2021. március 6. szombatLeonóra, Inez
EUR = 4.8831 RON
USD = 4.0924 RON
HUF = 1.3333 RON
GDP-növekedés = -3,9% (2020)
Átlagbér = 3620 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,499.87(1.54%)
Infláció = 2,99%
Alapkamat = 1,25%

Szájbarágó a villamosenergia-piac liberalizálásáról: mit tehetnek a fogyasztók?

Összeállította: Kicsid Attila utolsó frissítés: 12:45 GMT +2, 2021. január 15.

A legfontosabb kérdéseket válaszoljuk meg, hogy jobb képet kapjatok a lehetőségeitekről.


Januártól teljesen liberalizálták a romániai elektromosenergia-piacot. Ez azt is jelenti, hogy 5,8 millió háztartási ügyfélnek kell döntenie arról, hogy szabadpiaci szerződést köt egy kereskedővel, vagy inkább vállalja a villamosenergia számla növekedését. Kiket érint a liberalizáció? Milyen lehetőségei vannak azoknak a fogyasztóknak, akik még nem kötöttek szabadpiaci szerződést? Mire kell figyelni a szerződéskötésnél? A legfontosabb kérdéseket válaszoltuk meg.

A cikk erősen támaszkodik Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökének január 11-én, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság felkérésére tartott előadására. Az előadást videó formátumban a cikk végén megtekinthetitek.

Forrás: Burak K/Pexels

Kiket érint a villamosenergia-piac liberalizációja?

Romániában a villamosenergia-piacon az ANRE adatai szerint 8,7 millió háztartási fogyasztó van jelen. Közülük már közel 2,9 millióan rendelkeznek szabadpiaci szerződéssel, őket a mostani változások nem érintik. Az elmúlt év végéig 5,8 millió háztartási fogyasztó viszont még mindig árszabályozott piacon volt jelen, most nekik kell mérlegelniük a lehetőségeiket.

Milyen lehetőségei vannak azoknak a fogyasztóknak, akik még nem kötöttek szabadpiaci szerződést?

Minden egyes fogyasztónak, aki eddig a szabályozott piacról kapta az elektromos energiát, legalább három lehetősége van: 

(1.) Az első lehetőség az, hogy a január 31-ig (vagy amennyiben ez a határidő meghosszabbításra kerül, március 31-ig) nem tesz semmit. Ebben az esetben a továbbiakban úgynevezett egyetemes szolgáltatói áron fogja kapni az elektromos energiát ugyanazon szerződés alapján, mint ami 2020-ban is érvényben volt. Ha a fogyasztó ezt az opciót választja - helyesebben fogalmazva az inaktivitás mellett dönt -, akkor a szerződéses feltételek közül egyetlen tényező fog változni: az ár. Az alábbiakban az áremelkedés mértékére még visszatérünk.

(2.) A fogyasztók második lehetősége az, hogy azzal a kereskedővel kötnek szabadpiaci szerződést, akitől eddig a szabályozott árak mellett kapták az elektromos energiát. Ennek a döntésnek vannak előnyei és veszélyei is. Az előnye az, hogy a korábbi szolgáltató ismeri az ügyfél profilját, tudja mennyit fogyaszt, illetve rendelkezik a szerződéskötéshez szükséges információkkal is. A veszélye viszont az, hogy előfordulhat, nem a legolcsóbb és legoperatívabb kereskedővel köti meg a szerződést a fogyasztó. 

(3.) A harmadik opció az, hogy az új szabadpiaci szerződést egy új kereskedővel köti meg az ügyfél. Nagyon jó kiindulási pont azok számára, akik ezt a lehetőséget választják, az ANRE oldalán található árösszehasonlító oldal, ahol tulajdonképpen a kereskedők típusajánlatait lehet összevetni. Ez a lehetőség ugyan szintén egyszerű, de nagy figyelmet is igényel: az ár önmagában nagyon sok esetben becsapós lehet, az ajánlat összes tételét és a szerződést is figyelmesen kell átolvasni. Hogy mire kell figyelni, arra alább még visszatérünk.

Milyen negatív következménye van, ha nem teszünk semmit?

Egyetlen kellemetlenség érheti a fogyasztót: kissé drágábban kapja az elektromos energiát. Az ügyfeleknek a határidők lejárta után is bármikor lehetőségük lesz új szabadpiaci szerződést kötni, vagy kereskedőt váltani.

Mekkora áremelkedésre számíthat az, aki nem tesz semmit, és az egyetemes szolgáltatói piacon marad?

A kérdés megválaszolásához az alább megjelenő ábrából kell kiindulni. A térkép azt mutatja, hogy Románia régióiban mennyivel emelkedik a villamosenergia ára abban az esetben, ha valaki nem köt új, szabadpiaci szerződést január 31-ig. Ha egy fogyasztó inaktív marad, és automatikusan az egyetemes szolgáltatásra kerül át, akkor - attól függően, hogy melyik régióban él - az áremelkedés 13% és 26% közé lesz tehető.

 

Az áremelkedés egyébként azért eltérő az ország különböző részein, mert régiónként változik az elosztói díj. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy ugyan nem az egyetemes szolgáltatói piacon a legolcsóbb az elektromos energia, de azért a szabadpiacon is bőven találunk olyan ajánlatokat, amelyek még ennél is magasabb árat határoznak meg.

Hogyan használjuk az árösszehasonlítót?

Az árösszehasonlító használatát a jobb áttekinthetőség érdekében lépésekre bontva mutatjuk be. Akik ennél is részletesebben szeretnék megismerni a platformot, azoknak mindenképpen ajánlott megtekinteni Nagy-Bege Zoltán erre vonatkozó bemutatóját, ami a cikk végén beágyazott videó 45. percében kezdődik.

Az ANRE elektromos energiapiaci árösszehasonlító oldalát itt találjátok.

Képernyőfotó az ANRE árösszehasonlító oldaláról.

1. lépés: Az ügyféltípus kiválasztása. Itt alapbeállításként a lakossági fogyasztók jelennek meg, így az elektromos energiát háztartási célokra felhasználó lakossági ügyfeleknek lényegében nem is kell módosítaniuk ezen a beállításon. A háztartási fogyasztók mellett az ipari fogyasztók is megjelennek, amelyeket az oldal két kategóriába sorolja: vannak olyan ipari fogyasztók, amelyek jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, és olyan ipari fogyasztók, amelyek nem. Az oldal részletesen magyarázza, hogy mekkora alkalmazottszám és árbevétel mellett kerül a vállalat az első vagy a második ipari fogyasztói kategóriába.

2. lépés: Az időszak megadása, amikortól szerződést szeretnénk kötni. Ennek a dátumnak a megadása azért fontos, mert a kereskedők is megadják, hogy milyen időintervallumokra vonatkozik az ajánlatuk. Nagyon fontos, hogy ezt a mezőt ne hagyjuk kitöltetlenül, ugyanis a dátum megadása nélkül nem fog működni az árösszehasonlító.

3. lépés: Az ajánlattípus kiválasztása. Kétféle ajánlattípus választható: szabadpiaci vagy maga az egyetemes szolgáltatás. Mivel az árösszehasonlítást azért végezzük, hogy megismerjük a szabadpiaci ajánlatokat, ezért ezt pipáljuk ki.

4. lépés: A megye megadása. Ez a nyilvánvaló okok mellett azért is fontos, mert régiónként változik az alacsony feszültségű hálózaton az elosztói díj. Megjegyzésként érdemes hozzátenni, hogy ez az egyetlen díj, ami változik, tehát a lakhely befolyásolhatja a végső árat.

5. lépés: Havi fogyasztás megadása. Itt alapbeállításként 100 kWh jelenik meg, de mindenképpen adjuk meg a legutóbbi villanyszámlán szereplő fogyasztásunkat. Így tudjuk összehasnlítani, hogy a legutóbbi villanyszámlához viszonyítva mekkora lehet az új, szabadpiaci feltételek mellett kínált elektromos energiára kiállított villanyszámla.

6. lépés: A legutóbbi számla értékének megadása. Ez ugyanazon szempontok miatt fontos, mint a havi fogyasztás megadása. Nincs más dolgunk, csak be kell másolnunk a legutóbbi árszabályozott piaci körülmények között kiállított villanyszámla összegét.

7. lépés: A feszültségszint kiválasztása. A háztartási fogyasztók döntő többsége alacsony feszültségen csatlakozik a villamos hálózathoz, ezért itt ezt kell választani a lakossági ügyfeleknek. Amennyiben az a rendkívül ritka eset áll fenn, hogy közepes feszültségen csatlakozik a lakossági fogyasztó a hálózathoz, akkor nyilván ezt az opciót kell megjelölni.

8. lépés: Ártípus kiválasztása. Itt két típusú ár közül választhatunk: az egyik ártípus állandó, és nem befolyásolják a napszakok, a másik ártípus viszont időintervallumonként változik. Lehetőség van arra ugyanis, hogy az elosztó olyan villanyórát szereljen fel, amely külön méri a nappali és az éjszakai fogyasztást. A nappali időintervallum 7-től 23 óráig tart, míg az éjszakai nyilván 23 órától reggel 7-ig. Aki tudja, hogy döntően éjszaka fogyaszt villamos energiát, annak javasolt lehet az időintervallumonként változó ártípus, ugyanakkor, akinek napközben is számottevő elektromos energiafogyasztása keletkezik, annak az ügyfélnek kifejezetten előnytelen lehet ennek az opciónak a kiválasztása.

9. lépés: Terméktípus kiválasztása. Itt két ajánlattípus közül kell választani: változó ár vagy a lekötött (fix) ár. A lekötött ár azt biztosítja, hogy amennyiben ilyen feltételek mellett kötünk szerződést egy kereskedővel, akkor a szerződésben szereplő ár változatlan marad a szerződés futamideje alatt. Amennyiben változó ár mellett döntünk, akkor az ár attól függően emelkedhet vagy csökkenhet, hogy a nagykereskedelemben miként alakul a villamos energia ára. Lakossági fogyasztók esetében a kiszámíthatóság jegyében inkább a lekötött ár a javasolt.

10. lépés: További opciók kiválasztása. Az árösszehasonlító oldalon még további beállításokkal is élhetünk, de tudatában kell lennünk annak, hogy minél több opciót adunk meg, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kevesebb ajánlat jelenik meg. Elképzelhető például, hogy amennyiben ragaszkodunk a postán kiküldött számlához, vagy a környezettudatosság jegyében mindenképp megújuló forrásokból szeretnénk hozzájutni az elektromos energiához, akkor kevesebb vonzó ajánlatot kapunk.

11. lépés: Az ajánlatok összehasonlítása és a számunkra legkedvezőbb ajánlat kiválasztása. Minden részletet vegyünk figyelembe, és ha valamit nem értünk, akkor forduljunk a kereskedőhöz. Előfordulhat ugyanis, hogy az ár nagyon kecsegtető, de az egyéb feltételek a számla végső értékét módosíthatják.

Az árösszehasonlító a kereskedők nevét, az ajánlat megnevezését, az ajánlat típusát mutatja, de feltünteti az ajánlatok egységnyi árát, és a számla várható összegét is.

Mire kell figyelni még az áron kívül?

Az ár és a szerződéses féltételek mellett mindenképpen kell figyelni arra is, hogy az árajánlatban szerepel-e havi vagy napi fix díj, úgynevezett bérlet (ez románul valoare componență fixă). Különösen az alacsony fogyasztással rendelkező ügyfelek számára lehet nagyon kedvezőtlen, ha az árajánlat bérleti díjat is tartalmaz. Van olyan ajánlat, amelyben például 0,50 lej a napidíj (ez havi 15 lej, 30*0,50 lej), ez egy olyan fogyasztó esetében, aki mindössze 30 lejes fogyasztással rendelkezik, különösen megemelheti a villanyszámlát, egy olyan fogyasztó esetében viszont, aki 400-500 lejt fizet, elképzelhető, hogy nem megterhelő.

Érdemes arra is nagy figyelmet fordítani, hogy a szerződésben szerepelnek-e olyan kitétek, hogy amennyiben az ügyfél felmondja a megállapodást, akkor valamilyen kárpótlást kell fizetnie a szerződésből fennmaradó időre. Ezek a kitétek nem gyakoriak, de előfordulhatnak. 

Megbízhatunk az ANRE oldalán található ajánlatok valóságtartalmában?

A villamosenergia piacon minden egyes kereskedőnek kötelezettsége, hogy feltöltse az árajánlatait az árösszehasonlítóba. Az a kereskedő, amely nem tesz eleget ezen kötelezettségének, nem frissíti az ajánlatokat, vagy esetleg nem valós ajánlatokat tölt fel, drasztikus büntetésre számíthat a hatóság részéről.

Változtatható a fix (lekötött) ár? Lehetnek olyan tényezők, amelyek a fix árat befolyásolni tudják?

Ez a szerződés előírásaitól függ. Amennyiben a szerződésben az szerepel, hogy a fix ár semmilyen körülmények között nem változtatható, akkor a kereskedő részéről nincs lehetőség ennek módosítására. Abban az esetben viszont, ha a fix ár változtatását a szerződés lehetővé teszi, a kereskedőnek akkor is kötelessége legalább 30 nappal a módosítás előtt közölni ezt az ügyféllel. Az ügyfélnek lehetősége van dönteni arról, hogy elfogadja a módosítást vagy nem (ez a szerződés felbontását eredményezi). Ez nem csak a fix árak, hanem a változtatható árak esetében is érvényes, valamint nem csak az árváltozásokra, hanem a szerződés bármely feltételének megváltoztatására is. Az európai és hazai jogszabályok is előírják, hogy a szolgáltatóváltásnak 21 nap alatt végbe kell mennie, így elméletileg bőven van ideje az ügyfeleknek élni ezzel a lehetőséggel.

Fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy a fix árat jellemzően nem változtatják a kereskedők. Az ok egyszerű: viszonylag jól tudnak előre tervezni, és pontosan látják, milyen mennyiségű villamos energiát kell leszerződjenek hosszú távra ahhoz, hogy az ígért fix árat biztosítani tudják.

Függ-e a választott kereskedőtől az, hogy milyen gyorsan, illetve milyen feltételek mellett javítják ki a technikai meghibásodásokat?

Nem, hiszen a két tevékenység teljesen szét van választva: van egy elosztó cég minden régióban, és nagyon sok kereskedő. Fontos, hogy a kereskedő váltása nem jár semmilyen technikai változtatással sem: nem kell például villanyórát sem cserélni, hiszen azt az elosztó vállalat biztosítja.

A meghibásodásokat és technikai problémákat minden esetben az elosztó cég orvosolja. Ahogy azt a fenti térképen is mutattuk, Erdélyt két elosztó vállalat fedi le: a Societatea de Distribuție a Energiei Electrice Transilvania Nord, illetve a Societatea de Distribuție a Energiei Electrice Transilvania Sud vállalatok. Mindkét vállalat az Electrica csoport része (ahogy a kereskedelmet végző Electrica Furnizare is), viszont a tevékenységük teljesen külön van választva egymástól. Az elosztó cégek, függetlenül attól, hogy melyik kereskedővel van a háztartásnak szerződése, ugyanazokat a kötelezettségeket kell teljesítsék, és minden ügyfél esetén meg kell felelniük a hibaelhárításra vonatkozó standardoknak. Ha ezt nem teszik meg, és a háztartási fogyasztót a késedelmükkel valamilyen hátrányos helyzetbe hozzák, akkor kártérítést kell fizetniük.

Amennyiben a kereskedőváltás után az ügyfél meghibásodást tapasztal, hívhatja az elosztó céget (akinek a telefonszáma szerepel a kereskedő által kiállított számlán), de hívhatja a kereskedőt is, hiszen neki is kötelessége felvenni a kapcsolatot az elosztó vállalattal a panaszok továbbítása érdekében. Mindkét opció ugyanazzal az eredménnyel kell záruljon: az elosztó cégtől egy csapatnak ki kell szállnia, és el kell hárítania a problémát. 

Aki nem köt szabadpiaci szerződést, miért kerül automatikusan az egyetemes szolgáltatások kategóriájába?

Az egyetemes szolgáltatást nem a romániai hatóságok találták ki, majdnem minden országban létezik. Létrehozásának oka az, hogy a villamos energia egy olyan általános szolgáltatás, amihez minden állampolgárnak joga van. (Szemben a földgázzal, ami alternatív energiaforrásokkal helyettesíthető.) Ennek szellemében az egyetemes szolgáltatás meglétével garantálják, hogy minden körülmények között biztosítva legyen az állampolgárok villamos energiával való ellátása: ha például csődbe megy egy kereskedő vagy kivonul a romániai piacról, akkor a helyét egy egyetemes szolgáltató veszi át a helyzet rendeződéséig.

Mivel január 1-jétől megszűntek a szabályozott árak, az ANRE a folytonosság biztosítása érdekében úgy határozott, hogy azok a fogyasztók, amelyek az említett határidőig nem kötnek új szerződést vagy nem választanak új kereskedőt, azok ugyan átkerülnek az egyetemes szolgáltatások kategóriájába, de meghatározatlan időre érvényben marad a régi szerződése. Azért nem egy szabadpiaci kategóriába kerülnek át automatikusan az ügyfelek, mert az olcsóbb szabadpiaci ajánlatok nem ugyanazokat a szerződéses feltételeket teljesítik: például lehet, hogy nem küldenek postai úton számlát, vagy nem tartanak fent 50 kilométeres körzetben ügyfélkezelő központot. A hatóságok így nem választhatnak az ügyfelek helyett, a fogyasztóknak kell mérlegelniük a különböző ajánlatokat.

Melyek az egyetemes szolgáltatást nyújtó vállalatok?

Az egyetemes szolgáltatást nyújtó vállalatok névsora a következő: Electrica Furnizare, CEZ Vânzare, EON Romania, ENEL Muntenia Furnizare, Enel Romania, és Tinmar Energie. Ezek a vállalatok a ANRE kiírására jelentkeztek, és megszerezték a hatóságtól a végső szolgáltatói címet. A kiírás továbbra is nyitott. Fontos tudni továbbá, hogy ezeknek a vállalatoknak az egyetemes szolgáltatás nyújtása mellett szabadpiaci ajánlataik is vannak.

Ha új szolgáltatót választunk, akkor fel kell mondanunk a régi szerződésünket?

A romániai energiapiacon - úgy az elektromos energia, mind a földgázpiacon is - az összes kereskedő vállalja, hogy felmondják helyettünk a korábbi kereskedővel megkötött szerződést. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a szerződéskötésnél az ügyfél aláír egy megbízást arra vonatkozóan is, hogy az új kereskedő a továbbiakban minden procedúrát eljár helyette. Felmondja a régi kereskedővel kötött szerződést, bejelenti az elosztó vállalatnál, hogy a továbbiakban ne a régi kereskedőnek küldje el a villanyóra állását (a villanyóra leolvasása ugyanis az elosztó feladata), illetve a villamos energia elosztására is új szerződést köt a regionális elosztó vállalattal. A kapcsolatot tehát egyetlen vállalattal kell tartani: az új kereskedővel. Még a kereskedőváltás napján sincs semmilyen teendője az ügyfélnek: a régi és az új kereskedő, valamint az elosztó jegyzőkönyvbe veszi a villanyóra állását.

Milyen dokumentumokat kér a kereskedő az új szerződés megkötésénél?

Általában a következő dokumentumokra van szükség: az ingatlan tulajdonjogát igazoló dokumentumra, vagy a használati jogot igazoló bérleti szerződésre, egy régi számlára (általában 2-3 hónapos), illetve személyazonossági igazolványra. 

Érdemes várni még a szerződéskötéssel?

Jelenleg még mindig a január 31-ei határidő van érvényben: eddig lehet szabadpiaci szerződéseket kötni úgy, hogy az új szerződésben szereplő ár január 1-től lesz alkalmazandó. Az ANRE oldalán viszont közvitára bocsátottak egy tervezetet, amely ezt a határidőt március 31-re módosítaná. 

Lehetséges-e az, hogy jobb árat kapjunk akkor, ha olyan kereskedőt választunk, aki egy szerződésben nem csak elektromos energiát, hanem földgázat is szolgáltat?

Nagyon sok olyan kereskedő van a piacon, akik elektromos energia és földgáz kereskedelmével is foglalkoznak egyszerre, és ezeket gyakran egy csomagban próbálják értékesíteni. Itt is érvényesülhet az a kereskedelemben megszokott lehetőség, hogy amennyiben csomagban több terméket vagy nagyobb mennyiséget veszünk, akkor lehet, hogy olcsóbban jutunk hozzá. Ez viszont nem szabályszerűség.

Arra is érdemes kitérni, hogy a liberalizáció marketing szempontjából is új lehetőségeket teremt a kereskedők számára. Mivel a villamos energia árában jelentős eltérések nem tudnak lenni, hiszen a kereskedők ugyanarról a nagykereskedelmi piacról vásárolják az elektromos energiát, ezért nagyon sok kereskedő csatolt ajánlatokkal próbálja differenciálni magát. Van olyan kereskedő, amely a villamos energia mellé biztosítást is kínál az elektronikai eszközök meghibásodására, olyan ajánlat is létezik, amelyben a kereskedő azt vállalja, hogy lakáson belül bizonyos időközönként megoldja a felmerülő hálózati problémákat, de olyan ajánlat is van, amely légkondicionáló eszköz vásárlása esetén olcsóbban adja a villamos energiát (számítva arra, hogy a légkondicionáló jelentősen megemelheti a villanyszámlát).

Mi a helyzet azokkal az ügyfelekkel, akik rendelkeznek például fotovoltaikus rendszerrel, és áramot is termelnek?

A jogszabályok előírják, hogy a megújuló energiatermelési rendszerekkel rendelkező magánszemélyektől (úgynevezett prosumerek, vagyis olyan termelők, akiknek nem ez a fő tevékenysége, de például a magánházukra felszerelt napelemrendszernek köszönhetően villamos energiát is termelnek) a kereskedők kötelesek átvenni a megtermelt villamos energiát. A liberalizáció ebben a tekintetben nem hoz nagy változást: aki ebben a helyzetben van, valószínűleg már a rendszer engedélyeztetésénél kért csatlakozási engedélyt az elosztó vállalattól. Általában a hálózatra csatlakozott prosumerek kétirányú villanyórával rendelkeznek, ami a fogyasztást és a termelést is méri. 

Tehát, függetlenül attól, hogy ki a kereskedő, a törvények előírják azt a kötelezettséget, hogy a megtermelt villamosenergiát a kereskedő át kell vegye. Az átvétel árát is jogszabályok írják elő: a villamos energiát a kereskedőnek a következő napi piac (PZU) előző évi átlagárán kell kifizetni.

liberalizáció
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális