2021. január 27. szerdaAngelika
EUR = 4.8746 RON
USD = 4.0195 RON
HUF = 1.3592 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,354.98(0.13%)
Infláció = 2,06%
Alapkamat = 1,25%

Akár havi 400 lejjel is támogathatók a távmunkára küldött alkalmazottak. Szakértőt kérdeztünk

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 21:30 GMT +2, 2021. január 08.

Egy új lehetőséget adott az állam a munkaadóknak a munkavállalók támogatására: saját forrásból fedezett, opcionális lehetőségről van szó.


Még az ünnepek előtt, december 21-én tették közzé a Hivatalos Közlönyben azt a jogszabályt, ami azt írja elő, hogy a munkaadók havonta legtöbb 400 lejjel támogathatják a távmunkára küldött alkalmazottakat, hogy azok az otthoni többletköltségeiket, többek között például számláikat fizethessék. A 296/2020-as törvény azt írja elő, hogy a vállalkozások ezt a pénzt bármilyen igazoló dokumentum nélkül felajánlhatják a távmunkában dolgozó munkavállalóknak, a pénz után pedig nem kell adót és társadalombiztosítási járulékot befizetni, és levonható a profitadóból is.  

Kiket is érint pontosan ez a jogszabály, kik számítanak távmunkában dolgozóknak?

Ezt a kérdést azért is fontos tisztázni, mivel még a szükségállapot alatt az állam 2500 lejes támogatást folyósított ugyanígy a távmunkában dolgozók számára, de sokan azért estek el ettől az egyszeri támogatástól, mert munkaügyi szempontból helytelenül voltak besorolva.

„A munkaügyi minisztérium által elfogadott rendelet szerint külön kategóriának számít a távmunka (munca în regim de telemuncă) és az alapértelmezett home office, azaz az otthoni munkavégzés (munca la domiciliu). A két munkavégzési forma nagyon hasonlít, de mégis van egy pár kritérium, ami megkülönbözteti őket” – mondta el a Pénzcsinálók megkeresésére Pál-Antal Ildikó, a könyveléssel és adótanácsadással foglalkozó Consulta Carpatica alapítója.

„A két legfontosabb eltérés, hogy a távmunkában dolgozók munkaprogramját a munkaadó szabja meg, míg a home office munkavégzés esetén az alkalmazott saját maga szervezi tevékenységét, ugyanakkor a távmunka esetén az alkalmazott a munkája eredményét elektronikus módon kell továbbítsa munkaadójának, míg a home office esetén nincs semmi ilyen kikötés” – magyarázta a szakértő.

A munkaügyi minisztérium honlapján található útmutató szerint a távmunka ilyen feltételek mellett teljesülhet:

  • a munkavégzés időtartamát (napok és óra) a munkaadó szervezi meg;
  • a munkavégzés helyszínéről a felek közösen állapodnak meg;
  • a munkáltatónak jogában áll ellenőrizni a távmunkában dolgozó tevékenységét, a munkavégzés módját és a munkára szánt időt is;
  • a távmunka során a felek közösen állapodnak meg a munkavédelmi felelősségről;
  • ha szükséges, a munkáltató köteles biztosítani a távmunkához szükséges eszközöket;
  • a munkáltató semmilyen formában nem tehet különbséget az alkalmazottak között, továbbá pedig biztosítania kell a munkavállalók közötti kommunikációt;
  • a munkaadónak informálnia kell az alkalmazottat azokról a feltételekről, amelyek során támogathatja a távmunkával kapcsolatos költségeit.

A home office (otthoni munkavégzés) pedig így van meghatározva:

A vészhelyzeti állapot alatt a hatályban levő rendelkezéseknek megfelelően a munkaadó elrendelheti a munkavállaló otthoni munkavégzését, a következő feltételek mellett:

  • otthoni munkavégzés;
  • meghatározott időre vonatkozó munkavégzési folyamat;
  • a munkaadó ellenőrizheti a munkavállaló tevékenységét;
  • ha szükséges, a munkaadó köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket, valamint a végtermék szállításának biztosítását is.

„Tavaly a szükségállapot ideje alatt nagyon sokan otthoni munkavégzést jegyeztek be az elektronikus adatbázisba, a Revisálba, ezért utasítottak el nagyon sok kérelmet a 2500 lejes támogatástól. A jelenlegi, 400 lejes juttatást is csak kimondottan telemunkában dolgozóknak adhatják a munkaadók” – hangsúlyozta a szakember.

Kép forrása: dealnews.com

Közös megegyezésen alapul, hogy mekkora juttatást biztosít a munkaadó

Az új rendeletbe foglaltak technikai részleteiről is kérdeztük Pál-Antal Ildikót, aki kifejtette: a 400 lejt nem az állam folyósítja a munkaadónak, hogy az majd tovább ossza, hanem a vállalatok saját forrásaikból biztosíthatják ezt a juttatást, ha éppen van rá módjuk.

„Ez az összeg egy havi limit, amelyet a jogszabály értelmében a távmunkában való tevékenységgel részarányosan, közös megegyezés alapján határoz meg a munkaadó és a munkavállaló. Ennek értelmében tehát a munkaadó dönthet úgy is, hogy egy hónapra például 300 lejt ad” – részletezte.

„Ami nagyon fontos: a két fél közötti megegyezést valamilyen módon dokumentálni kell, ez lehet egy munkaszerződés kiegészítés, de rögzíthetik belső szabályzat során is, ami pontosan leírja, hogy a vállalat szintjén hogyan fog ez lezajlani. A belső szabályzat módosítását pedig mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló is tudomásul kell vegye és el kell fogadja” – tette hozzá Pál-Antal Ildikó.

Ilyen téren tehát azt is ki kell emelnünk, hogy a jogszabály nem kötelezi a munkaadót a 400 lej kifizetésére, a munkavállaló pedig nem követelheti, hiszen ezeknek az összegeknek a biztosítására nincs semmilyen külső forrás.

Az állam indirekt módon próbálja segíteni a munkavállalót és a munkaadót egyszerre

„Pont amiatt, mert nincs állami támogatás az alkalmazottak ilyenszerű támogatása mögött, a juttatást nem kell külön könyvelni, adót és társadalombiztosítási járulékot fizetni utána, az alkalmazottak pedig semmilyen dokumentummal nem kell bizonyítsák, hogy mire költötték el ezt az összeget” – mondta el a szakértő, mikor arra kérdeztünk rá, hogy miért ilyen „engedékeny” az állam a támogatással kapcsolatosan.

„A másik dolog, hogy valójában csekély összegről van szó, és minden bizonnyal a vészhelyzeti állapot után nagyon sokan visszatérnek a távmunkából a megszokott kerékvágásba. Ez a támogatás pedig csak a távmunkában töltött periódusra adható, ráadásul nem egy fix összeget határoztak meg” – indokolta a szakértő.

Pál-Antal Ildikó elmondása alapján az állam célja, hogy indirekt módon támogassa a koronavírus-járvány miatt új körülmények közé kényszerülő vállalatokat és az alkalmazottaikat: munkavállalók kaphatnak egy bérkiegészítést, a munkaadókat azonban így nem terheli semmilyen többletkiadás.

"Bár december 21-én lépett érvénybe ez a rendelet, még messze nem késtünk el, ugyanis leghamarabb ebben a hónapban lehet alkalmazni ezt az új lehetőséget, amely véleményem szerint úgy lesz a legegyszerűbben kivitelezhető, ha a támogatás összegét a hónap végén összeszámolt munkanapok arányában határozza meg a munkaadó" - mondta el Pál-Antal Ildikó.  

támogatásmunkaalkalmazottPál-Antal Ildikókoronavírus
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális