INKLUZÍVAN INNOVÁLNI

Miről szól az Erdély 2020 fejlesztési terv?
Kudor Emese

A problémák számbavételéről, egy lehetséges jövőképről és a konzultációkról. A cél, hogy az a tömérdek EU-s pénz, ami majd befolyik, jó helyre jusson. 

"Az uniós felzárkózás útja: Erdély fenntartható fejlődésének tervezése, a közép- és hosszútávú tervek összehangolt megvalósítása. Helyzetfelmérésre van szükségünk, ezért a települési és megyei szinteken már létező elemzéseket egy általános - erdélyi szintű - diagnózisba kell ötvözni" - tartalmazza az RMDSZ Gazdasági Tanácsának tervét beharangozó sajtóközlemény. 

Tulajdonképpen az erdélyi szükségségleteket és a lehetséges megoldási útvonalakat írja körül a vitairat. A stratégiát olyan kulcsszavak fémjelzik, mint a szülőföld, jövőkép, gyarapodás, jólét, biztonság, fenntartható fejlődés, felzárkózás, szinergia és még sorolhatnánk. A terv által előrevetített utópisztikus kép egy itthon kiteljesedő közösséget ábrázol, ahol magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, valamint erős a társadalmi kohézió. Kiemelik, hogy ehhez fejlesztési terveket kell megfogalmazni, majd - hogy valamit érjenek is - végre is kell hajtani őket. 

A fejlesztesi tervet úgy alkották meg, hogy azt 30%-ban Európai Uniós forrásokból, 70%-ban pedig hazai, önkormányzati forrásokból lehessen finanszírozni. Ahhoz, hogy EU-s pénzekre tegyünk szert, a projektek céljai meg kell egyezzenek az EU prioritásaival. Ezért szükséges az összhang az uniós elvekkel, stratégiákkal. 

Ezzel párhuzamosan a Leonard Orban vezette Európai Ügyek Minisztériuma is a 2014-2020-as hazai  fejlesztési prioritásokon  dolgozik, amelyek alapján meg lehet majd célozni a lehívható pénzösszegeket. Ehhez a "listához" az RMDSZ az erdélyi igények felmérésével fog hozzájárulni.

A terv kétdimenziós felbontást tartalmaz: egyrészt a szakpolitikák szerint, másrészt a térségek alapján tagolja a fejlesztési szükségleteket. "Fejlesztési tervről van szó, nem csupán egy stratégiáról, tehát nem csak alapelveket rögzítünk, hanem a következő hónapok konzultációja után egy konkrét, adatokat, számokat és pénzösszegeket tartalmazó tervet tudunk letenni az asztalra” – mondta el a munkacsoportot vezető Winkler Gyula a vitaanyagot bemutató sajtótájékoztatón. 


Kulcselem a konzultáció: de hogyan?

Kérdésünkre Winkler kifejtette, hogy a szakpolitikák mentén az államtitkárokon, illetve a szakterületeket vezető tisztségviselőkön keresztül fog megvalósuilni a konzultáció. „Tőlük fogunk programokat kapni, amelyek saját célkitűzéseinket és legfontosabb problémáinkat tartalmazzák. Ezek olyan területek, ahol az EU-s finanszírozások várhatóak: közös agrárpolitika, vidékfejlesztés, információs társadalom, infrastruktúra fejlesztés, stb.” – emelte ki. 

„A területi felbontásban az önkormányzatainkkal fogunk konzultálni. A lényeg, hogy amire nem kell, ne kérjünk pénzt, és ne írja be Bukarestben hasból valaki, hogy egy bizonyos irányra ennyi pénzre van szükségünk, miközben mi tudjuk – mert megmondják az önkormányzataink – hogy arra nem kell pénz. Inkább olyan célokat emeljünk ki, amelyre a települések, a vállalkozók és a szakemberek azt mondják, hogy szükség lesz rá. Például ott helyezzük előtérbe a biomassza üzemeket, ahol erre adottság van, a gyógyturizmust is ott használjuk fel, ahol arra van potenciál” – vázolta fel Winkler. 

Kiemelte, hogy a mostani periódusra szóló EU-s költségvetési igénylésekben számos hiba van. Vannak olyan pályázati irányvonalak, ahol sok pénz lenne elérhető, de nagyon kevés a pályázat, azonban vannak olyan irányok, ahol a pályázatok összértéke akár 10-szer is meghaladja a rendelkezésre álló összeget. „Ez azt jelenti, hogy 2006-ban a tervezés rossz volt. Ezt szeretnénk mi kijavítani a 2014-2020-as időszakban” – emelte ki Winkler. 


Konkurencia lenne a Mikó Imre terv? 

A munkacsoport vezetője elmondta, hogy a következő hónapokban több találkozót is szerveznek helyi vállalkozókkal és egyesületekkel. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) egyik vezetője tagja a gazdasági tanácsnak, ilyen szempontból a közgazdászokkal is van kapcsolat. 

„Területi szinten létrejöhet a Kovászna 2020 vagy a Hargita 2020 is, ebből pedig akár egy Székelyföld 2020 is összeolvadhat. De erre a mintára akár egy Partium 2020-at is alkothatunk” – fogalmazott Winkler. 

Az EMNT Mikó Imre tervére reflektálva Winkler elmondta, hogy a szerzők csak akkor lehetnek egyáltalán hitelesek, ha megnevezik a terv mellé rendelt pénzforrásokat. „Nem a Mikó Terv nyomására született a vitairat. Az előbbi szerintem egy szép fogalmazvány, inkább egy esszé, mint egy terv. Stratégiát tudunk úgy is építeni, hogy leírjuk az álmainkat, viszont a fejlesztési összegek felbecslése nélkül nem tudunk építeni. Amikor fejlesztési tervről beszélünk, világosan meg kell nevezni a forrásokat. 

Hargita 2020-as tervet nem lehet elkészíteni sem Bukarestben, sem Budapesten, sem Brüsszelben. Ezt a Hargita megyei önkormányzatok fogják közösen elkészíteni. Ennek ekkor van értelme és létjogosultsága” – mondta Winkler, kiemelve, hogy a konkurálás helyett inkább a két terv közti komplementaritásokat kellene erősíteni. 


Mit tartalmaz a terv? 

A vitairat elsősorban kiemeli a nyilvánvalót: a fejlesztés szükségességét. "Megállapíthatjuk, hogy az EU gazdasági-társadalmi helyzetének elsősorban a hiányosságai és gyengeségei jellemzők Romániára. Románián belül az arányaiban nagyobb lélekszámú magyar közösségek általában az országos átlag alatti mutatókkal jellemezhető térségekben élnek. A cél tehát a helyi közösségek életminőségének javítását elősegítő ágazati politikák bátorítása" - olvasható a Csutak István nevével fémjelzett dokumentumban. 

A jelenlegi helyzet feltárásánál kiemelik a munkanélküliséget, mint a szegénység egyik legfőbb forrását. A szegénységi küszöb Eurostat által használt indexének legmagasabb európai értéke 34 661 pont Luxemburg esetében, legalacsonyabb szinten nem meglepő módon Romániába áll 4 005 ponttal. Összehasonlításként: Bulgáriában ez az érték 5 882, Magyarországon pedig 8 385. Egy bizottsági jelentést idézve hozzáteszik, hogy a válság társadalmunk legkritikusabb helyzetben lévő tagjait sújtotta a legkeményebben. A legkevesebbet keresők helyzete tovább romlott, és egyre inkább fenyegeti őket az eladósodás és a fizetésképtelenség. Mintha csak Romániát írnák le, ugye? 

Hogyan lehet ezen változtatni?

