2020. február 27. csütörtökÁkos, Bátor
EUR = 4.8074 RON
USD = 4.4186 RON
HUF = 1.4171 RON
GDP-növekedés = 4,1%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 9,704.82(-0.76%)
Infláció = 3,6%
Alapkamat = 2,50%

Nagy Péter: nem jött még el a Gutenberg-galaxis utolsó órája

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

A digitális világ nem lehet alternatívája a könyveknek - véli Nagy Péter, az IDEA nyomda ügyvezetője, akivel a saját könyvesbolt szükségességéről és az erdélyi nyomdászképzés létjogosultságáról is beszélgettünk. 


Nagy Péter egyik alapelve, hogy néha szembe kell menni a forgalommal, ha megvan rá a nyomós ok. “Ami a könyvszakmát illeti, itt, Erdélyben talán még fontosabb szemben úszni az árral, hiszen hagyományőrzésről, a kultúránk megmaradásáról, nyelvművelésről van szó. A könyv és digitális világ szembeállítás kapcsán nem azt mondom, hogy nem kell élni a digitális eszközökkel, de szerintem két különböző termékről beszélhetünk.”

Az IDEA könyvnyomda ügyvezető igazgatója szerint a digitális világban az információkhoz való hozzáférés valóban széleskörűnek mondható, viszont a könyvek esetében dokumentált, gondozott, határozottan igényesebb munkákról van szó, és az olvasás élménye is más. Talán egy könyv hitelesebb is, nem is beszélve az időtállóságáról - mesél Nagy Péter, akivel kolozsvári irodájában beszélgettünk.  


Hogyan hat a könyvnyomtatási üzletágra a digitális világ térnyerése?

- Lehet, hogy elfogult vagyok, de egy könyvnek van volumene, tapintása, kötése, illata és még hangja is, amikor fellapozod. Sokan megjósolták a Gutenberg-galaxis vesztét, de véleményem szerint még nem jött el az utolsó óra. Ugyanakkor, ha most nem teszünk valamit ezen a téren, akkor tényleg elveszhet. Még mindig léteznek 400–500 éves könyvek. Ezeket gondozni kell, de újakat is fontos melléjük helyezni, hiszen nagyon sok olyan anyag, dokumentum kerül felszínre intézmények, egyházak levéltáraiból, amelyek eddig nem voltak hozzáférhetőek. Tulajdonképpen dokumentálják a múltunkat, a jelenünket, és ebből sikerülhet erőt meríteni a jövőre is. 

A emberek ma egyre kevesebbet olvasnak. Képesek a könyvek valamilyen módon megújulni, vonzóbbá válni a digitális világgal való versenyben?

- Igaz, hogy kevesebbet olvasnak az emberek, valószínűleg ez a fiatal generációra igaz a leginkább. De a digitális világ szerintem nem egy alternatíva, hanem egyfajta kibővítése annak, ami van. Ha így fogjuk fel, akkor szerintem nem érezzük magunkat elnyomva vagy veszélyben. Igaz, hogy akár az utcán, akár a világhálón nap mint nap egyfajta vizuális bombázásnak vagyunk kitéve. A vizualitásnak pedig nagy szerepe van, több a kép, mint a szöveg, könnyen emészthető, megragad és ezért van akkora sikere az internetes, digitális világnak.

A könyveket, ha megtűzdeled képekkel úgy, hogy az egyrészt élményt nyújt, másrészt a kép alátámasztja a tartalmat, akkor az egyfajta megújulást jelenthet. Természetesen elengedhetetlen a harmónia a szöveg, a kép és a fehér részek között. Könczey Elemér cégtársunk elve, hogy egy grafikusnak az a dolga, hogy megtalálja a fehér felületek helyét egy kiadványban, a többi adottnak tekinthető. A formának pedig nem szabad felülkerekednie a tartalmon, viszont elő kell segítenie annak kibontakozását. Ez az egyik módozata annak, hogy egy könyv vonzóbb legyen. 

Miért kezdett ezzel a szakmával foglalkozni? Hogyan lett az IDEA ügyvezetője? 

- 1990-ben sikerült kijutnom 10 kolozsvári fiatal egyikeként Debrecenbe, ahol nyomdai alapismereteket tanultunk két és fél hónapig. Mindez tulajdonképpen Bálint Lajos bácsinak, a szakma egyik kiemelkedő alakjának az érdeme. Abban az időszakban, a nagy eufória közepette mindenki segíteni akart, gépeket, papírt, festéket ajánlottak fel. De ő azt kérte, hogy annak a tíz fiatalnak, akit kiválaszt, tudást és szakmát adjanak. Így kerültem ki Debrecenbe, ami viszont csak ízelítő volt, hiszen szűk három hónap alatt nem lehet elsajátítani ezt a szakmát. Ami sikerült e szűkre szabott időkeretek között: valamennyit megismernem belőle – és megszeretnem.

Az akkor induló Gloria Nyomda első alkalmazottai között voltam. Segédmunkásként, inasként, gépmestersegédként, majd számítógépes szedőként és végül tördelőként is dolgoztam. 1993-ban úgy éreztem, hogy tovább kell lépnem. Ekkor "igazoltam" át az Idea Nyomdába Nădășan Timotei kérésére. Tördeléssel, ügyfélfogadással, árszámítással foglalkoztam. 1997-ben pedig rám bízta a cég vezetését – hatalmas kihívás volt, érdekeltté is tett a cégben, részvényeket kaptam. Tulajdonképpen 1997 óta ügyvezetője és társtulajdonosa vagyok az IDEA nyomdának.


2005-ben megbízták a Gloria Nyomda irányításával is. Mennyire volt kihívás egy egyházi nyomdát is irányítani?  

- 2005-ben bekövetkezett egy olyan fordulat, mely jelentős mértékben meghatározta a jövőnket. A Gloria Nyomdát kellett megmenteni. Benyújtottam egy szándéknyilatkozatot, ami alapján minket választottak ki az említett nyomda irányításával. Egyedi és recept nélküli eset volt, hiszen ezzel tulajdonképpen egy világi nyomdának kellett egy egyházi nyomdát irányítania. 2005 decemberében köttetett meg a menedzsment-szerződés. Most már a kilencedik évben vagyunk. Számomra azért fontos ez, mert oda tértem vissza, ahol annak idején belekóstoltam a szakmába. A Gloria Nyomdát sikerült megmenteni, mi több, elindult az a folyamat, hogy a két nyomda kiegészíti egymást, hiszen két különböző technológiával rendelkeznek.

Innen már egy lépés volt addig, hogy Könczey Elemérrel megalapítottuk az IDEA Plus grafikus műhelyt, amely szintén kiegészíti a két nyomda működését. 2008-ban alakult az Exit kiadó és 2013-ban indult el az IDEA Könyvtér projekt. Az IDEA Könyvműhely ereje az együttműködésben, egymás munkájának a kiegészítésében és elősegítésében áll. 

Miért volt fontos a saját könyvesbolt alapítása?

- A szakma, akik egyben az ügyfeleink, nehézségekkel küzdenek a könyvek eladása terén, hiszen óriási energiát fektetnek abba, hogy támogatással vagy anélkül megjelentessenek egy-egy könyvet, viszont nincs elégséges felület, ahol az olvasókhoz eljuttassák. Az IDEA Könyvtér projekt egy kis standdal indult a múlt évi 2013-as Ünnepi Könyvhét folytatásaként Kolozsváron, a Bocskai ház előtt, majd ősszel, továbbálmodva, megköttetett egy szerződés, és helyet kaptunk a Sapientia új kolozsvári épületében, ahol februárban fel is avattuk a kis könyvesboltunkat.

Természetesen ez egy partneri kapcsolat, és sokkal többet jelent egy egyszerű bérleti szerződésnél. Nagy segítség számunkra, hogy ott lehetünk. Véleményem szerint Kolozsvár megérdemli, hogy legyen egy olyan könyvesboltja, amely kizárólag erdélyi magyar könyveket árul. És nemcsak árul, hiszen nem egy konvencionális könyvesboltról beszélünk: a Sapientiának köszönhetően teret tudunk biztosítani különböző könyvbemutatóknak és könyvekkel kapcsolatos rendezvényeknek is.


Mi a következő lépés? Gondolkodnak újabb könyvesbolt nyitásán?

- A könyvesbolt megnyitóján elmondtam, útközben arrafelé azon gondolkodtam, hogy még egy álmom valóra vált. És azt is hozzátettem, hogy vigyázni kell az álmokkal, mert beteljesülhetnek, ezért egy ideig inkább visszafogom az álmaimat. Bevallom, nem sikerült. Jelenleg egy hasonló partneri szerződés van kibontakozóban: Budapesten is hamarosan ott leszünk – ez pedig hidat is képez az erdélyi és az ottani magyarság között. Nagyon jó fogadtatásban volt részünk, érződik, hogy ez sokkal több, mint egy egyszerű üzlet. Sokkal inkább közérdek, amit felkaroltam, és elmondhatom, hogy nagyon sokan mellém álltak, segítenek és bátorítanak. 

Indítottak egy internetes felületet is. Milyen sajátosságai vannak ennek?

- Az internetes felületen szép lassan összegyűjtjük az Erdélyben megjelent kiadványokat. Sajátossága, hogy mind a könyvesboltban, mind a webáruházban kiadók szerint vannak rangsorolva a könyvek és nem témakör vagy szerző szerint. Így sokkal átláthatóbb. A másik pedig az, hogy nem csak a hagyományos kiadók könyvei vannak jelen, hanem egyházak, kulturális intézmények, alapítványok, galériák, oktatási intézmények kiadványai is. Ezeket általában ritkán lehet megtalálni hagyományos könyvesboltokban. Elkezdett működni az internetes rendelés is, már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy a külföldi rendeléseket is fel tudjuk venni, a budapesti bolt meg fogja könnyíteni a kiszállítást.


Mi jellemző az erdélyi nyomdákra? Milyen a konkurencia?

- Szerintem ez egy igényes piac. Nincsenek sokan, mint induláskor, de technológiailag elég jól felszereltek. Az sem jellemző, hogy mamutnyomdák lennének, mint Magyarországon. Szakosodás jellemző erre a területre, mindenki jó valamiben: címkegyártásban, könyvnyomtatásban, újságnyomtatásban, csomagolóanyag-nyomtatásban, kereskedelmi katalógusok, vagy épp szóróanyagok nyomtatásában. Nagyon tág a piac és nagyon tágak a lehetőségek is szakosodás szempontjából. Emiatt én senkit nem tartok konkurensnek. Mindenki valamiben jó, és próbáljon abban jó lenni, amihez tényleg a legjobban ért.

Nagy öröm számomra, hogy Kolozsváron a kulturális, civil és egyházi szféra nagy hányada az ügyfelünk. Természetesen itt a magyar intézményekről beszélek. Az a tapasztalat, hogy nem mindig csak az ár a fontos, hisz ez nehéz szakma, nagyon könnyen el lehet rontani egy munkát. Rendkívül fontos a kommunikáció, és nem mindegy, hogy ez anyanyelven történik-e vagy sem. 

A Báthory István Elméleti Líceummal partnerségben nyomdászati és média szakosztályt indítottak. Van szükség ennyi nyomdászra Erdélyben?

- Ennek a szakosztálynak az elindítása egyféle igazolása annak, hogy hiszünk ebben a szakmában és a jövőjében. Sokan valóban kétkedve fogadták, hogy kell-e annyi nyomdász négy év múlva. Évente tényleg nincs szükség 25 magyar nyelvű nyomdászra, de ezek a diákok nem csak nyomdászok lesznek. A könyvkötészetben, a könyvrestaurálásban, a kiadványszerkesztésben, a kommunikációban, a marketingosztályokon is szükség van olyan szakemberekre, akik tágabb értelemben ismerik ezt a szakmát.

Ebben az osztályban a nyomdászat, kötészet, kiadványszerkesztés mellett a gyerekek kommunikációt is fognak tanulni. Betekintést nyernek a reklámtárgyak készítésébe, az internetes felületek kezelésébe. Összességében olyan tudáscsomagot tudunk biztosítani számukra, ahol messzemenően nagyobb eséllyel fognak tudni a felvázolt munkakörökben állást találni.

Sokan a mi cégünkben is – jómagamat is beleértve – a tudást menet közben sajátítottuk el. Ki jobban, ki kevésbé alaposan, de önmagunkat fejlesztettük, olvastunk, olykor ráéreztünk dolgokra. Szerintem most eljött az idő, hogy azok a gyerekek, akik ebben az osztályban tanulnak, szakszerű oktatásban részesüljenek, méghozzá anyanyelvükön. Az osztály indításának fogadtatása pozitív volt, hiszen közepes és erős képességű diákok jelentkeztek, és egy fél év távlatából nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy megérte.


Hogyan látja az IDEA Könyvműhely jövőjét?

- Bizakodóan, ám elővigyázatosan tekintünk a jövőbe. Ha ezekben a válságos időkben sikerült messzemenően a legjobb eredményeket elérni, azt jelenti, hogy a nyomdának jövője is van, nem csak múltja. Hisszük, hogy van igény a szép, nyomtatott könyvre.

vállalkozás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

marketing