Hiba, ha beleszeretsz az ötleteidbe
Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.A „rothadt” vállalkozásból is lehet tanulni, de a legjobb, ha már kezdetekkor tudjuk, mire kell figyelni. Több szempontból is körüljárták a cégvezetés buktatóit és a siker titkát a RIF konferenciáján.
A rosszul működő, „rothadt” vállalkozásból szerzett tapasztalatokat hogyan használjuk fel egy gyümölcsöző vállalkozás létrehozására és működtetésére? Szombaton a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Ifjúsági Frakciójának (RIF) szervezésében került megrendezésre a Rothadt cégből gyümölcsöző vállalkozás elnevezésű konferencia Kolozsváron, melynek meghívottjai erre a kérdésre keresték a választ.
Robbert Visser (Ruby Tribe & Cluj Cowork Tribe) angol nyelvű előadásában, amely a Startup Lifecycle címet kapta, bemutatta a konferencia résztvevőinek a startup fogalmát. Visser szerint a startup egy energiamező, amely létrehoz egy vállalatot, és ez az energiamező akár barátok közt is létrejöhet. A startupok általában IT orientáltak, és egyre inkább termékközpontúak. „A startupperek olyan emberek, akik fiatalosak, szenvedélyesek, és szeretnének valami különlegeset létrehozni.” Véleménye szerint egy startup sikerességének legfontosabb tényezői: egy jó csapat, egy megfelelő időben kihasznált piaci lehetőség és egy jó termék, amire szükség van. A Ruby Tribe alapítója elmondta, Romániában jobb környezetre lenne szükség a startupokhoz, egyre több termék-orientált vállalkozással, valamint sokkal magabiztosabb emberekkel.
Kolumbán Gábor
(fotók: a RIF Facebook-oldala)
A közösségi vállalkozások szerepéről beszélt Kolumbán Gábor, a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának oktatója, aki feltette a kérdést: „miért is rothadnak a dolgok vidéken?” Kolumbán szerint a vidékiek időnként a bőség zavarával küzdenek, ilyenkor viszont nem értékelik megfelelően az erőforrásokat. A vidéki gazdálkodás legnagyobb problémái között említette, hogy az ottani termékeknek nincs piaca, nagy hiány mutatkozik a berendezések, a megfelelő munkaerő tekintetében, és versenyképességben alulmaradnak a multinacionális vállalatokkal szemben. Kolumbán a Székelygyümölcs mozgalmon keresztül mutatta be, hogy egy életképes üzleti modell és a közösséggel való együttműködés sikeressé tehet egy vidéki vállalkozást is. A Civitas Alapítvány elnöke egyben rávilágított, hogy egy vállalkozás nagyon fontos feladata, hogy ne csak felhasználja, hanem építse is a társadalmi tőkét.
A Creating Value Across Cultures címet viselte Dhyan Or, a Social Rehub társalapítójának előadása. Az izraeli, egy éve Kolozsváron élő előadó szerint nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük a kulturális különbségeket, tisztában legyünk saját és mások értékeivel. Vállalatalapítóknak adott tanácsai között szerepelt, hogy saját erősségeinkhez találjuk meg azt a közeget, amely kiegészít. Fontosnak tartja többek között azt is, hogy egy adott vállalkozásnál dolgozó csapat bizonyos projektek esetében együtt dolgozzon a partnerek szakembereivel a tapasztalatszerzés és a tanulás érdekében.
A növekedés buktatóiról tartott előadást Andrásy Zsolt, aki hangsúlyozta: a cégek 50%-a működésének első négy évében csődbe megy. A bukás valószínűsége a legnagyobb az IT, míg a legalacsonyabb a pénzügyi szektorban. Rávilágított, hogy sok esetben jelentős problémát okozhatnak a társadalmi tényezők. „Romániában szakoktatás gyakorlatilag nincs, nem elég megvenni a gépeket, kell humántőke is, amely azokat működteti” – mondta Andrásy.
Az Autonet Import volt vezérigazgatója kitért a vállalatok által elkövetett legfontosabb hibákra is. Az egyik legnagyobb pénzügyi hibának nevezte a finanszírozási igény alábecslését. „Sok esetben nagy cégek nem rendelkeznek pénzügyi tervekkel. Előfordul, hogy mindent egy forgalmi tervre építenek, vagy a forgalom az egyedüli mérőszám, amit használnak.” További hibaként említette a felelőtlen költekezést és a céltartalékok hiányát.
Andrásy szerint a vállalkozásoknak meg kell fogalmazniuk a víziót és közölni, tudatosítani azt az alkalmazottakkal. Fontos továbbá, hogy az adott cégen belül mindenkinek jól körülhatárolt tevékenységi és felelősségi köre legyen. „Sokan olyan embereket vesznek fel, akik úgy gondolkodnak, mint ők. Ez nem biztos, hogy jó” – mondta Andrásy. Hozzátette, hogy „a kulcsemberek azonosítása nagyon fontos, ezeknek az embereknek pénz mellett jövőképet is kell adni”. Hatalmas negatívumként beszélt arról, hogy nehéz időkben a marketing mellett az oktatási költségvetéseket nyirbálják meg először a cégek.
A konferencia egyik legnevesebb meghívottja Bala Mulloth, a Közép-Európai Egyetem (CEU) oktatója volt, aki előadásának a Social Entrepreneurship: A Mechanism for Turning Around címet adta. Az Indiában született, de ma már amerikai állampolgár előadó olyan vállalkozási modellről beszélt, amely az egyensúlyi állapotot keresi gazdasági és szociális fenntarthatóság szempontjából. Ebben a modellben a vállalkozó nem csupán a hozammal és kockázattal, hanem a szociális hatással is számol. Ezeket a szervezeteket hibrid vállalkozásoknak nevezte.
Bala Mulloth
Turcsán Tamás Péter saját tapasztalatai alapján beszélt arról, hogy hol rontják el a startupok. Előadása elején elmondta, hogy a startupot nem egy kisvállalkozásnak, hanem egy óriási álomnak tartja. „A startup egy nagyvállalkozás is lehet, amelynél nem kell helyi piacokra koncentrálni. Váltsuk meg vele a világot” – vizionált. Ő is kiemelte, hogy „hiba tud lenni, ha beleszeretsz az ötleteidbe, meg kell nézni, hogy érdekel-e valakit a terméked”. Hozzátette, hogy a legideálisabb helyzet, ha már akkor van vevője egy terméknek, amikor az még csak álom formájában létezik. „Nem akarok illúziókat kelteni, tíz startupból kilenc elbukik, de ott van az az egy, amely óriási siker lehet” – zárta előadását.
vállalkozásKolozsvárrmktkonferencia