Nem a like-ok gyűjtése a cél
Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Nem elég, ha egy vállalat vagy médiaszemélyiség csak rajongókat gyűjt magának a közösségi oldalakon. Gyakori hiba, hogy nincs saját közösségi marketing stratégiájuk - állítja a szakértő.
Lévai Richárd a közösségi marketing specialistája, gyakran kérik tanácsát kis- és középvállalkozások mellett ismert médiaszemélyiségek is. Elmondása szerint sok olyan sikertörténet van a közösségi marketing területén, amelyből nagyon sokat lehet tanulni. Az idén XIII. alkalommal, március 21-23. között Sepsiszentgyörgyön megrendezett Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozójának (EFIKOT) egyik plenáris előadója a Pénzcsinálók kérdéseire válaszolt.
Mit jelent az üzleti eredményeket szállító közösségi marketing fogalma?
- Nagyon sok olyan esettel találkozunk, amikor például egy vállalat elkezdi rajongógyűjtésre használni a Facebookot, viszont az, hogy önmagában valaki rajongókat gyűjtsön, viszonylag egyszerűen megvalósítható dolog, de ez üzletileg is mérhető eredményeket nem fog termelni. Minden normálisan működő cégnek az kell legyen a célja, hogy ha időt, energiát és pénzt fektet egy kommunikációs területbe, hogy onnan vissza is jöjjön valamilyen üzletszerűleg is mérhető eredmény.
Hogyan alakult át az online marketing a közösségi oldalak megjelenésével?
- Drasztikusan átalakult. Nem is feltétlenül a közösségi oldalak megjelenéséhez lehet ezt kötni, sokkal inkább azzal az igénnyel magyarázható, ami a közösségi tevékenységek és a kapcsolatépítés kapcsán már amúgy is benne volt az emberekben. Ez az igény gyakorlatilag egyidős az internettel. A fórumok, a blogok, a levelezőlisták mind-mind közösségi funkciókat ellátó eszközök voltak, de igazából a közösségi oldalak tudták kielégíteni a felhasználók elvárásait.
Lévai Richárd
Ön tréningeket is tart. Mi a legfontosabb üzenet, amit ezeken az előadásokon át kíván adni a közönségének?
-A legfőbb mondanivaló az, hogy nem a like-gyűjtés a cél. Ezek csak olyan közbenső elemek kell legyenek, amelyek optimalizálják azokat a folyamatokat, amelyeknek a végén üzleti eredményeket lehet felmutatni. Általánosan pedig azokról a módszertanokról, technikákról szólnak ezek az előadások, amelyek segítenek eredményeket elérni.
Mi a legtipikusabb hiba, amit egy vállalat elkövethet a közösségi marketing stratégiájában?
-A legtipikusabb hiba az, ha egy vállalatnak nincs semmilyen közösségi marketing stratégiája, ha azt mondja, hogy itt a konkurenciám a Facebookon, és akkor nekünk is itt kell lenni.
Gyakori hiba az is, hogy ugyan van egy elképzelés azzal kapcsolatban, hogy mire használják majd a közösségi oldalakat, de akkor sem tudatosan mennek végig a kampányon. A titkárnő, aki egyébként amúgy is Facebookozik, kezeli a vállalat oldalát is. Ilyenkor valószínűleg nem jó módszereket használ, szabályokat sért meg, nem tudja kihozni azokat a lehetőségeket, amiket ki lehetne, de akár adatvédelmi problémákba is keveredhet.
Ön gyakorta segít ismert médiaszemélyiségeknek is? Kivel dolgozott már együtt?
- Ezt titokban tartjuk. Sok médiaszemélyiségnek, vagy ismert embernek nincs ideje kommunikálni, vagy nem ismeri a lehetőségeket. Ilyenkor szükség mutatkozhat egy olyan csapatra, aki megcsinálja, vagy csak segít kiegészíteni az ő kommunikációját, másrészt aki segít egyengetni az útját. A csapat rávilágíthat arra, hogy kívülről mi látszik, milyen lehetőségeket tud kihasználni.
Miért kell egy médiaszemélyiségnek más szerkessze a profilját?
-A médiaszemélyiségek például nagyon sokszor kapnak támadást különböző bulvár felületekről. A közösségi oldalakon való jelenlét azért is fontos, mert itt egy saját csatornát tud kialakítani a számára fontos emberek irányába, ahol adott esetben az ilyen helyzeteket jól meg tudja oldani.
Természetesen az a legjobb, ha őszinte és saját maga használja a közösségi oldalt, nem pedig egy csapat - az a teljesen hiteles. Az, hogy erre van-e ideje, az egy teljesen más kérdés. Arra értelemszerűen szükség van, ha mondjuk nincs ideje, vagy éppen valamilyen technikai segítségnyújtásra van szüksége, akkor álljon mellette egy csapat, aki segíteni tud neki ebben.
Ön könyvet írt Közösségi kalandozások – 20 magyar marketing sikersztori a Facebookon címmel. Valóban van húsz magyarországi sikertörténet?
- Sokkal több van. Már a húsz is önmagában nagyon kiemelt. Az a baj ezzel a területtel, hogy mindenki, aki közösségi oldalakat használ, azt látja, hogy a saját környezetében mi történik. A saját kis közösségi médiabuborékon nem látnak túl az emberek. Ezáltal korlátozott, hogy mennyi sikeres, vagy éppen sikertelen sztori jut el hozzánk. A húsz sikersztori, amit a könyvben összegyűjtöttem, csak a jéghegy csúcsának számít.
Melyik a kedvenc sikersztorija?
- Mondok pár példát. Van ezek között olyan sztori, ami egy tipikus kisvállalkozás története, aki összegyűjtött két évvel ezelőtt kétezer rajongót. Közöttük pedig nagyon egyszerű és olcsó marketing eszközökkel el tudta érni azt, hogy látványosan növekedjenek a webáruházának a bevételei. Ez egy étrend-kiegészítők értékesítésével foglalkozó vállalat volt. Olyan esetre is van példa, amikor egy nagy webáruház egy egyszerű kampánnyal 300 százalékkal növelte az amúgy sem kis forgalmát.
Volt olyanra is példa, amikor egy kampány teljesen rosszul indult, például a Nescafé egyik terméke egy nemzetközi trolltámadás érte. A marketing kampányt itt meg kellett oldani, és közösséget kellett építeni. Nagyon sok teljesen különböző eset van a könyvben azért, hogy minél többen tudjanak válogatni azzal kapcsolatban, hogy nekik milyen szempontrendszer tud érdekes lenni.
Milyen csak a régióra jellemző specifikumokat tudna említeni a közösségi marketing területén?
- Kicsit zártak a régióban az emberek, ami azt jelenti, hogy mondjuk a megosztásokban sokkal kevésbé aktívak a régiónkban, de egyébként az európai kultúrkörre is ez jellemző. Teljesen meglepő például, hogy az arabok vagy indiaiak sokkal bátrabban osztanak meg tartalmakat, mint mi.