2021. október 19. keddNándor
EUR = 4.9481 RON
USD = 4.2724 RON
HUF = 1.3714 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 12,669.78(-0.32%)
Infláció = 5,25%
Alapkamat = 1,50%

Az alakuló kormány négyéves tervei: autópályák, fekete-tengeri földgáz, öntözőrendszerek

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 11:57 GMT +2, 2020. december 21.

A PNL és USR-PLUS kormányprogramjának gazdasági aspektusait böngésztük. Kiderül az is, hogy várhatóan mekkora ütemben nő majd az átlagjövedelem.


Úgy fest a dolog, hogy karácsony után friss és ropogós kormánya alakul Romániának: a kormánykoalíciós feleknek sikerült megegyezniük, megvan a miniszterelnök-jelölt és a tárcák leosztása. A tárgyalásokat egyébként azért is sürgetik a felek, mert Klaus Johannis államfő hétfőre összehívta a parlamentet.

Még mielőtt a kormánykoalíciót adó pártok bemutatnák a közös kormányprogramjukat, a Pénzcsinálók annak nézett utána, hogy a koalíciós erők milyen korábban közölt víziók mentén indulnak neki 2021-nek: főként gazdasági kérdésekben nyálaztuk át a PNL és USR-PLUS választási programjait. A koalíciót erősítő harmadik párt, az RMDSZ nem hozott nyilvánosságra olyan friss dokumentumot, amely tágabb értelemben vett kormányzási programot mutatna be, de a Szövetség gazdaságélénkítő és járványkezelési programjáról itt már beszámoltunk

Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a pártok elképzelései szerint hogyan történnek majd a beruházások, hogyan költenék a közpénzeket a gazdaság fejlesztésére, újjáépítésére. Kiindulópontként a Hotnews portál összesítőjét vettük alapul, de kiemeltünk olyan részleteket is, amelyek ott nem kaptak nagy hangsúlyt.

Mekkora lesz az átlagjövedelem és a nyugdíj?

A gazdaság növekedéséről és a beruházásokról általában a PNL programja jóval bőbeszédűbb és részletesebb, mint az USR-PLUS dokumentuma, ők főként általános irányelveket fogalmaznak meg.

A PNL már a dokumentum első fejezetében leszögezi: a gazdaság fejlesztése elsősorban a beruházásokkal történik majd, amelynek köszönhetően 2021–2024 között Romániában a legmagasabb gazdasági növekedést láthatjuk majd az Európai Unióban. A PNL számításai szerint ebben a periódusban ugyanis az átlagos éves növekedési ütem 5,6%-os lesz, 2024-ben akár 6%-os, amennyiben az európai uniós forrásokat sikerül következetesen felhasználni. Ehhez kapcsolódik, hogy a gazdaság alapját főleg a bruttó állóeszköz-felhalmozás (a termelők tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése, alapvetően gépeket és berendezéseket, járműveket, lakásokat és egyéb épületeket jelent) teszi ki, remélve, hogy a magánszektor jelentős befektetési magatartást képvisel majd.

Képernyőfotó a PNL programjából: a GDP alakulása és a különböző szektorok hozzájárulása a gazdaság növekedéséhez. 

A dokumentumban kifejtik továbbá, hogy a elkövetkezendő 4 évben is negatív tartományban lesz a nettó export, de a kereskedelmi hiány gazdaságra gyakorolt „fékező hatását” a kormányzás alatt enyhítik majd, mert céljuk a román termékek versenyképességének növelése a külföldi piacokon is.

Fontos tételük mindezek mellett a humán tőkébe való befektetés is, szerintük a munkaerőpiac fejlődését a szilárd alapokon nyugvó gazdasági növekedés fogja támogatni. A PNL szerint a liberális kormányzás mellett 2024-re várhatóan 4 800 lej lesz a nettó átlagjövedelem, a nyugdíjpont értéke pedig eléri majd az 1 841 lejt.

Képernyőfotó a PNL programjából: így alakulnak a jövedelmek 2024-re a PNL számításai szerint

Az USR programjában nem találhatóak ilyen makrogazdasági előrejelzések, azonban ők többek között eltörölnék a minimálbérekre mért adókat, ezzel ösztönözve a lakosokat a munkavállalásra. Azt szeretnék elérni, hogy a 2 230 lej alatti fizetések élvezzenek adómentességet, és az adókat csak a fizetések minimálbért meghaladó szintjére vessék ki.

