2021. december 6. hétfõMiklós
EUR = 4.9487 RON
USD = 4.3767 RON
HUF = 1.3605 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,379.50(1.41%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

"Ne hagyjuk a válságot kihasználatlanul!" - a járvány gazdasági hatásai egy éves távlatból

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 12:41 GMT +2, 2021. május 28.

Hozott az elmúlt év olyan fordulatokat is, amin még a gazdasági szakértők is meglepődtek. Na de hogyan megyünk tovább, és milyen kockázatokkal kell számolni? Azt is elmagyarázták.


Mi az, ami gazdasági szempontból a leginkább meglepő fejlemény a koronavírus-járvány romániai berobbanása után egy évvel? Milyen folyamatokra kell összpontosítani, ami az elkövetkező időszakot illeti? Főként ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg a nézőkkel/hallgatókkal a COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor projekt társkezdeményezői és működtetői, akik egyben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének oktatói is. A Kreatív Kolozsvár szerda esti Zoom-beszélgetésének legérdekesebb gondolatait foglaltuk össze.

A COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor országos szinten egyedi kezdeményezésnek mondható, nem csoda tehát, hogy a BBTE oktatói és szakértői által menedzselt projektre még a legnagyobb román médiaorgánumok is felfigyeltek, igen nagy országos népszerűséget hozva a kutatási projektnek.

A különböző szakterületekről érkező csapat olyan "kutatási startupot" hozott létre, amely valós időben követte a koronavírus-járvány hatásait: a legfontosabb adatok összegyűjtése mellett iparági és megyei bontásban is folyamatos becsléseket tettek közzé a gazdasági hatásokról, de például a lakosság mobilitását is felmérték ebben az időszakban. A kutatás igazán hiánypótló volt az elmúlt időszakban, hiszen a hirtelen ránk zúduló felfordulás román gazdaságra mért hatásaival kapcsolatban - részben az információk szűkössége miatt is - viszonylag keveset tudhattunk.

A projekttel egyébként a Pénzcsinálók több ízben is foglalkozott, ezért most átugrunk a beszélgetés következő fázisára.

A május 28-i állás. 

Nagyon mély volt ez a válság, mégis rendkívül gyorsan helyreállt a gazdaság

Bár nagyon sok prognózisuk végül beigazolódott, volt ennek az évnek olyan része is, amire még ők sem számítottak.

"Saját meglátásom szerint ennek a válságnak a legmeglepőbb része a mélysége volt. Ha a tavalyi év második negyedévének GDP számait nézzük, akkor kijelenthetjük, hogy ekkora gazdaságra mért csapást még nem láttunk, ha a Románia gazdasági teljesítményéről szóló, megbízható negyedéves adatokat vesszük figyelembe. Többször is azt vetítettük előre, hogy 2-3 év alatt visszatérhet a gazdaság a válság előtti szintre, azonban ha a 2020-as és 2021-es év első negyedéves GDP-jét hasonlítjuk össze, akkor a visszaesés mértéke 0,2%. Ha pedig 2019 utolsó negyedévét vesszük figyelembe, akkor gyakorlatilag már meg is vagyunk. Egy év leforgása alatt visszaértünk arra a szintre, ahonnan elindultunk" - részletezte Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.

"Nyilván, ehhez a dinamikus növekedéshez nagyon sok tényező hozzájárult. Azon kívül, hogy nem egy kalsszikus pénzügyi válságról beszélünk, azért azt fontos kiemelni, hogy a kormányzatok tudtak olyan fiskális és monetáris politikával reagálni, amelyre ebben az időszakban szükség volt. Elindult a mennyiségi lazítás, több ezer milliárdok röpködtek a likviditás fenntartásáért, ehhez pedig mind hozzátevődik, hogy rekord idő alatt lett oltás" - folytatta.

A szakértő Romániával kapcsolatban elmondta: ha eltekintünk a mezőgazdaság nagyon gyenge évétől (amelyet közvetlenül nem befolyásolt a koronavírus), akkor csak olyan 3,3%-os lenne a gazdasági visszaesés. Ez részben annak is köszönhető, hogy a kisebb szektorokat (HoReCa) érintette igazán súlyosan ez a járvány, de fontos tényező volt, hogy a reálszféra (vállalkozók) nagyon gyorsan alkalmazkodott az adott helyzethez. Ahol lehetett, home office-ba küldték az alkalmazottakat, és sok befektetés zajlott a digitális adaptáció terén.

