Vonzza az olcsó termőföld a külföldi befektetőket
Erdély FM utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.A romániai föld ára csak töredéke a nyugat-európainak, a befektetők az összefüggő, jó minőségű területeket vadásszák. Kilóra eladjuk magunkat, vagy így fejlődhet csak a hazai mezőgazdaság?
Egyre csábítóbbak az itthoni termőföld-árak nemcsak a nyugat-európai befektetők, hanem az arabok számára is. A szaktárca azt ígéri, hogy szigorítani fog a külföldiek földvásárlásának szabályozásán, noha a romániai mezőgazdaság számára jól jönnek a befektetések. Jelenleg az ország mezőgazdasági földterületének 3-5%-a van külföldi tulajdonban, ez több mint százezer hektárt jelent.
A jelenlegi törvények értelmében csak romániai állandó lakhellyel, illetve székhellyel rendelkező magán- és jogi személyek vásárolhatnak területeket. Kerezsi Miklós agrárszakértő elmondta az Erdély FM Arcvonal című műsorában, hogy ezek a korlátozások a környező országokhoz képest nem jelentenek akadályt a külföldi vásárlók számára.
„Romániában a mezőgazdasági területek vásárlása viszonylag szabadon történhet, hiszen egy külföldi magánszemély vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalat is vásárolhat itt termőföldet. Ez nem mindenhol van így a környező országokat tekintve. Magyarországon például 2013-ig tolták ki a külföldi földvásárlással kapcsolatos moratóriumot, itt csak belföldi magánszemélyek vásárolhatnak legtöbb 300 hektár földet.
Ezeket a korlátokat azonban nagyon gyakran kijátszák a piaci szereplők. Magyarországon úgynevezett zsebszerződésekkel sok földterület, mezőgazdasági termőföld már most is külföldi tulajdonban van, elsősorban a nyugati határszakaszon. Tehát nem hiszem, hogy ha Romániában ez máshogy lenne szabályozva, akkor lényegesen kevesebb földet vásárolnának a külföldiek. Lehet, hogy akkor más olyan jogi, technikai megoldásokat keresnének, amelyeken eddig még nem kellett gondolkodniuk a befektetőknek” – mondta az agrárszakértő.
Kijátszható a rendszer, akárcsak Magyarországon?
Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter nemrég azt nyilatkozta, hogy ellenezni fogja a vonatkozó jogszabály olyan értelmű módosítását, hogy lehetségessé váljon a külföldiek mezőgazdasági területvásárlása. Kerezsi Miklós szerint ez elkésett intézkedés lenne, ugyanis a külföldiek könnyen kijátszhatják a szabályozást, ahogy például Magyarországon teszik.
Kerezsi Miklós
„Az a befektető, aki földet akar venni Romániában, meg fogja találni a módját, hogy a rendeleteket kijátssza. Nagyon nehéz az Európai Unión belül megállítani a külföldi földvásárlásokat, ugyanis Románia, Magyarország és Bulgária rendkívül vonzó piacokat jelentenek. Romániában ez már egyébként is elkésett lépés lenne, mert rengeteg terület van már külföldiek kezében Arad, Temes megyékben, illetve a Dunához és a Fekete-tengerhez közeli régiókban. Nem tudom, egy ilyen lépésnek lenne-e reális hozadéka” – magyarázta a szakértő.
2014-től az európai normák szerint egyébként is szabad lesz majd bármilyen európai lakosnak földet vásárolni Romániában, ez alól nehezen húzhatja ki magát az ország. Kerezsi Miklós szerint Magyarországról is a szakmabeliek közül sokan azt gondolják, hogy elhibázott próbálkozás a moratórium további kitolása.
„Ennek tényleg nincs különösebb jelentősége, el lehet húzni még néhány évig, de ez a piac az EU-n belül szabad lesz. A termőföldet eladni kívánók szempontjait is figyelembe kell venni, ugyanis ezek a piaci versenytorzító intézkedések az árak csökkenéséhez vezetnek” – fejtette ki a szakember.
Magyarországon földvásárlási moratóriumot még 3 évig fönn szeretnék tartani, pedig már így is a termőterületek 20%-a külföldi kézben van. Romániában 2014-től változna a helyzet: akár lakhely, vagy székhely nélkül is bárki vásárolhat romániai területet. Továbbra is várható tehát egy nagyobb vásárlási hullám.
Mégis mennyivel olcsóbb?
Eddig mintegy 500 millió euró értékben vásároltak termőföldet és erdőket Romániában a külföldi befektetők. Egyes források szerint 10-szer, de akár 40-szer is alacsonyabb a hazai föld ára a nyugat-európainál. Dániában a termőföld hektáronként 20 ezer euróba, Svájcban még ennél is többe, akár 80 ezer euróba is kerülhet. Romániában hektáronként már 2 ezer eurótól 5 ezer euróig is lehet földet vásárolni. Ausztriában valamivel alacsonyabb az ár: 6-15 ezer euró között mozog, de még így is jóval fölötte van az itthoni áraknak.
Kerezsi Miklós agrárszakértő szerint azért a jó minőségű romániai föld sem mondható olcsónak, sőt többe kerül, mint például Magyarországon.
„Relatív, hogy mihez képest olcsó. Magyarországhoz képest Romániában kifejezetten drágán lehet termőföldet venni, ha a jó minőségű termőföldet vesszük figyelembe. Természetesen ha Hollandiát vagy Dániát nézzük, ahol 30-35 ezer euróba kerül egy hektár termőföld, akkor ezek alacsony árnak számítanak.
A külföldi beruházók elsősorban a nagyobb, egybefüggő területeket keresik. Hollandiában és Dániában például ekkora összefüggő, jó minőségű földeket már nem lehet megvásárolni, ott kifejezetten szigorúak a környezetvédelmi szabályok. Ilyen szempontból itt Romániában új lehetőség nyílik meg számukra” – magyarázta a szakértő.
Főként dán, svéd, osztrák, német és olasz cégek a legnagyobb felvásárlók. De nem csak a nyugat európaiak érdeklődnek a hazai földek iránt, hanem az arabok is: egy hónapja több szaud-arábiai befektető jelezte, hogy akár 50 ezer hektárnyi területet is vásárolnának.
A Ziarul Financiar szerint a legnagyobb területtel Krassó–Szörény megyében rendelkeznek a külföldiek, ahol a termőterület 20%-a van a tulajdonukban. De jelentős arányt képviselnek a moldvai és a déli megyékben is, az erdélyi megyék közül pedig Kolozs megyében rendelkeznek földterülettel a külföldiek.
A jók maradnak, a gyengék kiesnek a versenyből?
Kerezsi Miklós szerint azonban hosszútávon nem feltétlenül lesz negatív hatása annak, hogy óriási és összefüggő mezőgazdasági területek vannak külföldi kézben.
„Ennek kettős hatása van azokban az országokban, ahol már megtörtént ez a folyamat. Egyrészt a jelentős tőkeháttérrel rendelkező külföldi vállalkozók hihetetlenül hatékony termelési rendszereket tudnak telepíteni és működtetni, ebből kifolyólag a helyi termelőknél sokkal olcsóbban tudják előállítani az agráripari, élelmiszeripari termékeket. Ez természetesen nagyon kemény versenyhelyzetet támaszt a romániai szereplőkkel szemben. Meg kéne vizsgálni, hogy vajon meddig lehet bezárkózni az agrárszektor tekintetében, és figyelmen kívül hagyni a legmodernebb termesztés-technológiai és feldolgozó technikai eljárásokat, és meddig lehet nem hatékonyan gyártani. Úgy gondolom, hogy profitálhat is abból a romániai mezőgazdaság, hogy ha átveszi ezeket a folyamatokat, és mondjuk a támogatások nagy részét arra használja fel, hogy a termelő rendszereit korszerűsítse. Ilyen szempontból ezek példaként szolgálhatnak a régióban dolgozó agrárvállalkozók számára, és a hatása talán sokkal hasznosabb lesz hosszabb távon, mintha most félnénk és bezárkóznánk, és nem engednénk be mondjuk a dániai termelőt Románia területére” – mondta Kerezsi.
A negatív következményekről szólva megerősítette, számos olyan termelő lesz, akik nem tudják majd felvenni a versenyt a hatékony termeléssel. „Magyarországon is megfigyelhető volt, hogy több szektorban a termelők egy jelentős része egyszerűen tönkrement. Ez rossz, de a kérdés mégis fennáll, hogy vajon meddig tartható fent az az állapot, hogy a nem hatékonyan gazdálkodó termelő piacon tud maradni”.
Kerezsi Miklós agrárszakértő szerint tehát a kevésbbé hatékony gazdálkodást folytató kistermelők óhatatlanul kiesnek a versenyből. A másik oldal viszont az, hogy legalább folyik gazdálkodás a külföldiek kezében lévő földterületeken, amelyek többsége korábban kihasználatlanul állt. Azonban a kisebb hazai farmerek és a mezőgazdaságból élők az átgondolt agrárpolitika hiánya miatt továbbra is nehéz helyzetben vannak.
„Nem lehet úgy fenntartani egy ország mezőgazdaságát és élelmiszeriparát, hogy bezárkózunk és mesterséges rendeleteket hozunk. Ha a román kormány hosszabb távon akarja megtervezni az agrárpolitikát, akkor elsősorban a versenyképesség irányába, és nem a bezártság irányába kell elmozdulni. A támogatáspolitikát úgy kell kialakítani, hogy a romániai termelők a különböző termeléstechnikai eljárásokkal, agrotechnikai módszerekkel és berendezésekkel hatékonyan tudjanak termelni az általuk sokkal jobban ismert területen, így nem kellene félniük a betelepülő külföldi agrárvállalkozóktól” – fejtette ki a szakértő.
Akad tehát tennivaló bőven a romániai mezőgazdaság talpraállításában. Szakértők szerint a hazai agrárium azért nem tud felzárkozni az EU-s átlaghoz, mert a romániai gazdálkodók zöme 60 év fölötti, és a farmerek több mint fele 100 hektárnál is kisebb területen gazdálkodik. Egy Romániába érkező dán vagy német farmer akár 1000 hektárt is megművel. Nem beszélve arról, hogy Aurel Dumitrascu, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Szövetségének alelnöke szerint a gazdák 85%-a pénzügyi gondokkal küszködik.
mezőgazdaság