2021. október 28. csütörtökSimon, Szimonetta
EUR = 4.9486 RON
USD = 4.2693 RON
HUF = 1.3549 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,748.97(0.11%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Mit szabad és mit nem a reklámokban?

Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Átbogarásztuk a hazai reklámtörvényeket, és 12 pontba foglaltuk össze, mit tanultunk. A híradósok nem reklámozhatnak, a vörösbortól pedig nem lesz jobb a szex. Legalábbis ilyet nem állíthat egy cég. 


1. Telefonos szexet nem lehet hirdetni

Romániában az audiovizuális tartalmak törvénykönyve szerint tilos telefonos szexet vagy bármilyen pornográfiával kapcsolatos terméket hirdetni. Vagyis az alábbi, még a 90-es évekből származó brit reklám valószínűleg ma nem kerülhetne képernyőre.

2.  A szponzoroknak csak 30 másodpercük van


A tévékben, rádiókban világosan el kell választani a szponzort és a hirdetőket: szponzoráció esetén csak a cég neve, márkája, arculata, tevékenysége, termékei jelenhetnek meg, de nem lehet közvetlenül ezek megvásárlására, igénybe vételére buzdítani. 30 percenként legfeljebb 30 másodpercig lehet a szponzorokat méltatni, ha pedig a műsorban jelen van a szponzor(ok) képviselője, 30 másodpercnél többet nem kaphat(nak).

Ha egy szponzorált műsort reklámoz egy csatorna, naponta legfeljebb 5-ször, 5 másodpercig mutathatja a szponzorok logóit. Híradót és politikai műsort nem támogathat egyetlen cég sem, a dohánygyártók semmilyen műsort nem szponzorálhatnak, alkoholt gyártó cégek 6-22 óra között vetített műsorokat nem támogathatnak. Érdekes kitétel, hogy a műsor neve és a szponzor neve között nem lehet összefüggés.


3. Termékelhelyezni szabad, de.

Már Romániában sem tilos a termékelhelyezés a műsorokban, filmekben. A kitétel csak az, hogy a műsor elején, és minden, reklámszünetből való visszatérés után értesíteni kell a nézőt, hallgatót arról, hogy a műsor termékelhelyezést tartalmazhat.

Ennek a reklámeszköznek nagy hagyománya van világszerte, Oliver Noble a Filmdrunkon közölt videóban foglalta össze a filmes termékelhelyezés rövid történetét.



4. Nem beszélhet le semmiről?

Az audiovizuális törvény szerint a reklámokban nem lehet valamilyen más termék/szolgáltatás elhagyására buzdítani. Úgy sejtjük, azért kivételnek számítanak a dohányzásról való leszokást elősegítő termékek hirdetései, például ez itt:



A törvény szerint nem lehet becsapós, vagy "agresszív kereskedelmi trükköket" tartalmazó reklámokat sem közvetíteni, bár kíváncsiak lennénk rá, hol és hogyan szabható meg a határ az agresszív és a nem agresszív eszközök között. Kommentekben várjuk a válaszokat!


5. A híradósok maradjanak a híradós pultnál

Nem lehet híradósokkal reklámot és teleshopping műsort sem közvetíteni - áll a törvényekben. Alapítványok esetében más a helyzet, Szellő István, az RTL híradósa például itt sportolásra biztat:



Az általunk konzultált törvényben nem szerepel, hogy az, aki híradózik, mennyi ideig nem reklámozhat, de reméljük, nem életfogytig érvényes a szabály.


6. Nem annyi a reklám, amennyit a tévé akar

A reklámokat hangilag és/vagy vizuálisan is el kell választani a tartalomtól 5 másodperces bejátszással vagy a P (publicitate) betűvel. Óránként legfeljebb 12 percet lehet reklámozni a kereskedelmi tévékben (ebbe az osztott képernyős reklámok is beletartoznak). A köztévé óránként csak 8 perc reklámot adhat.


7. Gyümölcs ízű készítmények

Az élelmiszerreklámok nem biztathatnak a túlzott fogyasztásra, nem hangolhatnak a gyümölcs, zöldség és természetes élelmiszerek fogyasztása ellen. Ha gyümölcs jelenik meg a reklámban, jelezni kell, hogy az adott termék hány százalékban tartalmazza azt. Ha nem tartalmaz gyümölcsöt, csak aromát, nem szabad a gyümölcsöt illusztrációként használni, és jelezni kell, hogy a termék gyümölcs ízesítésű (cu gust de...).

Azon reklámblokkok végén egyébként, amelyben élelmiszereket is reklámoznak, öt különböző, társadalmi célú mondatnak kell elhangoznia váltásban. Az egészséges élet érdekében ezek gyümölcs- és zöldségfogyasztásra, napi 30 perc testmozgásra, napi 2 liter folyadék elfogyasztására, a napi háromszori étkezés betartására, valamint a só, cukor és zsírok túlzott fogyasztásának az elkerülésére buzdítanak.


8. Gyógyszerreklám csak sztárok nélkül

Csak vény nélkül kapható gyógyszereket lehet reklámozni. Ismert személyiségek nem szerepelhetnek a gyógyszerek, ételkiegészítők hirdetéseiben - írja elő a törvény. Az alábbi reklám szereplője szerencsére a reklám által lett híres, és nem fordítva, ellenkező esetben nem futott volna be ekkora karriert a hirdetés:


9. A piától nem lesz jobb a szex

Cigarettát sem reklámozni, sem termékelhelyezni nem lehet, sőt, már szponzorálniuk sem szabad a dohánymárkáknak. Az is ismert, hogy az alkoholos italok reklámjainak végén tájékoztatni kell a nézőket/hallgatókat arról, hogy a túlzott alkoholfogyasztás árt az egészségnek.

A törvények azt is leszögezik, hogy a reklámok nem ösztönözhetnek túlzott alkoholfogyasztásra, és nem tálalhatják a termék minőségi jellemzőjeként az alkoholszintjét. És ami a legérdekesebb: a reklám nem üzenheti azt, hogy az alkohol alkalmas a személyes problémák megoldására vagy a szexuális teljesítmény növelésére. A következő, interneten fellelhető, (eredeti, vagy sem?) sörreklámot vajon hogyan értelmezte volna a CNA?




10. A gyerekeket ne mutassák veszélyes helyzetben

A félóránál hosszabb tévéfilmeket és a rajzfilmeket félóránként csak egyszer szabad reklámokkal megszakítani (ez nem vonatkozik a sorozatokra és a dokumentumfilmekre). Vallásos műsort nem szabad reklámmal megszakítani.

A gyerekeket egyébként az összes törvény külön védi: a reklámokkal nem sarkallhatják közvetlenül arra őket, hogy győzzék meg a szüleiket egy termék/szolgáltatás megvásárlásáról. A tévék nem mutathatnak kiskorúakat indokolatlanul veszélyes helyzetben. Vajon a következő, a téli olimpiára készült reklám indokoltan mutat sportbalesetet elszenvedőket?



Az audiovizuális tanács (CNA) egyébként nemrég kampányt is folytatott a kiskorúak védelme érdekében. Ebben a kisfilmben ugye nincs veszélynek kitéve a kislány?




11. Összehasonlítás: nem lehet az árra kiélezni

Ami az összehasonlító reklámokat illeti, Románia a 2006-os EU-s direktívát ültette gyakorlatba. Eszerint csak olyan termékeket lehet összehasonlítani reklámokban, amelyek pontosan ugyanazon igény kielégítésére szolgálnak. Nem lehet azt állítani például, hogy gyorsabb a repülő, mint a vonat.

2009-ben a Lidl pert nyert az egyik francia versenytársa ellen, amely a reklámújságjában összehasonlította árait az áruházlánc áraival. Az Európai Bíróság megállapította, hogy nem lehet csak az ár szempontjából összehasonlítani a termékeket, a kiszolgálás minősége is számít ugyanis a vásárlónak.

Az összehasonlító reklám nem hitelteleníthet el más konkurens márkákat, kereskedelmi elnevezéséket, szolgáltatásokat. Ügyesen kommunikálva persze a fentieket mind-mind be lehet tartani, íme:




12. Hármat kettő áráért. Tényleg?

A reklámozók leggyakrabban a promóciókkal élnek vissza. A törvények kimondják: világosan jelezni kell, hogy az akciós ár meddig érvényes, nem lehet a "költségmentés" vagy "ingyen" szavakat használni akkor, ha egy termék valójában pénzbe kerül.

A fogyasztóvédelem szerepe ellenőrizni a promóció határidőinek a betartását, azt, hogy valóban elfogyott-e a készlet, vagy csak vevőcsalogató volt a reklám.

A törvény szerint csak akkor lehet a "hármat kettő áráért" típusú akciókat alkalmazni, ha a vevőnek lehetősége van a terméket önálló kiszerelésben is megvásárolni (az ár összehasonlítása érdekében).

reklám
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

marketing