak, és mit tehetnek a spórolók?
Múlt héten azt vizsgáltuk meg, hogy a jegybank hónap eleji döntése, mellyel történelmi minimumra tolta az alapkamat szintjét, hogyan hatott a hitelezésre. Kiderült, hogy egy átlagos, 38 ezer eurós (körülbelül 170 ezer lej), 30 évre felvett lej alapú Első Lakás hitel esetén már októbertől közel 50 lejjel lesz kevesebb a törlesztő-részlet, sőt, év végére akár 100 lejes is lehet a részletkülönbség.
Az alapkamat-vágás azonban nem csak a hitelezésben hozott változást: aminek az adósok örülnek, az a betéteseknek fáj. Az amúgy sem magas kamatok ugyanis újra estek, történelmi minimumra. Az alábbi ábrán jól látható, hogy míg 2010 elején még átlagosan 10%-os kamatot fizettek a bankok a lakossági ügyfelek megtakarításai után, ez mára a felére apadt, sőt, 5% alá ereszkedtek a kamatok.
Az alábbi összehasonlításból kiderül, hogy 5% közeli kamatot a lakosság favoritjának számító három hónapos, lej alapú betét esetén már csak a kisebb, nem minden városban jelenlevő kereskedelmi bankok „hajlandóak” fizetni. A nagy, országos hálózattal rendelkező intézetek már csak 4% körüli kamatot fizetnek.
Ezek még csak a bruttó kamatok. Mivel Romániában nincs a THM-hez hasonló egységes betétráta mutató, csak jelezni tudjuk, hogy ebből még le kell vonni a helyenként igen jelentős számlavezetési díjakat, a kamatokra kirótt 16%-os adó elől pedig senki sem menekül. (A bankok által gyakorolt kezelési költségekről itt írtunk részletesen.) Mindezek miatt a reális kamatráta még a Romániában jelenleg 4,41%-os szinten álló éves inflációnál is alacsonyabb, vagyis a fogyasztói árak növekedését sem fedezi a megtakarításokra fizetett kamat.
Miért van ez így?
A kamatok nemzetközi szintéren (Fed, EKB) is jellemző esése a jegybanki monetáris politika következménye: alacsony kamatokkal próbálják segíteni a hitelezést, olcsó kölcsönnel ugyanis könnyebben találnak kifizetődő befektetéseket a cégek, munkahelyeket teremtenek, kapacitást növelnek, és hurrá, már itt is van a gazdasági növekedés - remélik.
Egy másik ok, amiért ilyen alacsonyra estek a betéti kamatok az, hogy a bankoknak nem kell az emberek pénze, legalábbis kevesebb kell belőle. Hiteleket nálunk alig-alig adnak, közben pedig forrástúltengésben szenvednek. Érdekes megnézni, hogy 2008 óta 142%-kal, 2010 óta 40%-kal emelkedett a romániai háztartások betétállománya, miközben a hitelállomány ennél sokkal kisebb mértékben nőtt, 2008-hoz képest 40%-kal, 2010-hez képest 6%-kal. A bankok a hitelek után begyűjtött kamatokból tudják finanszírozni a betéti kamatokat, nem érdekük, hogy a betétek oldalára dőljön el a mérleg.
Nemcsak arról van szó, hogy nem kellenek a források, hanem arról is, hogy ezek még 4-5%-os kamatokkal is drágának számítanak. Amikor egy-egy nemzetközi, hazánkban is jelenlevő bank a pénzpiacokról 2-3%-os kamattal is forráshoz tud jutni, miért fizetne többet egy romániai spórolónak?
Illusztráció: Shutterstock
Mit lehet tenni?
Magasabb hozamot a banki betétek alternatíváival, befektetésekkel, megtakarítási termékekkel lehet elérni, ezek működéséről itt írtunk részletesen. Fontos azonban megjegyezni, hogy nincs magasabb hozam kockázat nélkül, míg a banki betéteket 100 ezer euróig garantálja az állam, addig ez nem igaz az alternatívákra, melyek leszerződésekor legtöbbször a hozam sem ismert előre, csak egy várható szint állapítható meg.