"Ahhoz képest, hogy mekkora kétségbeesés volt tavaly márciusban, ez a kisebb mértékű visszaesés egy elég becsületes teljesítmény" - vélte Bálint Csaba.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ezeknek a mentőcsomagoknak "meg lesz majd a számlája". De hogy pontosan milyen formában, ez az egyik legizgalmasabb kérdés, ami előttünk áll. Mint elmondta, ez az egyik legfontosabb feladatuk, hogy kiegyensúlyozott politikát kövessen az ország: miközben tovább fejlődik a gazdaság, figyelni kell arra is, hogy a tavalyi, eszméletlen nagy költekezést és a fellépő költségvetési hiányt valamilyen szinten korrigálni tudják.

 

A pénzpiacok is meglepően viselkedtek 

"Elsősorban engem a pénzügyi piacok visszapattanása lepett meg. Nem egyszerű kilábalást láthattunk, hanem olyan mélypontról való kiemelkedést,  amit legjobban a ping-pongozáshoz hasonlíthatok" - árulta el Nagy Bálint Zsolt, a BBTE docense.

A szakértő elmondta, a pénzpiac gyors felemelkedésére először szkeptikusan tekintett, a túl optimista várakozásokat egy újabb buborékként értelmezte. Csakhogy, mint már korábban elhangzott, valóban jól adaptálódott a reálgazdaság, tehát a pénzügyi piacok előrejelzései nem tévedtek olyan nagyot.

"Ami igazán meglepő volt számomra, az a kriptovaluták buborékja. Persze, majd később lesznek magyarázatok arra vonatkozóan, hogy a FED-től és más monetáris intézménytől érkező óriási likviditás valamilyen megtérülési lehetőséget keresett, meg a blokklánc technológiák is újra napirendre kerültek, de hogy ekkora buborék alakuljon ki, arra igazán nem számítottam" - mondta a szakértő.

A TV-nek még mindig hatalmas ereje van

Csala Dénes, a Lancasteri Egyetem adjunktusa és egyben a BBTE társoktatója rávilágított, hogy "adatvizualizációs szempontból egy mérföldkő volt ez az év, mivel ez a terület eddig a statisztikának vagy az újságírásnak egyfajta mostohagyereke volt. Nevezhetjük ezt üzleti intelligenciának (Business Intelligence), vagy adatújságírásnak, ami 2020-ban kinőtte magát, mint önálló tudomány- és iparág. Rengeteg adatvizualizáció jelent meg ebben az időszakban, a legtöbb azonban helytelen, hibás volt. Ez pedig arra késztette a professzionális adatvizualizációs közösséget, hogy lépjenek fel és magyarázzák el, miként kell az adatvizualizációt helyesen és tudományosan megközelíteni” - magyarázta.

Csala Dénes ugyanakkor arról is beszámolt, hogy számára az egyik legnagyobb meglepetés a televízió hatalmas befolyása volt. Amikor a COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor projektet valamelyik nagyobb televíziós csatorna műsorában mutatták be, az oldal látogatottsága hatalmasat nőtt, eleinte a rendszer sem bírta a hirtelen érkező látogatószámot. Elmondása szerint semmilyen más platformon való megjelenés nem hozott számukra ekkora látogatottságot. 

Mit hoz a jövő?

1. "Soha ne hagyjál egy jó válságot kihasználatlanul” – idézi Nagy Bálint Zsolt a régi szólást. “Ez mindig arra utal, hogy kell valamit tanulni a válságokból és változtatni az emberi hozzáállásunkon” – teszi hozzá.

A szakértő rámutatott, ő bízik abban, hogy nem térünk vissza teljes mértékben arra az időszakra, ami a koronavírus megérkezése előtt volt, reményei szerint felelősebb, környezettudatosabb világba térünk vissza.

Ami nagyon jó hozadéka volt ennek az elmúlt időszaknak, hogy bár kényszerhelyzetből, de jobban alkalmazzuk az új technológiák adta lehetőségekhez. “Mindannyian várjuk az offline oktatást, de most már biztosan nincs olyan pedagógus az országban, aki ne tudna rácsatlakozni az internetre” – magyarázta a szakértő.

“Egyre inkább kezd világossá válni, hogy a koronavírus időszak fő tanulsága a reziliencia volt. Bármilyen nehéz helyzetben is találjuk magunkat, az emberiség képes arra, hogy társadalmi vagy gazdasági szempontból is ellenálljon ezeknek a jelenségeknek. Hasonló tapasztalatokról szólnak a történelemkönyvek a nukleáris krízisek, vagy a világháborúk után is. Az már más kérdés, hogy milyen mértékű lesz a gazdasági konjuktúra, a gazdasági felemelkedés ritmusa. Egyesek szerint a “roaring 20’s” (dübörgő 20-as évek) kora következik, ám szerintem nem lenne nagyon szerencsés, hiszen tudjuk, hogy a ’29-es ‘30-as években is volt egy elég komoly pénzügyi összeesés” – mondta Nagy Bálint Zsolt.

2. Az alapforgatóköny optimizmusra ad okot, viszont sok a törékeny pont

Bálint Csaba elmagyarázta, hogy az Egyesült Államokban bevezetett hatalmas mentőcsomagoknak köszönhetően robusztus gazdasági növekedésre lehet számítani. Az eurozónában a helyreállás mértéke a várakozásoknak megfelelően jóval lassabb lesz, mivel a fiskális lazítások nem voltak olyan óriási mértékűek, másrészt az is hozzájárul, hogy az oltási kampány is lassabban, később indult el, de alapjáraton minden rendben van.

"Románia esetében relatíve mérsékelt volt a visszaesés mértéke, a visszaállás dinamikája pedig elérheti az 5-6, de akár 7%-os emelkedést is. Persze, ez a mindennapokban nem fog annyira érződni, mert azért egy nehéz évet tudunk magunk mögött. Ha az EU-s forrásokat ügyesen tudjuk használni, és már beindulhatnak a lehívások az év második felében, akkor elindulnak az állami beruházások, a versenyszféra is tud támogatást szerezni, tehát jó eséllyel a jövőben is jelentős gazdasági növekedésre lehet számítani" – magyarázta a szakértő.

Csakhogy vannak olyan tényezők, amelyek keresztbe tehetnek ezeknek a folyamatoknak. "Nagy kérdés, hogy mi lesz az inflációval. Az biztos, hogy Európa-szerte drágulás várható a nyersanyagok szempontjából, de Amerikában is folynak a viták arról, hogy milyen inflációs kockázatokat vállaljanak be. Ugyanakkor jelenhetnek meg új mutációk is, ne felejtsük el, hogy ősszel egy újabb hullám is beüthet. Romániában érzékeny terület továbbá a költségvetési hiány is. Ha nem jól menedzseljük ezt a helyzetet, az nagyon sok területet súlyosan érinthet" – mutatott rá Bálint Csaba.

3. A nemzetközi utazás nem áll helyre egyik napról a másikra

Csala Dénes kutatótársaihoz képest inkább borulátóbb, főként olyan szempontból, hogy mekkora érvágás volt ez az év azoknak, akik több helyszínen, több pólusban alakították ki az életüket.

"Az utazás szempontjából évtizedek kellenek ahhoz, hogy visszatérjünk a járvány előtti periódusra" – mondta el a szakértő, aki egyébként Nagy-Britanniában él.

Meglátása szerint ez több mindennek is köszönhető: kezdve a beoltottsággal kapcsolatos intézkedésektől, a virtuális konferenciák elterjedésén keresztül egészen az otthoni munkáig.

"Volt nekünk egy konferenciafétisünk (a konferenciáknak nem is volt olyan nagy hozzáadott értéke, mint ahogy mi azt gondoltuk) de rájöttünk arra, hogy online térben is lehet hasznos tárgyalásokat folytatni. Sok esetben nem is lesz ezen a téren visszatérés, már csak ha az akadémiai körökre gondolok. Személyes véleményem az, hogy fontosak a szemtől szembeni találkozók, ekkor több mindent át lehet beszélni. Nem is beszélve arról, hogy a sok online megbeszélés kiégéshez vezethet" – mutatott rá.

És hogy mikor tudhatjuk magunk mögött ezt az egészet?

"Közgazdászként egyszerű előrevetíteni, hogy mikor érkezik egy visszaesés. De azt szinte lehetetlen megjósolni, hogy mikor ér véget" - mutattak rá a szakértők. 

koronavíruseurózónaAmerikaválságkriptovaluta turizmusBNRBBTE
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális