2021. január 27. szerdaAngelika
EUR = 4.8746 RON
USD = 4.0195 RON
HUF = 1.3592 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,354.98(0.13%)
Infláció = 2,06%
Alapkamat = 1,25%

Mit kell tenned ahhoz, hogy pénzügyileg sikeresebb éved legyen? Öt lépésben mutatjuk

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:27 GMT +2, 2021. január 06.

Ha neked is az volt az egyik újévi fogadalmad, hogy 2021-ben jobban bánsz a pénzeddel, segítünk. Mutatjuk a személyes pénzügyek tervezésének lépéseit, aranyszabályait és alapösszefüggéseit.


Minden bizonnyal az idei év első óráiban is sokan fogalmazták meg azt az újévi fogadalmat, hogy megpróbálnak jobban bánni a pénzükkel 2021-ben. Ez a cikk nekik (is) készült, a Pénzcsinálók felkérésére dr. Rácz Béla-Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa ad hasznos tanácsokat a személyes pénzügyek terén.

Érdemes onnan indulni, hogy tudatosítjuk magunkban: pénzügyi műveltségben nagyon rosszul állunk. A KPMG 2020-as globális felmérése szerint Románia az utolsó helyen áll az EU-s tagállamok között a lakosság pénzügyi műveltségének tekintetében. A felmérésből a mi szempontunkból fájdalmas statisztikák kerülnek felszínre: Romániában öt lakosból mindössze egy van tisztában az alapvető pénzügyi fogalmakkal, és szintén ugyanez az arány akkor, ha azt vesszük figyelembe, hogy hány ember tervez előre a bevételeivel és a várható kiadásaival. Rácz Béla-Gergely szerint ennek nemzetgazdasági szinten is komoly következményei lehetnek: egyrészt nem segíti a jelenlegi válságból való kilábalást, másrészt a gazdaságpolitikai programok megítélése nehéz, és az ezekkel szemben támasztott elvárások is irreálisakká válnak.

De visszatérve a személyes pénzügyekhez: Romániában a lakosságnak csupán 25%-a rendelkezik annyi megtakarítással, hogy abból legalább 6 hónapig fedezni tudja a kiadásait. Ez az arány nagyon alacsony. Még aggasztóbb, hogy a lakosság 25%-ának még egy hónapra elegendő tartaléka sincs. Akik havi rendszerességgel takarítanak meg, azok átlagosan csak havi 40 eurót tesznek félre. 'Alacsony jövedelmekből nehéz megtakarítani' - érvelhetnének sokan, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy az imént felsorolt adatok még a Romániához hasonló fejlettségi szinttel rendelkező országokhoz viszonyítva is különösen alacsonyak.

"A személyes pénzügyek ismerete nem a meggazdagodáshoz vezető út, hanem a tudatos tervezés eszköze csupán" - hívja fel a figyelmet Rácz Béla-Gergely. A közgazdász szerint azért érdemes legalább alapszinten tisztában lenni a pénzügyekkel, mert ha ebben nincsen tudatos tervezés, akkor az alapvető, nem pénzügyi céljainkat is nehezebben tudjuk elérni, mint például saját lakás megvásárlása, gyerek iskoláztatása, nyaralás stb. A szakember szerint a tervezés hiánya ugyanis mindig ahhoz vezet, hogy költekezünk olyasmire is, amire nem feltétlenül van szükségünk, és mindezt olyan javak kárára tesszük, amikre viszont szükségünk lenne a különböző előre eltervezett élethelyzetekhez.

Forrás: Karolina Grabovska/Pexels

A személyes pénzügyek tervezésének 5 legfontosabb lépése:

Rácz Béla-Gergely kérésünkre öt pontban foglalta össze a személyes pénzügyek tervezésének legfontosabb lépéseit. Először fel kell mérni a jelenlegi helyzetünket (1.), anyagi célokat kell meghatározni (2.), a célok elérése érdekében tervet kell készíteni (3.), amit a terv megvalósítása (4.), és annak értékelése, esetleg újratervezése (5.) követ.

1. A jelenlegi helyzet felmérése

Az aktuális pénzügyi helyzetünk felmérése során Rácz szerint két dologra kell figyelni elsősorban. Az első a jelenlegi vagyon felmérése, ami egyszerűen csak abból áll, hogy számba vesszük piaci értéken azt, amink van, és azt is, hogy mekkora tartozással rendelkezünk. A kettő különbsége a vagyonunkat kvantifikálja, és a célok meghatározásánál és a tervezésnél van ennek nagy szerepe.

A második dolog pedig az, hogy pontosan fel kell mérni a havi átlagjövedelmünket (ez nem csak a fizetést, hanem például osztalékokat, bérleti díjakból származó bevételeket is jelenthet), és meg kell ismernünk a havi átlag kiadásainkat is. Az átlagjövedelemnél azzal is érdemes tisztában lenni, hogy annak mennyi a biztos része (például alapfizetés), és mennyi a bizonytalan része (például céges bónuszok, osztalék, befektetések hozama, bérleti díjak stb.). Az átlagkiadásokat is hasznos két kategóriába osztani, amelyek közül az első tartalmazza a létszükségleti javak és szolgáltatások beszerzési költségét (például élelmiszerek, közköltség, üzemanyag vagy a gyerek iskoláztatása), a második kategória pedig azokat a kiadásokat tartalmazza, amelyek a magasabb kényelmi szintünket hivatottak ellátni (például nyaralás, új telefon, a lakás kifestése stb.).   

"Ideális esetben az átlagjövedelem biztos részének fedeznie kéne a létszükségleteket és a vágyott kényelmi kiadásainknak legalább egyharmadát. Ezek alapján, azt javasolják, hogy a biztos jövedelmünknek legalább 10%-át, és a bizonytalan jövedelmünknek legalább 50%-át takarítsuk meg ahhoz, hogy a hosszú távú célokat belátható időn belül el tudjuk érni, illetve valamilyen mértékű anyagi függetlenségre szert tudjunk tenni" - mondja Rácz.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy számtalan alkalmazás létezik már, amelyekkel tisztább képet lehet alkotni a pénzügyeinkről, vezetni lehet a bevételeket és kiadásokat, ráadásul már az is megszokott, hogy applikációk készítenek statisztikákat egy-egy hónapunk pénzügyi vonatkozásairól. "A tisztább kép érdekében érdemes több hónapon át vezetni ezeket, ugyanis vannak olyan nem rendszeres, vagy előre nem látható kiadások (például éves életbiztosítási járulék, autójavítás), amelyek nem jelennek meg, ha csupán egy vagy két hónapig vezetjük a költségvetésünket, az éves átlagkiadásokat pedig jelentősen meg tudják emelni. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a költségvetés vezetése vagy követése nem szabad rögeszméssé és öncélúvá váljon, illetve nem tehet kicsinyessé vagy zsugorivá, azok ugyanis nem szolgálják a hosszútávú jólétünket" - teszi hozzá.

2. Az anyagi célok meghatározása

Ennél a pontnál rendkívül fontos, hogy valóban reális célokat határozzunk meg magunknak több időtávra is. Íme néhány példa: 

Rövid távra (1 éven belüli célként) például kitűzhetjük:

  • Legyen annyi vésztartalékunk, amennyi legalább 3 havi megélhetéshez elegendő.
  • Fizessük ki az esetleg késésben levő számláinkat.
  • Kössünk biztosítást, amire szükséges (lakás, autó, nyugdíj).
  • Tegyünk félre valami apróságra, ami boldoggá tesz (például rövid hétvégi vakáció).

Közép távra (1-8 év közötti célként) például kitűzhetjük:

  • Tegyünk félre lakásvásárlásra vagy lakásfelújításra.
  • Fizessünk ki egy régóta fennálló tartozást.
  • Tegyünk félre valami nagyobb kiadásra.
  • Tegyünk félre a gyerekeink iskoláztatására.

Hosszú távra (8 éven felüli célként) például kitűzhetjük:

  • Tegyünk félre az idős korunkra.
  • Tegyünk félre az idősödő családtagjaink ellátására.
  • Tegyünk félre az álmaink megvalósítására.

3. A terv elkészítése a céljaink eléréséhez

Az élethelyzetünk gyakran változhat, ehhez pedig a pénzügyeinket is hozzá kell igazítani, így a meghatározott pénzügyi célok eléréséhez készített tervnek is rugalmasnak kell lennie. A közgazdász szerint azt is fontos szem előtt tartani a tervezésnél, hogy mindig legyen rendelkezésre álló készpénzünk az esetlegesen bekövetkező vészhelyzetekre, vagy akár a kiváló lehetőségek kihasználására is. "Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a pénzügyeink vannak értünk, és nem mi a pénzügyeinkért, úgyhogy úgy érdemes a terveket elkészíteni, hogy közben tudjuk élvezni az életet is" - tanácsolja Rácz Béla-Gergely.

4. A terv megvalósítása

Ez a legnehezebb rész. A terv sikeres megvalósításának első feltétele az, hogy ragaszkodjunk az előre lefektetett elképzeléseinkhez, hacsak nem áll be jelentős változás a jövedelmeinket, kiadásainkat vagy élethelyzetünket illetően. A második fontos feltétel, hogy a pénzügyi terveink a céljaink elérését szolgálják, ne legyenek öncélúak vagy ésszerűtlenek. “Nem érdemes azt kitűzni célként, hogy 15 éven belül legyen 100 ezer eurónk, hanem inkább azt például, hogy legyen saját lakásunk. Figyeljünk oda a célokra, és dolgozzunk azok eléréséért. Túlórázni is könnyebb úgy, ha tudjuk, azt milyen cél elérése érdekében tesszük” - mondja Rácz.

5. A terv megvalósításának követése. Szükség esetén újratervezés

Folyamatosan értékelni kell, hogy hol tartunk a kitűzött pénzügyi célok élérésének folyamatában, és arra is készen kell állni, hogy újabb terveket fogalmazzunk meg. A tervek fontosak, az is fontos, hogy ragaszkodjunk a megvalósításukhoz, viszont azt is állandóan szem előtt kell tartani a szakember szerint, hogy a mi és a családunk jólétét szolgálják. Ellenkező esetben változtatásra, újratervezésre van szükség.

Forrás: StartupStockPhotos/Pixabay

A személyes pénzügyeknek vannak aranyszabályai és alapösszefüggései

Rácz Béla-Gergely szerint a személyes pénzügyek jó kezelésének kulcsa abban rejlik, hogy "magunkat fizessük ki először". A legtöbben ugyanis azt takarítják meg, ami marad hónap végén, ehelyett érdemesebb inkább úgy gondolkodni a közgazdász szerint, hogy már idejében félreteszünk egy, a pénzügyi tervünkben szereplő összeget, és abból költünk, ami ezt követően marad.

"Tovább kell látni a pénzen, ugyanis az önmagában nem képes boldoggá tenni senkit. Ha viszont nincs pénz a szükségletek fedezésére, akkor az boldogtalanná tud tenni. Sokszor emelem ki a nagyvonalúság fontosságát is. A kicsinyesség a legrövidebb út a sikertelen pénzügyek felé. Elmarja az ismerősöket és barátokat, akikre számíthatunk, ha baj van, és a gondolkodásunkat pénz felé tereli a célok elérése helyett. Nem az lesz vagyonos, aki minden idejét azzal tölti, hogy hol tud 1 lejt megspórolni, hanem az, aki azzal foglalkozik, hogyan tud 10-et keresni" - magyarázza a közgazdász. 

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a jó és fenntartható pénzügyi tervek elkészítéséhez ismerni kell a személyes pénzügyek alapösszefüggéseit is. Az első és legfontosabb ilyen a kockázat-hozam összefüggés. Ezt röviden úgy lehet összefoglalni, hogy:

  • Alacsony kockázat mellett alacsony hozamra tehetünk szert, és ennek bekövetkezési valószínűsége magas.
  • Magas kockázat mellett pedig magas hozamra tehetünk szert, de ennek bekövetkezési valószínűsége alacsony.

"Nincsen csodálatos recept a kockázat nélküli gyors meggazdagodásra. Az olyan ajánlatok amik azzal kecsegtetnek, hogy kockázat nélkül nagyon gyorsan és nagyon magas hozamra lehet szert tenni, szinte kivétel nélkül mindig átverésnek számítanak. Ezért fontos, hogy ne vállaljon senki ismeretlen kockázatokat, és a megtakarításait lehetőség szerint diverzifikálja. Azaz ne tegye fel az élete alatt megspórolt teljes pénzét egy lóra, vagy ne tegyen minden tojást egy kosárba, ahogy a népi bölcsesség tartja" - tanácsolja Rácz Béla-Gergely.

A kockázat-hozam alapösszefüggés mellett rendkívül fontos a pénz időértékére vonatkozó alapszabály is. Ezt egyszerűen azzal a példával lehet érzékeltetni, hogy a “párnába varrt pénz” folyamatosan veszíti az értékét, míg a bankban lekötött pénz csupán megőrzi azt. Vannak viszont olyan relatív biztonságos megtakarítási lehetőségek (például befektetési alapok), amelyek nagyobb hozamot ígérnek a lekötött betétnél, viszont itt fontos visszakanyarodni a kockázat-hozam összefüggéshez, ugyanis ezek esetében nincsen állami garancia, illetve sok esetben - rövid távon - elképzelhető akár negatív hozam is, vagyis a megtakarításaink értékének csökkenése.

A magasabb hozamra áhítozók körében népszerű szokott lenni még a tőzsdézés gondolata is, Rácz Béla-Gergely azonban itt is körültekintő magatartásra figyelmeztet. "Az önálló tőzsdézés nagyon kockázatos, és hosszú távon nem kecsegtet kiemelkedően magas hozammal, főleg akkor, ha nem ilyen képzettséggel és tudással rendelkezünk. Hatékony piacokon ugyanis az információk rögtön beépülnek a részvényárfolyamokba, ezért szinte lehetetlen ezek alapján megverni a piacot. Innentől kezdve az önálló tőzsdézés leginkább a pókerhez hasonlítható" - mutatott rá a szakember a saját szakállra történő tőzsdei kereskedés veszélyeire.

Fontos alapszabály az is Rácz szerint, hogy a lehető legtöbb információval kell rendelkezni akkor, amikor valamilyen megtakarítási eszközbe fektetünk. "Gyakran előfordul, hogy a nálunk több információval rendelkező bankárok vagy biztosítási ügynökök nem a mi, hanem a saját hasznunkat helyezik előtérbe. Ugyanez a helyzet a biztosításokkal is, a lehetségesen felmerülő kockázatokat fedezni kell, de arra oda kell figyelni, hogy a biztosítás díja tükrözze a kockázat komolyságát" - tanácsolta a szakember.

Milyen "eszközökkel" segíthetjük a pénzügyi céljaink elérését?

A pénzügyi céljaink eléréséhez érdemes számba venni a szóba jöhető megtakarítási és befektetési lehetőségeket, de még a hiteleket is.

Kezdjük a megtakarítási lehetőségekkel. Itt szintén érdemes diverzifikálni, vagyis nem egyet választani az alábbi lehetőségek közül, hanem az életkor, a jövedelem, az igények és felmerülő tervek alapján ezek valamilyen kombinációját összeállítani. (Alább alacsony kockázatú befektetési lehetőségeket is felsoroltunk, hiszen az egyszerű lekötött betét alternatívái lehetnek, és mindenki számára könnyen elérhetőek.) 

1. Lekötött betét: alacsony, de biztos hozam (a pénz megőrzi az értékét). A tőkét nem veszíthetjük el, ugyanis 100 ezer euróig államilag garantált. A lekötött betétek esetében leggyakrabban az a kérdés, hogy milyen devizában takarítsunk meg. Ez leginkább attól függ, hogy a későbbi tervezett befektetéseink milyen devizához kötöttek - mutat rá a szakember. A másik felmerülő kérdés, hogy melyik bankban. Meg kell keresni azt a bankot, amelyik a legjobb feltételeket nyújtja, de nem érdemes túl sok számlavezető banknál intézni a pénzügyeinket, ugyanis az többszörös számlavezetési, és ahhoz kapcsolódó díjjal is jár. A lekötés futamideje is attól függ, hogy mennyi időre tudjuk nélkülözni a lekötött tőkét, illetve mikor szeretnénk abból valamilyen kiadást eszközölni.

2. Befektetési alap: a legtöbb bank rendelkezik saját alapokkal, amikbe befektethetjük a megtakarított pénzünket. Ezek esetében a várható hozam magasabb mint a lekötött betétek esetén, viszont nincs rá állami garancia, illetve kockázatosabb. A devizára vonatkozó kérdések itt is felmerülnek, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a lekötött betétek esetében. Különböző kockázatú portfóliók léteznek, érdemes nem a legmagasabb kockázatú (főleg részvényeket tartalmazó) portfólióba fektetni. A államkötvények általában biztonságosabbak a részvényeknél, de alacsonyabb hozamot is ígérnek. 

3. Biztosítások: az élet- és nyugdíjbiztosításokat tekinthetjük megtakarításnak is, ugyanis ezek esetében itt is van tőkefelhalmozás és várható hozam. A választható magánnyugdíj-biztosítás Rácz szerint Romániában különösen indokolt, tekintettel az állami nyugdíjpénztár folyamatosan növekvő hiányára, illetve a pay-as-you-go (felosztó-kiróvó) nyugdíjrendszer számos strukturális egyensúlytalanságára. A megtakarítandó összeg egészét azért nem érdemes biztosításokba fektetni, viszont a biztosítások a tőkefelhalmozás lehetőségén túl sikeresen tudnak bizonyos kockázatokat is kezelni.

A befektetési lehetőségek a fentebb sorolt megtakarítási eszközöknél jellemzően sokkal nagyobb hozamot ígérnek, de sokkal kockázatosabbak is (lásd a korábban említett kockázat-hozam összefüggést).

1. Ingatlan: általában hosszú távú befektetésnek minősül, ha nem spekulatív céllal fektetünk ingatlanba. Legtöbb esetben saját lakás megszerzésének céljából vásárolunk ingatlant, ami hosszú távon növeli az értékét (és így a vagyonunkat is). Az ingatlanvásárlás esetében a leggyakoribb kérdés, hogy milyen forrást használunk fel az ügyletre. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre a teljes vételár, úgy jelzálog alapú hitelt lehet felvenni ingatlanvásárlásra. Rácz Béla-Gergely szerint a hitelek esetében előnyösebb az egyenlő tőketörlesztésű konstrukció (ami azt feltételezi, hogy a felvett tőkét egyenlő értékben térítjük vissza, a fizetendő kamat így idővel csökkenni fog, ebből kifolyólag a törlesztőrészlet is csökkenni fog). Ennek hátránya, hogy azonos jövedelem mellett így kevesebb hitelt tudunk felvenni. Ennek alternatívája az egyenlő részletfizetéses hitel, mely esetében összességében több kamatot fizetünk vissza (ugyanis a törlesztés elején alig törlesztünk tőkét). 

2. Saját vállalkozás: az egyik legizgalmasabb befektetési forma, de folyamatos munkát feltételez, relatív magas, de bizonytalan hozammal kecsegtet. A vállalkozásba úgy érdemes belefogni, ha azt legalább az elején valóban mi irányítjuk. Azaz szükséges egy megvalósítható üzleti ötlet, illetve egy indulótőke. A vállalkozás esetében mindig kalkulálni kell az alternatíva költséggel is. Ha felmondok a munkahelyemen a vállalkozás elindítása érdekében, akkor azt a jövedelmet a vállalkozás indítása miatt veszítem el - hívja fel a figyelmet a közgazdász. 

3. Tőzsde: alapos szaktudást és folyamatos odafigyelést igényel, átlagos hozammal kecsegtet. Rácz Béla-Gergely szerint azoknak, akik nem szakértők, nem ajánlott a megtakarított pénzük egyedi részvényekbe történő befektetése a magas kockázat és az információk hiánya miatt. Ugyanez a helyzet például a Bitcoinnal is.

A hitelek felvételétől ugyan sokan tartanak, Rácz szerint abban az esetben, ha tudatosan tervezünk, akkor kényelmesebbé is tehetik az életünket például azáltal, hogy saját lakásba tudunk költözni. Az sem mellékes, hogy a megvásárolt lakás árának hosszútávú növekedése "kompenzálni" tudja a felvett hitel kamatát, így a legtöbb esetben azt is érdemes megfontolni, hogy a hitelből vett lakással jobban is járhatunk, mint a hosszú évek magtakarításából vett lakással, különösen, ha a megtakarítás éveiben bérlakásban élünk.

1. Hosszú távú jelzálog alapú hitel: hosszú távú befektetésre lehet felvenni (például ingatlan). A futamidőt úgy érdemes megválasztani, hogy a törlesztőrészlet olyan mértékben terhelje meg a költségvetésünket, hogy a többi tervünk is megvalósulhasson. Ebben az esetben is előnyösebb az egyenlő tőketörlesztéses konstrukció. 

2. Fogyasztási hitel: közepes távú kiadásokra vehető fel (például lakásfelújítás, autó stb.). Ugyanazok a feltételek igazak, mint a hosszú távú jelzálog alapú hitelekre.

3. Hitelkártya: rövid távú likviditási nehézségek áthidalására alkalmas (például fogyasztás). Nagyon fontos, hogy ezek esetében a legmagasabb a kamat, érdemes alaposan kiismerni a hitelkártyával kapcsolatos mindenféle költségeket. Vannak viszont fontos előnyei: a hitelkártya külföldön azt bizonyítja, hogy hitelképesek vagyunk, puszta megléte által jobb feltételekkel bérelhetünk például autót.

személyes pénzügyek
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális