2021. október 19. keddNándor
EUR = 4.9481 RON
USD = 4.2724 RON
HUF = 1.3714 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,669.78(-0.32%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Miről is szólhatott valójában a pénzügyminiszter botrányos nyilatkozata?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 11:03 GMT +2, 2021. október 14.

Majdnem összeroppan az egészségügy, de a pénzügyminiszter korlátozná a jól keresők egészségbiztosítási hozzájárulását. Van olyan értelmezés, ami szerint nem is olyan szörnyű javaslat ez.


Hatalmas visszhangot váltott ki az ügyvivő pénzügyminiszter hét eleji nyilatkozata. Dan Vîlceanu kijelentette, valamiféle felső korlátot kellene bevezetni az egészségbiztosítási hozzájárulás mértékére, mert nem igazságos, hogy ugyanazért az egészségügyi szolgáltatásért a magas jövedelműek sokkal több egészségbiztosítási hozzájárulást fizetnek, mint a rosszul keresők. A pénzügyi tárca vezetője erről a Profit.ro gazdasági portálnak adott interjúban beszélt.

A PNL politikusának nyilatkozatát sokan bírálták, hiszen a rendkívül súlyosnak látszó negyedik járványhullám közepette, és az alig két hete történt konstancai tragédia után úgy tűnt, hogy nem javasol mást, minthogy a magas jövedelemmel rendelkezők járulékterheinek egy része essen ki az egészségügyi rendszer finanszírozásából. 

Az interjúra érkező reakciók után Vîlceanu aztán pontosított, Facebook bejegyzésben igyekezett egyértelművé tenni, hogy az egészségügyi hozzájárulásra bevezetett plafont csak más adózási reformok mellett vezetnék be, amelyek egyébként Románia Országos Helyreállítási és Rezílienciaépítési Tervében (PNRR) is szerepelnek. Azt is kiemelte, hogy ezek a reformok a társadalmi partnerekkel történő egyeztetés után csak idővel, egy 5 évre szóló reformterv részeként lennének életbe léptetve, és kapnának egyfajta kompenzáció jelleget is: ezzel ellensúlyoznák például az informatikusok vagy az építkezésben dolgozók adókedvezményeinek eltörlését.

Miről szólhat ez a javaslat?

Az tehát látható, hogy Vîlceanu nyilatkozata nem sült el valami jól, sőt, még a pontosítások után is meglehetősen zavaros, csak találgatások mellett értelmezhető. A lapok és elemzők lényegében két elméletet állítottak fel a nyilatkozattal kapcsolatban:

  1. Vîlceanu tényleg úgy gondolja, ahogy mondta. Tényleg csak a magas jövedelemmel rendelkezőknek akarja “igazságosabbá” tenni a rendszert, az utólagos magyarázkodása miatt sem kell másként értelmezni ezt.
  2. A pénzügyminisztérium tényleg egy komplex intézkedéscsomagon dolgozik, ami a teljes adózási mechanizmust átalakítaná olyan kategóriákra célozva, akik eddig egyáltalán, vagy csak kevés egészségbiztosítási hozzájárulást fizettek. Ebben az esetben egy plafon bevezetésének hatékonysága tényleg csak a részleteken múlik, és akár jól is elsülhet, ha még több embert tudna rávenni vagy rákényszeríteni a hozzájárulásra. A Hotnews elemzése például ezt a teóriát erősíti.

Jelenleg Romániában a fizetésekre 25% társadalombiztosítási hozzájárulást (CAS), 10% egészségügyi hozzájárulást (CASS) és 10% jövedelemadót kell fizetni, emellett 2,25%-os járulékterhe van a munkáltatónak is. Egy 2300 lejes bruttó minimálbér esetén a munkavállaló 230 lejes (a bruttó bér 10%-a) egészségügyi járulékot fizet, míg például egy magasnak számító (az egyszerűség kedvéért) 23 000 lejes bruttó fizetésnél 2300 lej ugyanez az összeg. Vîlceanu szavait lehetett úgy is értelmezni, hogy szerinte a fentebb vázolt helyzetben igazságtalanság éri a jól kereső, több járulékot befizető személyt.

Könnyen lehet viszont, hogy a pénzügyi tárca jelenlegi vezetőjének javaslata ennél meglehetősen bonyolultabb, és nem is az alkalmazottakat célozzák. Utóbbi értelmezést támasztja alá a kontextus is: a múlt heti bizalmi szavazást követően már csak ügyvivő szerepet betöltő Cîțu-kormány miniszterei az elmúlt időszakban többször is beszéltek arról, hogy eltörölnék az egyes alkalmazotti kategóriák esetében érvényes adókedvezményeket, és olyan adórendszert képzelnének el, amelyben mindenki fizet adót, de kevesebbet.

A plafonálásról szóló javaslat jó eséllyel inkább a következő problémahalmazra akarna megoldást nyújtani:

  • Romániában mindössze 5,5 millió személy fizet egészségbiztosítási hozzájárulást, ami a lakossághoz képest rendkívül kevés. Ennek az 5,5 millió embernek a jelentős része alkalmazott.
  • Számos alkalmazotti kategória esetében adókönnyítések vannak érvényben. Az informatikusok, a kutatók vagy építkezési szektor alkalmazottainak nem kell jövedelemadót fizetniük, utóbbi kategória még az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetésétől is mentesül.
  • Nagyon sok a kiskapu: a szabadfoglalkozásúak, például az engedélyezett természetes személyek (PFA) által elért éves jövedelem, ha meghaladja a minimálbér szintjét, akkor is csak a minimálbérnek megfelelő egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük.  
  • A mikrovállalkozóknak a bevételük után csak 1% vagy 3%-os árbevétel utáni adót kell fizetnük (az alkalmazottak számától függően). Ha a mikrovállalkozás tulajdonosa osztalékként veszi fel a vállalat pénzét, akkor mindössze 5%-os osztalékadót kell fizetnie, amire szintén csak a minimálbér szintjéig kell betegbiztosítási hozzájárulást fizetni.

Egy jó adórendszerről általában azt tartják, hogy az adófizetőknek szinte mindegy kellene legyen, hogy milyen jogi formában folytatják a tevékenységüket. Ehhez képest a jelentősen utoljára a PSD-kormány által módosított adózási szabályok szinte már amatőrnek is nevezhetőek: miközben egy alkalmazott bruttó fizetésének akár a 45%-át is visszatartják az adók és járulékbefizetések miatt, addig egy mikrovállalkozónál ennél nagyságrendekkel kedvezőbb lehet a kép, árbevétel adót, osztalékadót, valamint az osztalékra vonatkozó terheket kell fizetnie. 

Biztos, hogy rossz ötlet egyéb intézkedések nélkül plafonálni a betegbiztosítási hozzájárulást

Ha egyéb mechanizmusok nélkül betegbiztosítási hozzájárulási plafont vezetnének be, annak a betegek látnák a kárát - mondta el megkeresésünkre Miklós Zoltán képviselő, akit először a pénzügyminiszter nyilatkozatának első értelmezéséről kérdeztünk. Az RMDSZ Kovászna megyei gazdasági szakpoltikusa rámutatott, hogy az egészségügyi rendszer így is alulfinanszírozási gondokkal küzd, az elérhető legfrisebb statisztikák szerint Románia mindössze a saját GDP-jének 5,5%-át költi egészségügyre, ez az arány az Európai Unióban közel 10%. Még a hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz képest is elmaradunk ebben a tekintetben. Miklós Zoltán szerint egyértelmű, hogy egyéb intézkedések nélkül, a jelenlegi szolidaritáson alapuló egészségügyi rendszerünk számára a forráselvonásról szóló elképzelések nem célravezetőek.

Teljesen más helyzetet eredményezhet viszont, ha a nyilatkozat második értelmezése szerint az egészségbiztosítási hozzájárulásra vonatkozó felső korlátot egyéb intézkedések mellett vezetnék be. “Tény, hogy az egészségbiztosítási hozzájárulás tekintetében nagyon sok a kiskapu. Az engedélyezett természetes személyek (PFA) például fizethetik a minimálbérre számított egészségügyi hozzájárulást, még akkor is, ha a jövedelmük ennél jóval magasabb. Ugyanez igaz a sportolókra is. Ha a tulajdonos osztalékot vesz fel a cégéből, és az osztalék összege magasabb, mint az évi 12 minimálbér, akkor ő is csak a minimálbér szintjének megfelelő egészségbiztosítási hozzájárulást fizet. Közben viszont egyes számítások szerint 40-50 ezer olyan alkalmazottról beszélhetünk csak, akiknek a fizetése meghaladja a 3 ezer eurót. Ha bevezetnénk egy ilyen felső korlátot, akkor ezektől a jól kereső alkalmazottaktól lehet, hogy kevesebb pénz folyna be az egészségbiztosítási kasszába, de az összes többi kategóriától viszont több” - magyarázta Miklós Zoltán, aki szerint ezek az intézkedések összességében nagyobb bevételt is eredményezhetnek az egészségügyi rendszer számára.

Ez az elképzelés viszont számos kérdést felvet, hiszen ahogy arra a képviselő is felhívta a figyelmet, jelenleg az állam minden adót a forrásnál tart vissza. Ez azt jelenti, hogy például egy alkalmazott a fizetésének már megadózott részét kapja kézhez, mert a munkaadó levonja belőle a munkavállalót érintő adóterheket, és átutalja az államkasszába. A mostani rendszer viszont a kiskapuk megszüntetése és a betegbiztosítási hozzájárulásra vonatkozó korlát bevezetése esetén nem feltétlenül működhetne tovább az olyan személyeknél, akiknek például fizetésből is van jövedelme, emellett esetleg egy vállalatban is tulajdonos. Az ilyen esetekben a jövedelmeket valószínűleg globalizálni (összesíteni) kellene, és csak ezt követően fizetni például a betegbiztosítási hozzájárulást. Egy ilyen rendszer hátránya, hogy bürokratikus, az érintettek számára nyilatkozattétellel járna.

Miklós Zoltán szerint a számos kivétel felszámolásával ezek a változások egy sokkal méltányosabb rendszer felé történő lépéseket jelentenének, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy akár a jövedelmi olló nagyobb szétnyílását is eredményezhetik. A sokat keresők a plafon miatt a bruttó fizetésük még nagyobb részét tarthatnák meg, egy pénzügyi szempontból döcögősen működő PFA viszont még több járulékot kellene befizessen. Hozzátette, annak a lehetőségnek a felvetése is érdekes lehet, ha kivételek megszüntetése esetén az érintettek számára meghatároznának egy felső határt az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetésére, de a magas keresetűekre ez a plafon nem terjedne ki. A gazdasági szakpolitikus szerint azzal lehet érvelni utóbbi verzió mellett, hogy így a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését is lehetne korlátozni, és az állami bevételek szempontjából is ez lenne a legjobb opció.

Jó döntés lehet az adókedvezmények eltörlése?

Mivel az egészségbiztosítási hozzájárulásra vonatkozó javaslatról Vîlceanu éppen annak apropóján beszélt, hogy a pénzügyminisztérium szeretné megszüntetni bizonyos alkalmazott kategóriák, például az informatikusok, kutatók vagy építkezési szektorban dolgozók adókedvezményeit, Miklós Zoltánt arról is megkérdeztük, hogy mi az RMDSZ álláspontja ebben a kérdésben. "Még nem került terítékre ez a kérdés az RMDSZ frakción belül, de az én személyes véleményem az, hogy Románia az adó jellegű, fiskális bevételek szempontjából rosszul áll. Az adónemekből származó állami bevételek a GDP-nek mindössze a 27%-át teszik ki, az Európai Unióban ugyanez az arány 40%. Tehát hatalmas az elmaradásunk ebből a szempontból. Meg kellene teremteni annak a feltételeit, hogy minél magasabb bevétele legyen az államkasszának, például végre meg kellene oldani azt a problémát is, hogy az állam az áfabevételek közel 30%-át képtelen behajtani. Emellett valóban vannak bizonyos alkalmazotti kategóriákat érintő kiskapuk, amiket fel kellene leltározni, és meg kellene vizsgálni, hogy mit tegyük ezekkel" - magyarázta a képviselő.

A gazdasági szakpolitikus ennek ellenére arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami bevételek növelését célzó reformoknál is körültekintően kellene eljárni. Példaként azt hozta fel, hogy az éptkezési szektor esetében meghatározott adókedvezményeknél az adótörvénykönyv egy 10 évre szóló program megvalósulását írja elő, amely 2019. januárjától 2028. december végéig tart. "Ha az a célunk, hogy átlátható és kiszámítható adórendszert működtessünk, akkor nem túl szerencsés menet közben megváltoztatni a játékszabályokat, miközben ez a szektor hatalmas munkaerőhiánnyal küzd, ráadásul jönnek az EU-s források is, a helyreállítási alap, érkeznek a következő 7 éves ciklus forrásai, valamint a Saligny program is. Már érzékelhető a munkaerőhiány, ezért ezen a területen én felettébb óvatos lennék" - magyarázta Miklós Zoltán.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális