Nagyot hasíthatunk a banki betét alternatívájával
Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Rohamosan nő a befektetési alapokat választók száma. Olyan termék is van a piacon, amely 27%-os hozamot szállított tavaly. Mielőtt bevásárolnánk, ismerjük meg alaposan az alapok működését.
Május végén a romániai befektetési alapok 250 ezer személy mintegy 10,076 milliárd lejnyi megtakarítását kezelték, ami az elmúlt húsz év abszolút rekordja. Év elejéhez képest már 14%-kal ugrott meg a befektetési alapokban levő összeg, de nálunk a legtöbben a pénzüket inkább olyan alapokba fektetik, amelyek banki betéteket, államkötvényeket vásárolnak, részvényalapokban mindössze a vagyon 5%-a van.
Nem csoda, hogy egyre nagyobb teret hódítanak a nálunk még újdonságszámba menő befektetési alapok, a romániai bankok többsége lassan már 5% alatti, inflációt sem fedező kamatrátát kínál a bankbetétekre. Sokan mégis ódzkodnak a befektetési alapoktól, kockázatosnak, elkerülendőnek tartják a használtunkat, főleg az információhiány miatt – mesélik banki alkalmazottak. Itt az ideje, hogy Személyes Pénzügyek sorozatunkban alaposabban megismerjük ezeknek a termékeknek a működését, típusait, és vessünk egy pillantást az európai, valamint a hazai befektetésialap-piacra.
Leckék a pénzről, pénzügyi oktatás felhasználóbarát formában a pénzidomár.ro-n! 13 kérdés, amit érdemes feltenned, ha pénzről van szó, 3 lépés az álmaid megvalósítása felé, 7 kérdés, amit jó a bankban feltenni, egészséges elvek a pénzed idomítására és még sok egyéb érdekes tartalom. Ajánljuk figyelmébe! (x)
Mi a befektetési alap?
A befektetési alap egy olyan banki termék, amely ötvözi a megtakarítás és a befektetés tulajdonságait. A befektetési alapok magán- és intézményi befektetőktől gyűjtik össze a vagyontömeget, amelyet az erre hivatott szakemberek az alap politikájának megfelelően kezelnek, azaz fektetnek be. Egy befektetési alapkezelő több befektetési alapot is kezelhet.
Mennyibe kerül egy jegy?
Befektetési alap részesedést a banki fiókokban vásárolhatunk. Ez a termék kisebb befektetők számára is elérhető. A BT Obligaţiuni egy jegye például jelenleg 15,43 lejbe kerül, az OTP Comodis egy jegye 15,35 lej. Vannak drágább alapok is, a Raiffeisen Ron Plus egy jegye például 131,21 lej.
A befektetési alapokat aszerint csoportosítjuk, hogy hogyan lehet hozzájuk csatlakozni. A zárt végűek esetén az alap befektetési jegye csak meghatározott futamidő elteltével váltható vissza, amikor maga az alap is megszüntetésre kerül. Ilyen romániai zárt alapok a SIF-ek, vagy a Fondul Proprietatea. A nyílt végűek esetében - amelyekkel ebben a cikkben foglalkozunk -, az alap befektetési jegye folyamatosan vásárolható és bármikor visszaváltható. A nyílt végű befektetési alap célja, hogy olyan befektetőket vonzzon, amelyek a közösen befektetett összegekkel nagyobb hozamot érjenek el, mint egyéni befektetőként.
A befektetési alapokhoz a befektetési jegyek vásárlásával lehet csatlakozni, az így befizetett pénzösszeg a befektetési alapba kerül, amelyet az alapkezelő befektet – fogalmazza meg a befektetési alapok lényegét az OTP Bank Románia. Az alapkezelő naponta kiszámolja a befektetési jegyek értékét, az alap eszközeinek napi piaci értéke szerint. Ez az érték a befektetési jegyek jegyzési és visszavásárlási árát jelenti az adott napon.
Illusztráció: Shutterstock via Tom Wang
A nyíltvégű alapból a befektető bármikor kiléphet, a befektetési jegyei adott napi értékén történő visszaváltásával. A befektetési jegyek értéke naponta megtekinthető az alapkezelő honlapján, vagy éppen a bankfiókban. Mégis ahhoz, hogy biztosan nagyot kaszáljunk, a szakemberek úgy vélik, hogy 3 évig érdemes kötvényalapokban, 7 évig részvényalapokban tartani a pénzünket.
A befektetési alapok típusai
Merthogy az alapok sem egyformák. Alapvetően négy különböző befektetési alapot különböztetünk meg:
- pénzpiaci alap: pénzpiaci eszközökbe (alacsonyabb kockázatú eszközökbe: állampapírok, banki betétek, megtakarítási és folyószámlák, diszkont befektetési jegyek) fektet;
- kötvény alap: főképp kötvényekbe (állami, önkormányzati és vállalati) és kincstárjegyekbe fektet;
- vegyes alap: vagyonát az alapkezelő megosztja a részvények és a kötvény jellegű befektetések között;
- részvényalap: döntően részvényekbe (magasabb kockázatú eszközökbe) fektet.
A befektetési jegyek vásárlása után ezek értéke naponta változik az alap vagyonában levő eszközök árfolyamától, valamint az eszközökből származó bevételektől (kamat, kupon, osztalék stb.) függően. A befektetési jegyek értéke nőhet, de csökkenhet is, az alap kockázati szintje szerint.
Az alapba való befektetés nyeresége a jegyek vásárlási és eladási ára közötti értékből származik, míg az alap hozama azt mutatja meg, hogy a befektetéssel évi hány százalék jövedelemre tesz szert az adott befektetés. A hozamot nagyban befolyásolja az alap kockázati szintje: minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb a várható hozama.
Aktív és passzív alapok
Aktív és passzív vagyonkezelést is megkülönböztetünk. Előbbi célja hozzáadott érték, vagyis extra hozam előteremtése aktív kockázatvállalással. Aktív stratégiának nevezzük azt, amikor a vagyonkezelő célja a benchmark (referencia) hozam vagy valamilyen abszolút hozamcél felülteljesítése, és ennek elérése érdekében a benchmarktól aktívan, akár jelentős mértékben is eltér a vagyonkezelő. A legtöbb befektetési alap a világon aktív stratégiát folytat, mert abban hisznek, hogy szakértelmükkel a benchmarknál jobb hozamot tudnak elérni – írja az abszoluthozam.hu.
A passzív vagyonkezelés nem vállal fel kockázatot, és nem akar extra hozamot termelni, egyedüli célja egy referencia-árfolyam a másolása/tükrözése/követése. Például egy amerikai részvény alap esetében az S&P 500 index lehet egy jó benchmark, a romániai részvények esetén pedig például a bukaresti értéktőzsde referenciahozama, a BET.
Miért éri meg befektetési alapokat választani?
A befektetési alapok által kínált legnagyobb előny a diverzifikáció. Mivel az alap kezelői a rendelkezésre álló összeget több befektetési lehetőség között osztják el, csökken a kockázat. Ha az összes pénzünket egyetlen vállalat részvényeiben tartanánk, és a vállalat csődöt mondana, minden megtakarításunkat elvesztenénk. Ehhez képest minél több befektetési lehetőség között osztjuk meg vagyonunkat, annál diverzifikáltabb portfóliónk lesz, és annál kisebb kockázatnak leszünk kitéve. A gyakorlatban egy 30-40 elemből álló portfólió már jól diverzifikáltnak tekinthető. A befektetési alapok is ezt az elvet követik, így portfóliójuk jól diverzifikált – írja a netfolio.hu. A befektetési alap előnye, hogy szinte minimális összeg befektetésével is egy jól diverzifikált portfólióhoz jutunk.
Amennyiben a portfólió termékeit egyenként vásárolnánk meg, az többe kerülne. Egyrészt az ügyletenkénti magas tranzakciós költségek miatt, másrészt a termékek esetlegesen magas árfolyama miatt, ugyanis lehet, hogy egy-egy részvény olyan drága, hogy nem tudnánk venni belőle egyet sem. Előny az is, hogy a vagyont profi szakemberek kezelik, akik tisztában vannak az aktuális pénz- és tőkepiaci folyamatokkal – olvassuk ugyancsak a netfolio.hu-n. Ők határozzák meg az eszközök arányait a portfólión belül, törekedve persze a minél jobb teljesítményre.
A befektetési alapok hátránya
Az alapok hozama általában alacsonyabb az egyes részvények hozamához képest. Ennek oka is nyilvánvaló: hozam és kockázat egymáshoz kapcsolódnak – egyiket sem lehet úgy csökkenteni, hogy a másik ne csökkenjen. Az alapkezelők sem dolgoznak persze ingyen, az ő munkájukat mi fizetjük meg. Ez általában a vételi jutalékban és a vagyonkezelési díjban testesül meg.
Befektetési alapok elterjedése Európában
A befektetési alap iránti kereslet csak nálunk jár gyerekcipőben. Egész Európában nagyon népszerűek ezek a termékek, 2013 első negyedévének végén több mint 6,6 billió euró volt ilyen alapokban. Bulgáriában százharmincszor akkora vagyon landolt befektetési alapokban, mint nálunk. 10,076 milliárd lejnyi befektetett megtakarítással a rangsor végén kullogunk. De ha a trendeket nézzük, máris az élbolyban találjuk hazánkat, a 11,2%-os növekedés a negyedik legmagasabb.
Befektetési alapok hozamai nálunk
Romániában a BCR Obligaţiuni a legnagyobb kötvényalap, 4,3 milliárd lejt meghaladó kezelt vagyonnal és 104 ezer befektetővel. A pénzpiaci alapok közül a Raiffeisen Ron Plus emelkedik ki 1,78 milliárd lejes vagyonnal. Az alábbi ábrán megfigyelhető, hogy általában nem a legnagyobb alapok kínálták tavaly a legmagasabb hozamokat, pedig elméletileg nekik jobb alkupozíciójuk lenne a különböző piacokon.
Az is tisztán látszik, hogy bár a részvényalapok kockázatosabbak (könnyebben csődbe megy egy vállalat, mint mondjuk egy állam), jóval magasabb, akár 27%-os nyereséget is szállítottak tavaly. Persze a történelmi árfolyamok bár mérvadóak, de semmit sem jelentenek, éppen ettől kockázatosak a befektetési alapok: az elején nem tudjuk, mennyit nyerünk, vagy nyerünk-e valamennyit a végén.
A romániai befektetési alapok közül tavaly mindegyik nyereséges volt, de a részvényalapok között már van olyan is idén, amelyik komoly veszteséget könyvelt el. Éppen ezért csak azoknak ajánljuk ezeket a banki termékeket, akik mernek egy kisebb, vagy nagyobb kockázatot vállalni a magasabb nyereség érdekében.
Tanács
Azok, akik kockázatkerülőek, de elegük van az időnként az inflációt sem fedező banki betét-kamatokból, válasszanak bátran egy kötvény- vagy pénzpiaci alapot, itt nem túl nagy a rizikó: legfeljebb a banki kamattal egyenlő, vagy kissé alacsonyabb hozamot érünk el, de általában magasabb lesz a nyereség. Azok számára pedig, akik az „aki mer, az nyer” stratégiát választják, de érthető okokból nem akarják minden pénzüket egyetlen vállalat részvényeibe fektetni, irány a részvényalapok!