A javaslatok inkább általános irányelveket takarnak, mintsem konkrét cselekvési terveket, sok esetben nem válik egyértelművé, pontosan hogyan képzelnék el a megoldásokat. Találunk olyan általánossá vált kliséket is, mint hogy „Javítanunk kell a vállalkozások, különösen a kkv-k, üzleti környezetét” vagy „Csökkenteni kell a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket”. Mivel a dokumentum szakemberekkel történő konzultációk nyomán fog kiforrni, remélhetőleg a későbbiekben konkrét megoldások is megjelennek.

A javasolt jövőkép elérését három prioritás megvalósításával képzelnék el a tervalkotók: 

- intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításának ösztönzése,
- fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság kialakításának ösztönzése,
- inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.

Az intelligens növekedés többek között a szélesebbkörű internethozzáférést, az online szolgáltatások bevezetésének elősegítését, növekedési potenciállal rendelkező KKV-k támogatását, illetve a magas hozzáadott értékű termékek előállítását feltételezi. Az oktatást modernizálni kell, „az egyetemeket meg kell szabadítani a túlszabályozástól és a kézi vezérléstől, cserébe teljes körű intézményi számonkérhetőséget kell vállalniuk. Az egyetemeknek sokoldalúbbnak kell lenniük céljaikban és szemléletmódjukban, intelligens szakosodással a különféle területeken”. Kiemelik, hogy több fiatal kéne matematikai és mérnöki végzettséget szerezzen, jobb szellemi-jog védelmet kéne biztosítani a cégeknek, a kutatók és vállalkozások közti együttműködést pedig erősíteni kéne. A fiatalkori munkanélküliség ellen a tanulmányi és munkavállalói mobilitás ösztönzésével, illetve több szakmai gyakorlattal lépnének fel. 

A fenntartható növekedés a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését jelentené. Ezt többek között a környezetkárosító támogatások megszüntetésével, energiafogyasztás csökkentésének ösztönzésével, a fő szennyezőanyagkibocsátó városi közlekedésre történő összpontosítással érnék el. Érdekes módon az előző fejezethez kapcsolódó, internetfelhasználásról szóló bekezdés is bekerült a felsorolásba. Lehet okkal, vagy csak copy-paste probléma?

Az inkluzív növekedés elsősorban az oktatásra helyezi a hangsúlyt. Kiemelik az egész életen át tartó tanulás és a megfelelő átképzések fontosságát. A továbbképzésnek el kell érnie a referenciaértéket, vagyis azt, hogy a felnőttek 15%-a részt vegyen az egész életen át tartó tanulásban. „Ösztönöznünk kell a munkaadókat arra, hogy vegyenek részt az oktatási és képzési intézmények tevékenységének finanszírozásában és tevékenységükben, mindenekelőtt a felsőoktatásban és a szakképzésben. Az ilyen társulások új készségprofilokat, multidiszciplináris tanterveket és képesítéseket dolgozhatnak ki” – olvasható a tervben. 

A szerzők a munkanélküliségi gondokra válaszként kiemelik, hogy ahhoz, hogy egyáltal megérje munkába állni, felül kell vizsgálni az adó- és szociális juttatási rendszerek hatékonyságát. „Különös figyelmet kell fordítani az alacsony képzettségűekre, meg kell végre szüntetni az önfoglalkoztatás útjában álló akadályokat”. 

A szakpolitikák kiemelten kell foglalkozzanak a két legfontosabb kihívással: a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni megelőzéssel, valamint a korai beavatkozással annak elkerülése érdekében, hogy az elszegényedettek egyre súlyosabb és bizonytalanabb társadalmi-gazdasági helyzetbe kerüljenek. 

Mivel a nyugdíjrendszer alapvetően az összeomlás felé halad, a terv szerint a megfelelő és fenntartható nyugdíjak kulcsa a jövőben az „aktív időskor” lesz. Ehhez pedig a szerzők szerint mindenekelőtt megfelelő kereteket kell teremteni ahhoz, hogy az idős munkavállalók tovább maradjanak a munkaerőpiacon. 


Hova akarnak eljutni? 

A jövőképet egy táblázatba foglalták össze a terv szerzői, amely az EU 2020-as stratégia célszámait veszi alapul.