2021. január 26. keddVanda, Paula
EUR = 4.8744 RON
USD = 4.0105 RON
HUF = 1.3653 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 10,321.38(-0.14%)
Infláció = 2,06%
Alapkamat = 1,25%

Az már látszik, hogy az államadósság vészes növekedését nehéz lesz megállítani

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 22:39 GMT +2, 2020. november 24.

Első ránézésre a román államadósság szintje nem tűnik magasnak. Az ördög viszont ezúttal is a részletekben rejlik.


Szeptember végén Románia államadóssága 451,14 milliárd lejre volt tehető, ami a GDP 42,9%-ának felel meg - derül ki a pénzügyminisztérium adataiból. Összehasonlításképp, 2019 végén még a GDP 35,3%-ára rúgott az államadósság, abszolút értékben 373,6 milliárd lejt tett ki. A növekedés abszolút és relatív értelemben is jelentős.

Elmaradó állami bevételek + magasabb állami kiadások = nagyobb államadósság

Az ország eladósodásának növekedése gyakorlatilag ezúttal is ugyanazt a mintát követi, mint az elmúlt válság során: az állam bevételei elmaradnak a várakozásoktól, míg az egészségügyi és gazdasági válság miatt az államháztartás egyre nagyobb nyomás alatt van kiadási oldalon. A pénzügyminisztériumnak a költségvetés végrehajtásáról szóló, harmadik negyedévre vonatkozó jelentése szerint az állami kiadások 19%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, és elérték a 103,6 milliárd lejt, miközben az állami bevételek csak a vissza nem térítendő EU-s alapok lehívása miatt tudtak 1,8%-kal emelkedni 81,5 milliárd lejre. 

Florin Cîțu pénzügyminiszter korábban azt nyilatkozta az államadósság növekedésével kapcsolatban, hogy "miközben vannak olyan EU-s tagállamok, amelyeknek az államadóssága 20 százalékponttal nő 2020-ban, addig Románia esetében ez a szám csak 7 százalékpont lesz". Az Eurostat második negyedév végére vonatkozó adatai szerint a pénzügyminiszter kissé talán túlzott, akkor még nem sok EU-s tagállam állt közel ahhoz, hogy elérje a 20 százalékpontos államadósság-növekedést. Ugyanakkor a járvány második hullámának erősödése miatt több ország is újabb jelentős kiadásnövelő intézkedéseket jelentett be a vállalkozások és munkahelyek védelme érdekében, ezek hatását egyelőre nehéz átlátni, így év végére az is elképzelhető, hogy végül Cîțunak lesz igaza. A második negyedév végén így álltak az országok államadósságai GDP-arányosan, és mutatjuk azt is, hogy járvány hatására hány százalékponttal nőtt az EU-tagállamok adóssága egyetlen év alatt:

A fenti infografika két fontos dologra is rávilágít. Egyrészt arra, hogy miért van olyan gyakran ellentét az Európai Unió déli, eladósodottabb és északi, az államadósságukat többnyire kordában tartó tagállamai között a fiskális és gazdaságpolitikai kérdéseket illetően. Másrészt - és most a mi szempontunkból ez a fontosabb - azt is megmutatja, hogy bár egy év alatt 7 százalékpont fölötti államadósság-emelkedésről beszélni egyértelműen nyugtalanító, Románia államadósságának szintje más EU-s tagállamokhoz képest korántsincs szédítő magasságban.

Ennek ellenére sok elemző hívja fel arra a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben Románia ha akarná sem engedhetné meg magának az államadósság ennél sokkal jelentősebb növekedését, hiszen a költségvetési hiány összetétele miatt nincs erre elegendő fiskális mozgástere az országnak. A Ziarul Financiar elemzője, Iulian Anghel például arra mutat rá, hogy miközben a legtöbb EU-s tagállam azzal a céllal költekezik túl, illetve engedi lazábbra a gyeplőt a költségvetési hiány és az államadósság tekintetében, hogy minél kisebb sebekkel legyen túl a válságon, aközben Romániában az újonnan keletkezett költségvetési hiány 50%-ának nem sok köze van a koronavírus-járványhoz.

Anghel szerint emellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy eladósodni csak az tud, akinek elegendő bevétele van az adósság visszafizetéséhez. Márpedig mi ebben sem állunk túl jól, hiszen az EU-ban a tagállamok átlagosan a GDP-jük 46%-át bevételezik évente (adókból és egyéb állami bevételekből), Románia esetében ez az arány mindössze a GDP 31-32%-ára rúg. Röviden tehát: hiába alacsony a GDP-arányos államadósság, messze nincs akkora mozgásterünk visszafizetni az adósságot, mint a nyugati államok jelentős részének. És ezt nagyon jól tudják a hitelezőink is.

Nem tanultuk meg a korábbi leckét

Az sem segít, hogy Románia költségvetési hiánya 2019 végén a legmagasabb volt az EU-ban, elérte a GDP 4,3%-át. Más EU-s tagállamok ennél jóval jobb helyzetből, sokkal alacsonyabb költségvetési hiánnyal tudtak reagálni a kialakult válsághelyzetre, hiszen láthatóan komolyan vették az előző válság egyik legfontosabb tanulságát, miszerint jó időkben vissza kell fogni a kiadásokat, és a rossz időkre kell készülni, hogy akkor majd a kiadások növekedésével lehessen felpörgetni a gazdaságot. 

Ionuț Dumitru, a Költségvetési Tanács volt elnöke véleménycikkében is arra mutatott rá, hogy Romániát fiskális értelemben felkészületlenül érte a járvány, hiszen a 2015-2019 között alkalmazott prociklikus gazdaságpolitikák (a gazdaság növekedése esetén is jelentősen költekezik az állam szerk. megj.) eredményeként gazdasági értelemben fegyvertelenek voltunk az egészségügyi válság berobbanása idején. Ez oda vezetett, hogy más országokhoz viszonyítva az Orban-kormány által meghozott intézkedések méreteiket tekintve visszafogottak voltak Dumitru szerint.

A Költségvetési Tanács volt elnöke szerint a problémákat jól jelzi, hogy a költségvetés hiánya még így is a GDP 9-10%-ára lesz tehető 2020-ban, 2021-re pedig 7-8%-os hiányt vetít előre a szakember, de csak abban az esetben, ha a román gazdaság az alapforgatókönyvnek megfelelő 4-5%-os GDP-növekedést tud bemutatni. Dumitru szerint ugyanakkor aggasztó, hogy míg más országok esetében a gazdasági növekedés visszatérésével magától csökkenni fog a költségvetés hiánya, addig Romániában a hiány struktúrája (túl sok fix költség, ami továbbra is fennmarad) miatt a deficit nem fog magától eltűnni, így mindenképpen korrekcióra lesz szükség annak érdekében, hogy sikerüljön megállítani az államadósság fenntarthatatlan növekedését.

Jogszabály is korlátozza a kormány mozgásterét 

Ráadásul van egy korántsem elhanyagolható bonyolító tényező is, amit a Pénzügyi és költségvetési felelősségi törvénynek hívnak. Ez viszonylag szigorú feltételeket szab a mindenkori kormány számára az államadósság elszabadulásának megelőzése érdekében. A törvény szerint ugyanis abban az esetben, ha az államadósság meghaladja a 45%-ot, a kormánynak meg kell indokolnia az államadósság növekedését, és javaslatokat is kell tennie arra vonatkozóan, hogy miként akarja fenntartható szintet tartani az államadósságot.

Ennek a törvénynek külön fejezete foglalkozik azzal a lehetőséggel is, ha az államadósság GDP-arányosan az 50%-os küszöbérték fölé emelkedik. A jogszabály ebben az esetben lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy befagyassza a béreket a közszférában. Az 55%-os küszöbérték átlépése esetén már befagyaszthatóak lennének a szociális kiadások, beleértve a nyugdíjakat is. 

Az óvintézkedéseknek is tekinthető rendelkezéseket még 2013-ban vezették be annak érdekében, hogy a maastrichti szerződésbe foglaltaknak megfelelve, a 60%-os GDP-arányos eladósodottsági szintet ne lépje túl Románia. Ennek ellenére, nagy valószínűséggel a parlamenti választások győztesén múlik majd, hogy milyen intézkedésekkel próbálja majd fenntartható pályára állítani az ország pénzügyi helyzetét.

A fentebb említett küszöbértékek átlépése ugyanakkor jelenleg korántsem tűnik elképzelhetetlennek. A Költségvetési Tanács még nyáron kiadott elemzése szerint a következő évben Románia államadóssága még az optimista forgatókönyv szerint is a GDP 50%-a fölé fog emelkedni, de készült pesszimista szcenárió is, amely szerint akár a bruttó hazai termék 55%-át is meghaladhatja.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális