IMF-üldözési láz közepette tárgyalunk a Valutaalappal
Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.Miközben Christine Lagarde Románia eredményeit méltatta Bukarestben, Magyarország hazaküldte az IMF-et, és lehet, hogy az EU sem kér többet a segítségéből.
Lassan véget ért Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatójának romániai látogatása, aki mandátuma alatt először érkezett az országba. Romániába, ami a Valutaalap vezére szerint is az egyik legfontosabb partnere (vagy ügyfele?) a szervezetnek. Hivatalosan nincs köze a látogatásnak ahhoz, hogy hamarosan újabb IMF-megállapodást köthet az ország a nemzetközi szervezettel, de Lagarde többször, így Victor Ponta miniszterelnökkel, és Traian Băsescu államelnökkel folytatott találkozója után is arról beszélt, hogy újabb készenléti hitelcsomag van kilátásban.
Az IMF vezére leszögezte, hogy ez is elővigyázatossági szerződés lesz, vagyis csak akkor hívhat le összegeket belőle az ország, ha nagy a baj, másképp nem nyúlhat a forráshoz. Ami a feltételeket illeti, a szokásos általánosságokat említette a vezérigazgató, vagyis a makroökonómiai konszolidációt, a strukturális reformok előrehaladását támogatná az új szerződés. Az állami vállalatok privatizálása, újjászervezése terén bőven van még tennivaló - mondta Lagarde, aki szerint ezeknek a reformoknak a szükségessége szerepelni fog az új hitel-megállapodásban is.
Szerepelt ez az előzőben is,
amelyről sokáig úgy tűnt, nem tud lezárni Románia, mert a feltételek felét sem teljesítette, még a hosszabbítás után sem, végül mégis úgy látta a Valutaalap, hogy minden rendben volt, pecsétet rá. Eugen Rădulescu, a BNR szakértője nehezményezte is Lagarde bukaresti előadása után, hogy 2009-től kezdődően az IMF nem kérte számon kellő módon a felületesen végrehajtott szerkezeti átalakításokat, mégis sikeresen zárultak le a hitel-megállapodások.
Lagarde további "újdonságként" megosztotta, hogy az európai alapokban rejlő lehetőségek nincsenek kiaknázva mifelénk, arra kellene használni őket, hogy legyenek utak, infrastruktúra a befektetőknek. Arról is beszélt, hogy az eurózónához való csatlakozás sok előnnyel jár, de a monetáris eszköztár elvesztése miatt nem kell sietni vele, először végre kell hajtani a reformokat, makrogazdasági stabilitást, és fenntartható növekedést teremteni. Lettország rövid idő alatt hajtott végre jelentős változásokat, de az volt az ára, hogy a lakosság 10%-a emigrált - mondta.
Hárompilléres növekedési modellt vázolt, amelyben az exporttevékenység, a belső kereslet és a befektetések a három mozdony, ami előre mozdíthatja Románia gazdasági bővülését, de egyenlőtlenséget okozhat, ha egyetlen motor erejére támaszkodunk. Kimondta, hogy bár a kivitel idén nőtt,
a belső kereslet oldalán még bőven van tennivaló,
és a tőkeberuházások is nagyot estek az elmúlt időszakban. Mint mindenki, Lagarde is úgy véli, hogy az államnak jobban kellene támogatnia a kis- és középvállalkozásokat, eszközként pedig az amúgy létező állami hitelgaranciákat említette.
A Ziarul Financiar Lagarde bukaresti előadásán résztvevő szakértőket kérdezett az elmondottakról. A központi bank (BNR) kormányzó-helyettese, Cristian Popa szerint az előzővel megegyező, ugyancsak 5 milliárd eurós készenléti megállapodást köthetnek Romániával a nemzetközi hitelezők szerdán az országba érkezett képviselői, amiből 3,5-öt az IMF, 1,5-öt az Európai Bizottság ad majd.
Dan Armeanu, a bukaresti ASE professzora "nincs új a nap alatt" címszavakkal jellemezte a találkozót, ugyanis az IMF vezére általános ismereteket, irányokat közölt, amit a jelenlevők közül mindenki ismert. Egyértelműbb lépésekre várt, de úgy tűnik, nem történt paradigmaváltás az IMF-en belül a világgazdasági növekedés előidézésének mikéntje kapcsán - fejtette ki. Radu Graţian Gheţea, a CEC Bank és a Romániai Bankszövetség elnöke szerint a védőháló szerepe miatt Romániának is fontos az IMF-megállapodás, de az egyezség a Valutaalapnak is jó, nagy jelentőséggel bír a Romániával kialakított "példás" kapcsolat.
Az imázs-építés rá is fér a Valutaalapra,
míg Lagarde Bukaresti road-show-t folytatott, Magyarország szépen kitessékelte az IMF ottani kirendeltségét. Matolcsy György jegybankelnök levélben kezdeményezte a budapesti iroda bezárását, azzal indokolva, hogy Magyarország várhatóan még az idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét.
Az IMF hamar világossá is tette, hogy nem keres utódot budapesti irodájának élére, miután az idén augusztus végén lejár a jelenlegi vezető, Iryna Ivaschenko mandátuma. Az RTL Híradó diplomáciai forrásokra hivatkozta azt állította, szokatlan, hogy egy befogadó ország kezdeményezze egy IMF iroda bezárását, eddig általában a Valutaalap indítványozott hasonló lépéseket.
A magyarországi előtörlesztés egyébként nem annyira előrehozott, a szomszédos államnak 2,9 milliárd eurós tartozása van az IMF felé, ebből 2,2 milliárdot a kormány, 0,7 milliárdot a nemzeti bank kell törlesszen. 1,9 milliárd eurót idén augusztus-december között, 0,3 milliárd eurót pedig jövő márciusban kellene visszafizetni az állami büdzséből, míg a nemzeti bank határideje jövő június.
Magyarország idén átlagosan 5,2%-os kamattal tudta magát euró és dollár alapú államkötvényekkel finanszírozni, az IMF-nek 2010-2011-ben 2,5-2,6%-os, tavaly 2%-os kamatot fizetett. Mivel az előtörlesztés miatt kieső forrást a piacról kell beszerezni, elemzői számítások szerint 14 milliárd forintos lyuk keletkezik az államkasszán az IMF hazatessékelése miatt.
Az IMF nem csak Magyarországtól kapott "elbocsátó, szép üzenetet",
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse szerdán jelentette ki, hogy szerinte fel kellene oszlatni a nemzetközi pénzügyi trojkát, azaz az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap uniós válságkezelési ügyekben intézményesített együttműködését. Az IMF-et sürgős megoldásként vonták be a válság leküzdésére tett erőfeszítésekbe, a jövőben azonban szerinte az Európai Uniónak már egyedül is képesnek kell lennie arra, hogy megoldja saját problémáit. Az uniós biztos már akár néhány hónapon belül elképzelhetőnek tartja a feloszlatását.