Az USR esetében fontos megjegyezni: számukra fontos tétel az is, hogy a kötelező magánnyugdíj (Pilon II-es) alapok legalább 50%-át olyan részvényekbe és kötvényekbe kelljen befektessék az alapkezelők, amelyek főleg energetikai szektorral kapcsolatos projekteket érintenek: erőművek, földgáz-vezetékek, intelligens villamosenergia-átviteli hálózatok, megújuló energia stb.

Minden, ami INFRASTRUKTÚRA

A Hotnews kis cinikussággal megjegyzi: a PNL programjában 340 oldalon 449-szer szerepel az infrastruktúra kifejezés, az USR-PLUS-nál 451 oldalon 233-szor. Érdekességként: a PSD is készített programot, ott 320 oldalon „csak” 78 találat van.

1. A nagy kérdés: hány kilométer autópályánk épül 4 év alatt?

A PNL programjának 117. oldalától kezdődően érintik a kérdéskört, azaz, hogy mekkora költségvetéssel támogatják az érintett autópályák megépítését:

  • A3-as autópálya körülbelül 155 kilométeres szakaszára 4,2 milliárd lej finanszírozás kerül áfa nélkül;
  • A1-es autópálya Nagyszeben és Pitești közötti szakaszának első és ötödik részére 2,32 milliárd lej áfa nélkül (kb. 43 km.);
  • A0-ás autópálya, Bukarest kerülőútja körülbelül 100 kilométer, megközelítőleg 5 milliárd lej áfa nélkül;
  • A10-es autópálya (Szászsebes és Torda között) hiányzó második része, 550 millió lej áfa nélkül;
  • Épülnek majd gyorsforgalmi utak, főleg az országi déli és keleti részein: Craiova – Pitești, Brăila – Galac, Buzó – Brăila és Foksány – Brăila között.

De számos új autópálya projekt elindítását ígérik Erdélyben és Moldvában:

  • A8-as autópálya Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni (határ mellett), megközelítőleg 311 kilométer 36 milliárd lej áfa nélkül;
  • A7-es autópálya Ploiești–Buzó–Bákó–Szucsáva, megközelítőleg 421 kilométer, 8,2 milliárd lej áfa nélkül;
  • A13-as autópálya Brassó és Bákó között, megközelítőleg 160 kilométer, 8,8 milliárd lej áfa nélkül;
  • A13-as Brassó és Szeben között, megközelítőleg 130 kilométer, 7,1 milliárd lej áfa nélkül;
  • Ígérik a Ploiești – Brassó autópálya ügyében is az előrehaladást, de számos más gyorsforgalmi út megépítését, valamint egyes hidak felújításának kezdeti lépéseit is.

Kiemelnénk továbbá, hogy a PNL támogatná több erdélyi nagyváros kerülőútjának megépítését is: Kolozsvár, Temesvár, Zilah, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Segesvár stb.

Az USR-PLUS is tematizálja az autópályák építését. A programban felhívják a figyelmet, hogy valós beruházásokra van szükség, és a kormányzás alatt igyekeznek jelentős reformintézkedésekkel növelni az autópályákra szánt valós költségvetés növelését. Számításaik szerint 2021-ben 1,3 milliárd euróval, 2022-ben 2,4 milliárd euróval, 2023-ban 5 milliárd euróval, 2024-ben 7-10 milliárd euró körüli összeggel kellene folyamatosan növelni az ilyen jellegű beruházások értékét. Ehhez persze szükség van a költségvetés olyan szintű megváltoztatására, hogy az autópályákra biztosított összegek folyamatosan elérhetőek legyenek, de szükség van az Európai Unió által biztosított alapokra, illetve nemzetközi hitelek felvételére a Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Világbank, és az amerikai Eximbank részéről.

2. Metrók

A PNL kormány programjában külön kitérnek a bukaresti metróhálózat bővítésére, az 5-ös és 6-os vonalak kiépítésére, ezen felül külön említik a Gyalu – Kolozsvár hálózat tervezését is, ami a becsléseik szerint 5,6 milliárd lejes beruházás. Az USR-PLUS is bele foglalta terveibe a metróhálózatok építését, különös tekintettel a bukaresti járatok véglegesítésénél és tervezésénél. (310.o.)

3. Kórházak

A PNL 3 regionális kórház építését szorgalmazza Jászvásáron, Kolozsváron és Craiován. Ezen felül 10 új „egészségügyi egység” felépítését tervezik EU-s forrásokból, további 25 megyei kórház és 110 városi kórház felújítását, valamint 1 450 vidéki egészségügyi központ létrehozását vetítik előre.

Az USR-PLUS 1 milliárd eurót különítene el az egészségügyi infrastruktúrának. Számukra is fontos lépés a korábban említett három város regionális kórházának megépítése, de más egyetemi központokban is előterjesztik ennek szükségességét.

4. Energia

A PNL programjában külön kitérnek a:

  • csernavodai atomerőmű bővítésére amerikai, kanadai és francia partnerek segítéségével – kb. 9 milliárd euró
  • a vajdahunyadi és olténiai gázkitermelés kapacitásának növelésére;
  • a szél- és vízenergia felhasználásának növelésére, az erre szánt fejlesztésekre 26 milliárd lejt szánnának;
  • villamosenergia hálózatok korszerűsítésére – 1 milliárd lej;
  • az országos földgáz-szállító rendszer modernizálására és bővítésére – 9 milliárd lej;
  • a Fekete-tenger területén történő földgáz-kitermelés támogatására (részletek a 101. oldalon).

Az USR-PLUS javaslatai:

  • Már fentebb említettük: az USR-PLUS egyik fontos elképzelése, hogy a kötelező magánnyugdíj alapból befolyó összegek egy részét például olyan részvényekbe fektessék az alapkezelők, amelyek többek között a fekete-tengeri földgáz-kitermelést célozzák;
  • Elengedhetetlen szerintük a Nuclearelectrica által kezelt csernavodai atomerőmű 1-es blokkjának felújítása, továbbá koherens, a piacnak megfelelő keretrendszert kell kialakítani a 3. és 4. blokkok felépítésére;
  • És akárcsak a PNL, ők is hangsúlyt fektetnének a villamosenergia hálózatok korszerűsítése.

Különlegesebb előterjesztések

Nyilván sokkal hosszabb összefoglalót kellene készítenünk annak érdekében, hogy a két párt programjának tartalmát teljes egészében átadjuk. Igyekeztünk tehát olyan érdekesebb programpontokat kiemelni, amelyek újdonságnak, érdekességnek hatnak a többi programpont között.

1. Ilyen például az USR-PlLUS azon javaslata, miszerint létre kellene hozni egy Országos Fejlesztési Bankot, amelynek szerepe a nagy beruházások pénzügyi irányítása. Ezt az Európai Fejlesztési Bankkal közvetlen kapcsolatban álló intézményként képzelik el.

2. Szintén az USR-PLUS javaslata egy olyan országos stratégiai terv létrehozása, amely a vidékfejlesztési program folytatásaként segítené a mezőgazdasági egyesületek, szakszervezetek létrejöttét, ezeknek pedig külön támogatási platformot biztosítana. Ezen felül olyan befektetési alapot hoznának létre, amelybe a mezőgazdasági szektor nagy vállalatai adókedvezmények mellett fektethetnek be, ezzel pedig a kis- és közepes gazdálkodók támogatását, munkagépek, berendezések vásárlását, feldolgozóüzemek építését támogatnák.

3. A PNL számos állami támogatási programot sorakoztat fel, ezek közül néhány:

  • 1,5 milliárd lejes évi költségvetésű támogatási program zöldmezős beruházások támogatására;
  • számos program azoknak a területeknek, amelyeket különösen érintett a koronavírus-járvány: HoReCa, bevásárlóközpontokban helységet bérlő vállalkozásoknak, külön segítenék továbbá a kulturális-kreatív ágazatokat is;
  • állami támogatás a filmiparnak 150 millió euró a 2021-2024-re;
  • új programok kkv-k támogatására: Agro-Invest, I.C. Brătianu kártya, IMM Venture, IMM Capital stb;
  • Electric Up de minimis támogatás a kkv-k számára fotovoltaikus napelem panelek kiépítéséhez – 200 millió eurós költségvetés;
  • elektromos töltőállomások (autóknak) kiépítése a megyeszékhelyeken – 92 millió lejes költségvetés;
  • öntözőrendszerek a sivatagosodás megakadályozására a Siret-Bărăgan csatorna mentén – 6,5 milliárd euró.

Azok, akik szívesen böngésznének a programpontok között és további információkra kíváncsiak, IDE és IDE kattintva érhetik el ezeket a dokumentációkat. 

kormányprogrammezőgazdaságEurópai UnióenergiaatomreaktorvillamoshálózatFekete-tenger
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális