2021. december 1. szerdaElza
EUR = 4.9490 RON
USD = 4.3853 RON
HUF = 1.3432 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5%
BET = 12,195.61(0.15%)
Infláció = 7,9%
Alapkamat = 1,75%

A pandémia dacára nőttek a nettó átlegbérek, de nem is. Hogy van ez?

Kérdezett: Kádár Kata utolsó frissítés: 12:10 GMT +2, 2021. március 30.

Románia a bevételeinek 90%-át fizetésekre és nyugdíjakra költi.


Március 12-én kijött a statisztikai hivatal első olyan hivatalos közleménye, amely a 2021 januári átlagbérekről szól. Ez a dolog most azért izgalmas, mert a 2020-as év sok szempontból más mederbe terelte az eddig szokásos, "természetes" folyamatokat.

Bár a gazdaság legtöbb ágazatának rendkívül nehéz volt az elmúlt időszak, a számok első olvasata után azt láthatjuk, hogy például 2021 első hónapjában 3 395 lej volt a nettó átlagbér Romániában, ami 6,5%-kal több, mint ami 2020 januárjában volt. Ha ezt az értéket kiigazítjuk az infláció értékével, akkor körülbelül 3,4%-os növekedés látható.

"Ha megnézzük a 2018-as év végleges statisztikáit, akkor év végén 700 euró volt Romániában a nettó átlagbér. Ha a mostani, januári nettó bér értékét átszámítjuk, akkor picivel több, mint 696 eurót kapunk. Tehát látványos növekedésről egyáltalán nem beszélhetünk – tisztázta Dr. Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, mikor arra kértük, hogy magyarázza el, mi hajtja a fizetések emelkedését az ilyen bizonytalan gazdasági környezetben.

Dr. Králik Lóránd: – Tény az, hogy az ország költségvetésének kiadási szerkezete igen egészségtelen. Értem úgy, hogy a bevételek 62%-át például 2021-ben is fizetésekre költik. Ha hozzávesszük még a nyugdíjakat, akkor az ország bevételének körülbelül 90%-a megy az államapparátus fenntartására, tehát lényegében a költségvetés 10%-a marad fejlesztésekre. Ekkor természetesen kénytelenek vagyunk hitelt felvenni, mert folyik a pénz a közalkalmazottak fizetéseire és a nyugdíjasok juttatásaira.

Igazából nálunk a legnagyobb probléma, hogy a versenypiac és az államapparátusban dolgozók fizetésének egyensúlya nagyon rossz irányban mozdult el. Romániában a közszférában dolgozók átlegbére kétszerese (!) a feldolgozó iparban dolgozó személyek juttatásaihoz képest (ezt az utóbbit tartjuk mércének a versenyszférában).

Magyarországon például ez az arány teljesen másképp néz ki: ott a közalkalmazottak átlagbére kisebb. Ugyanez a helyzet Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svédországban, Spanyolországban és Írországban is. Tehát a fejlett államok többségében nem a közalkalmazottak javára billen a mérce. Vannak persze olyan európai országok ahol igen, de ott is csak egy kicsivel magasabb a közalkalmazottak átlagbére, közel sem olyan mértékben, mint nálunk.

A közalkalmazottak között is vannak olyan kiugró esetek, amelyek egészen elképesztőek. A bírák például nettó 15 ezer lejt visznek haza havonta, de az ügyészek is körülbelül nettó 12-13 ezer lejt kapnak. Ha ezeket összehasonlítjuk például a nagyvárosok polgármestereinek és a miniszterek fizetéseivel (körülbelül a bírákéval egyenlő), akkor úgy gondolom, van némi igazságalapja, ha azt mondom, hogy a rendszer nem föltétlenül igazságos.

Kép forrása: Friss Hírek

Nagyon nagy fizetések vannak továbbá a honvédelemi és rendfenntartó egységeknél, és az egészségügynél is. A térségben nálunk kiemelkedően magas például a szakorvosok fizetése, legtöbbjüknek 2000 euró körül van a nettó átlegbére egy hónapban (ez nem tartalmazza a magánklinikákon szerzett keresetüket). Én természtesen nem sajnálom tőlük a pénzt, nyilván, az egészségügyben dolgozóknak kellő juttatást kell adni, azoknak is, akik az oltóközpontokban dolgoznak.

De a sok közalkalmazotti fizetés nagyon megterheli a költségvetést, a kormány pedig nem mer hozzányúlni a jelenlegi bértáblához, hogy orvosolja a költségvetés szerkezeti problémáit. A 2008-ban induló gazdasági válságból való kilábalás érdekében a Boc-kormány például teljesen visszavágta a pótlékokat, az alapbéreket is 25 százalékkal csökkentették, hogy az ország ne jusson csődközeli állapotba.

Én értem a mostani kormány szempontját, nyilván, senkinek nem hiányzik a társadalmi elégedetlenség. De azt is kell látni, hogy a versenyszférában a legmagasabb átlagbér nettó 8100 lej (most leszámítva a menedzsereket és igazgatókat), ezt pedig az informatikusok kapják. Ha pedig a turisztikai szektorra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy náluk a nettó átlagbér 1750 lej. Sokan pedig egyáltalán annak is örülnek, ha kapnak ennyi pénzt és nem maradtak munkanélküliek a koronavírus-válság után.

Nos a kormány olyan "megoldást" talált, ami szerint kivárják, hogy hosszú távon a GDP növekedésével arányosan nőnek majd az adóbevételek és úgy egyensúlyozódjon ki az állami költségvetés. Ezáltal pedig csökkenne az ország költségvetési hiánya, és várhatóan csökken majd a fizetésekre szánt kiadási teher is.

Kép forrása: Florin Cîţu Facebook-oldala

Térjünk ki egy picit a versenyszférára. Ahogy említette, az átgabérek tekintetében ott elég nagy a különbség, ha a különböző szektorokat kezdjük összehasonlítani. Mi történt például az építkezési iparnál, amelyet nem értintett olyan nagy mértékben a járványhelyzet? Láthatóan magasat ugrott ott is az átlagbérek aránya.

– Az építőiparnál még a koronavírus-járvány előtt gond volt, hogy nagyon kevés munkáskézt lehetett találni. Tehát nagy volt a munkaerőkereslet, ami felnyomta a béreket is. Ehhez hozzájárul, hogy az építőipart nem nagyon érintette a járvány, az építkezések tovább folytatódtak, teljes lendülettel.

Az IT-sok fizetése már teljesen más kérdés. Ebben az iparágban dolgozókat a külföldi munkaerőkereslet függvényében fizetik. Egy programozónak teljesen mindegy, hogy otthon a kanapéjáról az amerikai, vagy romániai cégnek dolgozik. Ilyen tekintetben tehát az itthoni cégeknek is versenyképes bért kell felajánlaniuk, hogy megtartsák programozóikat. Ugyanakkor,

nem szabad elmenni az alacsony munkanélküliség és munkatermelékenység mellett sem!

–A bérek alakulását nagyban meghatározza az alacsony munkanélküliségi ráta is. Ennek kialakulásához Romániában az is hozzájárult, hogy sokan külföldön dolgoznak. Szóval az alacsony munkanélküliségnek köszönhető, hogy a munkaadók nehezen találnak munkaerőt, így emiatt a bérek az inflációnál nagyobb mértékben nőnek. A cégek lényegében kénytelenek egymásra licitálni bérek szempontjából, hogy megfelelő munkaerőt találjanak.

 

Képünk illusztráció.

De van itt más szempont is: mivel viszonylag alacsonynak számító bérek vannak nálunk és Bulgáriában is, ezért ez a két ország nagyon vonzó a külföldi befektetők számára, ami főleg a munkatermelékenységnek köszönhető. A román munkatermelékenység, amely 2010-ben még az uniós átlag 50 százalékét sem érte el (49,2%) főleg 2015 után növekedett meg jelentősen, meghaladva 2019-ben a magyar és horvát mutatót is. A munkatermelékenység nálunk 2019-re meghaladta az uniós átlag 72,9 százalékát, az euróövezet átlagának 69 százalékát. A térségben közepesnek mondható munkatermelékenység az alacsony bérekkel párosulva egyelőre a leginkább versenyképes országgá teszi Romániát, amely a külföldi befektetők szemében vonzó célponttá vált. Gyakorlatlag ha a bérek és munkatermelékenység arányát tekintjük, akkor Románia és Bulgária messze a legjobban áll az EU-n belül, a középkelet-európai térségben. Nyilván, nálunk hátránynak számít a nagyon kiszámíthatatlan jogi és gazdasági környezet.

Nyitókép: Aziz Karimov/Getty Images News

átlagbérbér
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális