2019. november 17. vasárnapHortenzia, Gergõ
EUR = 4.7667 RON
USD = 4.3224 RON
HUF = 1.4239 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,692.51(0.00% )
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Freelancing: meg lehet élni ebből, nem is rosszul

Sipos Zoltán utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Rengeteg romániai programozó, dizájner, szövegíró van jelen a nagy freelance-oldalakon, és munkájukat általában pozitívan értékelik.


Önálló munka kötetlen munkaidővel és korlátlan kereseti lehetőségekkel, dinamikus nemzetközi közegben. Bár első olvasásra annak látszik, ez nem egy mosóporügynök-álláshirdetés a Piaţa de la A la Z-ben, hanem az egyre népszerűbb szabadúszó munka előnyeinek a rövid összefoglalója.

A fejlett nyugati országokban a kis- és középvállalkozások egy ideje mindent megtesznek annak érdekében, hogy a különösebb szaktudást és személyes jelenlétet nem igénylő rutinműveleteket valamilyen fejlődő országba kiszervezzék – oda, ahol egy nyugati átlagfizetés akár tizedéért is boldogan dolgoznak.

A cégek így látványosan csökkenteni tudják egy-egy munkafázis költségeit, és miközben munkavállalókból hatalmas a választék, a kapott termék vagy szolgáltatás gyakran akár jobb is, mintha azt egy teljes munkaidős kolléga oldaná azt meg a szomszéd irodában.

Csak a képzelet szab határt a kiszervezhető munkáknak

A kiszervezett munkákat már most is nehéz felsorolni, és minden jel arra mutat, hogy a jövőben ezek bővülni fognak. A legegyszerűbb feladatok például házi feladatok megoldása, adatbevitel, különféle Powerpoint bemutatók, kimutatások és jegyzetek elkészítése.

Egyes freelancer-oldalak virtuális irodák, call centerek működtetésére szakosodtak, máshol céglogókat lehet terveztetni. Van lehetőség egy-egy cégnévről vagy szlogenről ötleteltetni a szabadúszókat, de ha online üzlet felépítése, keresőoptimizálása és működtetése a cél, akkor az is könnyen megoldható.

A gombamódra szaporodó közvetítő oldalakon az angol nyelv a lingua franca: ez azért is kézenfekvő, mert a kliensek nagy része angolszász területekről érkezik – az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Kanadából vagy Ausztráliából.

Bábeli zűrzavar, ahol mindenki angolul beszél

A munkavállalók nemzetiségét illetően bábeli zűrzavar uralkodik. Nincsen róluk átfogó központi kimutatás, de a munkavállalók listáit böngészve kitűnik, sok az indiai, pakisztáni, orosz, ukrán és román – kisebb számban jelen vannak például argentinok, vietnamiak, uruguayiak. Munkát találhatnak dizájnerek, könyvelők, marketingesek, programozók és fordítók. Azok számára is vannak projektek, akiknek nincsen semmilyen szaktudásuk, csak korlátlan szabad idejük és türelmük.

A freelancer oldalak működési elve nagyjából a következő: a munkaadó feltölt egy pontos leírást (brief) arról, hogy miben is áll a munka. Erre a briefre aztán a szabadúszók licitálnak, tehát megírják neki, mennyiért vállalnák el a munkát, és milyen határidővel.

Hogyan működik a rendszer?

A munkaadó szabadon válogathat a licitek közül – van, aki a legalacsonyabb árra utazik, a legtöbben azonban inkább azt nézik, hogy a freelancer milyen ajánlásokkal rendelkezik, tehát mennyire komoly munkavállaló. Sokaknak megéri többet fizetni egy megbízható szakmai háttérrel rendelkező munkavállalónak, mint fillérekért odaadni a projektet egy olyan freelancernek, aki aztán örökre eltűnik.

A legnépszerûbb freelance-oldalak

A „freelance websites” kucsszóra számtalan kisebb-nagyobb freelance oldalt lehet találni, melyek többé-kevésbé mind a fent leírt modell szerint mûködnek. A legnépszerûbbek az Elance.com, a Guru.com, a Freelancer.com, a Scriptlance.com, Odesk.com és a Vworker.com.

Ahogy sikerült megállapodni, a rendszer a projektre szánt összeget leveszi a munkaadó bankszámlájáról. A projekt elkészülte és elfogadása után nem a munkaadó, hanem a közvetítő oldal utalja a pénzt a freelancernek. Ennek a megoldásnak az értelme az, hogy így a munkaadó nem léphet meg fizetés nélkül, miután az elkészült munkát leadták neki.

Az oldalak a közvetítés fejében 5-15 százalékot levesznek a munkavállaló fizetéséből – a pénz aztán valamilyen nemzetközi pénzátutaló rendszeren, például a PayPalen keresztül érkezik meg a freelancer bankszámlájára.

A bizalom és megbízhatóság kulcsfontosságú itt: éppen ezért úgy a munkaadó, mind a munkavállaló kölcsönösen minősíthetik egymást a projektek végén – az, akinek sok pozitív minősítése van, sokkal könnyebben talál munkát/freelancert, mint az, akinek a visszajelzései negatívak.

Szabadúszás, freelancer-szemmel: a kezdet gyakran nagyon nehéz

A freelancerek pályafutásának legrázósabb szakasza a kezdet: referenciák nélkül a munkaadók igen bizalmatlanok. „Míg meg nem csíped az első pár munkát, nagyon nehéz. Azért nehéz munkát találni, mert sokan nézik a freelancer ratingjét és a munkaadók feedbackjét” – vallja G. L. (interjúalanyaink neveinek kezdőbetűit megváltoztattuk), az elance.com-on dolgozó, filmek vágásával és effektelésével foglalkozó erdélyi freelancer, aki szerint a kezdeti pangást egy igazán jó portfólió segíthet áthidalni. Persze ez sem jelenti azt, hogy azonnal tódulnak majd a kliensek: „van, akinek más az ízlése, és emiatt más stílusban dolgozó szabadúszót választ.”

M. D., a crowdspring.com-on logó-dizájnban utazó freelancer így vall a kezdetekről: „2009 első felében munkanélküli maradtam, és mivel az én szakmámban lehetetlen volt elhelyezkedni, új lehetőségeket kezdtem keresgélni. Egy ismerős grafikus mesélt erről a lehetőségről, és bár szkeptikus voltam, belevágtam: gondoltam, addig sem ülök tétlenül. Legalább 100 projektre jelentkeztem, három hónap után fogadták el az első munkám – soha életemben nem örvendtem úgy 50 dollárnak, mint akkor.”

Az odesk.com-on PHP-programozóként és adatbázis-menedzserként dolgozó N. F. viszont szerencsés volt: „2008 nyarán kezdtem el, egy-két hét múlva már voltak projektjeim. Ez elsősorban az oldalon található, szaktudást felmérő teszteknek köszönhető: sok munkaadó figyelembe veszi, hogy milyen eredményeket értél el az ilyen teszteken.”

A klienssel való kommunikáció: jól jön a hatodik érzék

Bár a projekt leírása általában sok információt tartalmaz arról hogy a kliens mit is szeretne – főként kreatív, nehezen számszerűsíthető munkák során a folyamatos kommunikáció kulcsfontosságú. „Ha a kliens el szeretné magyarázni, pontosan milyen effektet szeretne, akkor ott van az oldal által biztosított levelezőfelület vagy a Skype. De rendszerint leírják a briefben, hogy mit akarnak, és példát is szoktak mutatni” – így G. L. „Ha a kliens pontosan tudja, mit akar, és azt le is írja, gyerekjáték összehozni a melót. De olyan is van, amikor a kliensnek gőze nincs az egészről – ilyenkor nehezebb. Az ilyen klienst jó elkerülni, de ha kell a pénz, akkor belemegyek rizikósabb projektekbe is.”

[*[poll tkod="631">A logó-designer M.D. szerint „a legfontosabb – amire nincs recept – az, hogy milyen munkákra jelentkezzen be az ember. A kliensnek nincs arca, nem lehet sokat tudni az ízléséről, ezért a pár soros leírásból kell ráérezni, mivel lehet közel kerülni hozzá. Ismerni kell a főbb grafikai világtrendeket, mert ha a kliens Las Vegas-i, akkor valószínűleg teljesen más az ízlése, mint egy berlininek.

Ami a kommunikációt illeti, az esetek többségében nincsen nagy gond. Vannak értelmes emberek, akik nagyon pontosan meg tudják határozni, mit szeretnének. Vannak jóindulatú kliensek, akik nyelvi nehézségek miatt kissé nehézkesen kommunikálnak, és vannak cápák, akik az utolsó cseppet is ki akarják préselni a munkavállalóból. Ilyenkor működnie kell a hatodik érzéknek – ha az embernek az az érzése hogy valami nem tiszta, akkor azonnal ki kell lépni, lelkiismeret-furdalás nélkül. Persze sok olyan vicces helyzet van, amikor egy kuwaiti üzletember egy bolgár diákkal kötne üzletet, miközben mindketten pocsékul beszélnek angolul.”

A szabadúszás nem munkahely: életforma

A freelancer sosem késik el munkából, bármikor kivehet egy szabadnapot, és főnöke sincsen. Bár a szabadúszó saját belátása szerint oszthatja be idejét, azért ez a munka nem mindig leányálom. Gyakran előfordul, hogy kora hajnalban kezdődik vagy éjszakába nyúlik a napi munka, ha a kliens éppen akkor van online. Egy-egy szoros határidő vagy váratlan kérés miatt nem ritka az, hogy a freelancer vasárnap este is dolgozik, fizetett szabadságról, betegszabadságról vagy hivatalos munkaszüneti napokról nem is álmodhat. Arról nem is beszélve, hogy nem létezik fix fizetés: ki-ki annyit keres, amennyit az előző hónapban dolgozott.

„Körülbelül délben kezdek, mert általában éjszakázok. Ha van valami más dolgom, nem ülök egész nap a gép előtt, ha viszont van munkám, akkor igyekszem belehúzni, hogy minél hamarabb befejezzem. Mindenképpen többet dolgozom napi nyolc óránál – igaz, hogy néha lazítok is” – így G. L. Interjúalanyunknak, bár egy éve dolgozik szabadúszóként, még mindig elég sok idejébe kerül a munkakeresés: „úgy számolok, hogy általában a megpályázott projektek 10 százalékát kapom meg. De van amikor nagyon kevés a munka, máskor viszont hirtelen nagyon sok jön be.”

Mennyit lehet freelancerként keresni?

Bár mindenki kis összegekkel indul, ahogy gyűl a tapasztalat és a kapcsolati háló, egyre könnyebb jól fizető munkákat megszerezni. „Az alapbérem 8 dollár óránként, de a keresetet megsaccolni sem igazán lehet, nagyon változó: gyakran megesik hogy nem kapok munkát. Éppen ezért fizetés- vagy zsebpénz-kiegészítésnek megfelel, de nem tudom elképzelni, hogy hosszú távon ebből éljek meg” – mesélte a programozó N. F.

G. L. viszont simán megél freelancerként: „havonta átlagosan keresek 1000 dollárt; a rekordom eddig 1400 dollár volt. Elvileg sokkal többet is kereshetnék, csak egyelőre még újoncnak számítok”.

A logó-designer M. D. nem akart pontos összeget mondani, azonban sejtette, hogy egy becsületes hazai fizetést keres freelancerként. M. D. szerint egy átlagos designer 2-300 dollár körül keres, a jobbak fizetése azonban 1000 felett alakul. A felső határ persze a csillagos ég – mondta.

Kell-e adózni a szabadúszóknak? Pál-Antal Ildikó adószakértõ válaszol

A romániai adóilletõségû szabadúszók külföldrõl szerzett jövedeleme (venituri obtinute din strainatate) Romániában adóköteles az Adótörvénykönyv 90-es cikkelye alapján. A személyi jövedelemadó kötelezettséget a 201-es nyomtatvánnyal („Declaratie privind veniturile din strainatate” cod 14.13.01.13/7 ) kell bevallani mint egyéb jövedelem. A bevallási és kifizetési határidõ: a következõ év május 25-ig.
Ami a többi kötelezettséget illeti – nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék – mentesül járulékfizetés alól, ha a jövedelemszerzõnek van már munkaviszonyból vagy egyéni vállakozásból származó jövedelme, ami után ezeket a kötelezettségeket fizeti (ugyanúgy mint az egyéb jövedelemek esetében). A munkanélküli segélyalaphoz való hozzájárulás nem kötelezõ.

Freelancerek kollégákról

Bár a freelancer oldalakra általában nem jellemző az, hogy nemzetiségekkel kapcsolatos sztereotípiák határoznák meg a résztvevők döntéseit, és az oldalak általában egyáltalán nem bátorítják azt, hogy akár a szabadúszók, akár a munkaadók összebarátkozzanak, előbb-utóbb mindenkiben kialakul valamilyen kép egyik vagy másik nemzetiségről.

„Statisztikák szerint Románia jól szerepel a freelancer-oldalakon. Az ismert sztereotípiákkal ellentétben a munkaadók nagyon pozitívan viszonyulnak a romániaiakhoz. Az indiaiak viszont nagyon gyakran megpróbálják átverni az embert. Egyébként az én tapasztalatom az, hogy az angolszászok sosem vernek át” – így G. L.

„Rengetegen licitálnak Indiából: leggyakrabban magánszemélyek, de sokszor csapatok, cégek is. Nagyon sok indiai programozó van, akik hihetetlenül olcsón dolgoznak, viszont ahhoz képest, hogy hányan vannak, csak kis hányaduk nevezhető profinak. Amikor csak az ár fontos, akkor az indiaiak rendszerint megnyerik a munkát – viszont olyan hirdetésekkel is találkoztam, ahol kikötötték: indiaiak ne jelentkezzenek.” – meséli a programozó N. F.

Csapatban vagy „saját szakállra” érdemesebb szabadúszni?

Bár maga a szabadúszó megnevezés egyetlen személyt jelent, a freelancer-oldalakon nagyon gyakran egész csapatok vagy cégek pályáznak meg munkákat. A „saját szakállra” való munka előnyeit nem kell ecsetelni: a freelancer maga dönti el, mit dolgozik, mikor, mennyit – míg ha csapatban folyik a munka, akkor elkerülhetetlen a viszonyok valamilyen szintű formalizálása, és így a szabadúszás igen könnyen stabil munkahellyé változhat, annak összes előnyével és hátrányával.

A freelancerekkel való beszélgetésekből kiderült, a csapatmunka nagy előnye, hogy csak így összeállva lehet igazán nagy projekteket megszerezni: „sok olyan munka van, hogy egy cég egy 5-10 ezer dolláros reklámot kér. Egy ilyen projektet én egyedül nem tudok bevállalni, de idővel jó lenne ilyen irányban elmozdulni” – így G.L.

L. Sz., aki szintén programozó, ám egyelőre nem lát fantáziát szabadúszásban, éppen ebben fedezi fel a probléma lényegét. „Egyedül csak egészen kis projekteket lehet megszerezni: ez sok kínlódással jár, banális pénzösszegekért. A nagy projektekben már komoly pénz van, itt azonban határidőre kell dolgozni – tehát csakis csapatban képzelhető el a munka.

Csakhogy egy csapatnak folyamatosan munkát kell biztosítani, másképp lehetetlen megtartani a tagokat. A folyamatosságra azonban – legalábbis kezdetben – semmilyen garancia nincsen. Ugyanakkor eleve úgy éri meg egyes nagy projekteket megpályázni, ha a cég adatbázisában már van valami hasonló – tehát ha a programozók nem nulláról kell felépítsék a rendszert, hanem pusztán a kliens igényeinek megfelelően kell adaptálni” – fejtegette.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

globális