2020. aug. 13. csütörtökIpoly
EUR = 4.8357 RON
USD = 4.1087 RON
HUF = 1.3994 RON
GDP-növekedés = 2,4%
Átlagbér = 3298 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,777.30(0.36%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 1,50%

Eurómilliárdoktól estek el a gazdák a természetvédelmi kompenzáció hiánya miatt

Babos Krisztina utolsó frissítés: 10:30 GMT +2, 2020. július 24.

Főleg a székelyföldi kisgazdák veszítettek sokat azzal, hogy a kormány nem oldotta még meg a Natura 2000-es területeken adható jövedelem-kiesés pótlásáról szóló módszertant.


A kompenzáció egy olyan támogatási forma, mellyel a természetvédelmi területeken gazdálkodókat segítik, ösztönözve is őket egyúttal arra, hogy vigyázzanak a védett növény- és állatfajokra. A hektáronkénti összeget a legtöbb EU-s tagállamban oly módon állapítják meg, hogy az megegyezzen vagy inkább nagyobb legyen annál az összegnél, amelytől a gazdálkodó elesik a természetvédelmi korlátozások miatt. Célja ugyanis az, hogy érdekeltté tegye a területtulajdonosokat abban, hogy a ritka fajokat megtartsák a földjeiken.

Magyarországon például jelenleg 69 euró (334 lej) jár évente hektáronként azoknak a gyephasználóknak, akik nem vétenek a szabályok ellen (kaszálás időpontjának betartása, védőlánc használata, stb.), míg az erdőtulajdonosok 41 és 237 euró közötti összegre (körülbelül 200 és 1147 lej) számíthatnak a fajösszetételtől és a fák korától függően. Ez kétségtelenül jól hangzik, főleg az olyan országok gazdái számára, ahol a szabályokat szigorúan veszik és betartatják.

Az Európai Uniós csatlakozás egyik feltételeként kijelölt Natura 2000-es területekre vonatkozó korlátozások ugyanis kötelező érvényűek, betartásuk nem fakultatív a tulajdonosok számára, ezért jár a kompenzáció.

Románia azonban e tekintetben is kivétel: a gazdáknak nem jár a kompenzáció, cserébe viszont lényegében azt csinálhatnak, amit akarnak a természetvédelmi területeken. Legalábbis így foglalta össze a Transindex érdeklődésére a helyzetet Márk-Nagy János, aki a Szatmár megyei Túr-menti Természetvédelmi Területek gondnokaként dolgozott 14 évig, amíg tavalyelőtt a kormány meg nem vonta a civilektől a jogot ennek a feladatnak az ellátásához.

"A kompenzáció fizetéséhez szükséges pénzt az EU adná, amennyiben a kormány ezeket a kifizetéseket bevette volna a vidékfejlesztési programba, de nem tették. A módszertan kidolgozása egy eléggé bonyolult dolog lenne, valószínűleg nem volt kedvük azon agyalni, hogy miként oldják meg" - vélekedett az ökológus. Kifejtette: közvetlenül a 2007-es csatlakozást követően arra hivatkoztak, hogy nincsenek még készen a kompenzáció összegeinek kiszámításához szükséges kezelési tervek a Natura 2000-es területekre vonatkozóan.

"A második finanszírozási ciklus kezdetéig, 2014-re viszont sok helyen elkészültek ezek a menedzsmenttervek, mégsem tették be a kompenzációt a vidékfejlesztési programba. Viszont nagyon nagy nyomás alatt vannak a természetes és természetközeli élőhelyek, a védett területeken is. Elsősorban a gyepek beszántása, a vizes élőhelyek lecsapolása, a bokorsávok megszüntetése jelent egyre nagyobb problémát. Egy csomó olyan dolgot csinálnak, amit nem szabadna a védett területeken, azonban a hatóságok nem felügyelik a tevékenységüket, a gazdák pedig nem kapnak pénzt, ami a kiesésüket kompenzálná, így mindenki laza" - fejtette ki a szakember.

Márk-Nagy szerint az APIA (Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség) nem tartatja be a védett területek kezelési terveit, holott nem volna szabad a területalapú támogatást folyósítaniuk azoknak, akik vétenek a szabályzat ellen. Mint elmondta, az elkészült menedzsmenttervek alapján kellett volna a szakminisztériumnak kidolgozni egy számolási módszertant, ezt kellett volna akkreditálni az Európai Bizottságnál, és ezt követően kerülhetett volna be a vidékfejlesztési programba a kompenzáció, ez azonban mindeddig nem történt meg.

Kérdésünkre elmondta, a módszertan hiányában nem tudni, pontosan mekkora összegekről van szó, viszont Romániában 5,5 millió hektárnyi Natura 2000-es területet jelöltek ki, és ha veszünk egy hektáronkénti 100 eurós átlagot, akkor arra az eredményre jutunk, hogy ez évente körülbelül félmilliárd euróra rúg, egy hétéves EU-s tervezési ciklusra nézve pedig eléri a 3,5 milliárdot.

Márk-Nagy hozzátette: a kompenzáció azért is előnyös a gazdák számára, mert amíg a növénytermesztésből befolyó jövedelem bizonytalan, hisz szárazság, jégeső stb. tönkreteheti a termést, előbbi biztos jövedelmet jelent, amit minden körülmények között megkapnak. Márk-Nagy szerint egyes balti államokban nem bajlódtak a kifizetési módszertan kidolgozásával, hanem mindenki egységesen kap évi 200 eurót hektáronként. Hozzátette: valószínűleg azért döntöttek e mellett, mert igen kis területű országok lévén a kompenzációra jogosult terület is kicsi, és jobban megéri az államnak egységesen kifizetni egy emelt összeget, mint fenntartani egy apparátust az összegek kiszámítására, folyósítására.

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, parlamenti képviselő egyetértett abban, hogy kívánatos lenne a természetvédelmi kompenzáció folyósítása. Kifejtette, a Natura 2000-es területekre vonatkozó jövedelemkiesés-pótlás különösen a székelyföldi gazdálkodóknak jelentene előnyt, mivel a természetvédelmi területek jelentős részét domb- és hegyvidékeken jelölték ki. Mindez elsősorban azokon segíthetne, akik kis parcellákat művelnek meg és nincs lehetőségük a nagytáblás, több jövedelmet hozó módszerek alkalmazására.

Kérdésünk nyomán úgy vélekedett, a kormány késlekedésének az az oka, hogy még nem készültek el a kezelési tervek az összes Natura 2000-es területre vonatkozóan, valószínűleg erre várnak a módszertan kidolgozásával. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ettől még léteznek elérhető természetvédelmi célú támogatások a gazdák számára. A védett területeken gazdálkodók pályázhatnak az agrárkörnyezetvédelmi program keretében több kategóriában is, például a magas értékű természetes gyepekre vonatkozó támogatásra, melynek összege évi 140 euró hektáronként, az ökogazdálkodásra való átállásra vagy akár védett madárfajok élőhelyeinek fenntartására.

"Ezek a támogatási formák a Natura 2000-es területek nagy részén, körülbelül 80 százalékán elérhetőek. 2017 óta pedig pályázhatnak kompenzációra az erdőtulajdonosok, akik az erdeik védettségi besorolásától, azaz a szabályok szigorúságának függvényében 226 illetve 493 lejt kaphatnak" - magyarázta az elnök. Hozzátéve, az erdőkre vonatkozó kompenzációk terén nincs minden rendben: sokan vannak, akik bár az elejétől letették a pályázataikat, pénzt még nem kaptak, ezért már nem is próbálkoznak a járandóságuk megszerzéséhez szükséges papírmunkával. Az agrárkörnyezetvédelmi programban való részvétel egyébként nem kötelező, a gazdálkodók önként vállalhatják, hogy betartanak természetvédelmi szabályokat, melyekre 5 éves szerződéseket köthetnek az APIA-val.

Érdeklődésünkre Sebestyén Csaba elmondta, Románia az EU-s pénzek lehívása terén talán a legjobban a vidékfejlesztési támogatásokkal áll. Míg a többi ágazatban az elérhető összegek jelentős részét nem sikerül felhasználni, a vidékfejlesztésre szánt uniós pénzek körülbelül 90 százalékát lehívta az ország.

"Hogy ezt miképpen osztották el, hogy az összes pénz jó helyre ment-e, az más kérdés. Kevesen kaptak sok pénzt" - fejtette ki az elnök, utalva arra, hogy a vidékfejlesztési támogatások jellemzően a tőkeerős, nagytáblás gazdálkodást folytató termelőkhöz kerültek. Sebestyén Csaba kifejtette: bár a természetvédelmi kompenzáció bevezetését jónak tartaná, nem értene egyet azzal, hogy ez egy olyan normatív támogatás legyen, ami egységes, azaz hogy ugyanakkora összeg járjon minden élőhelytípusra nézve. Hangsúlyozta: az összegeket annak alapján kell megállapítani, hogy mi szerepel az adott védett terület kezelési tervében, hiszen az ebben foglalt szigorítások alapján számítható ki, hogy pontosan mekkora jövedelemtől esik el az illető gazdálkodó.

Bár a gazdáknak hoz némi pluszjövedelmet az agárkörnyezetvédelmi programban való részvétel, amint Márk-Nagy Jánostól megtudtuk, ez természetvédelmi szempontból nem a legmegfelelőbb eljárás, sőt, esetenként kifejezetten káros is lehet. "Az agrárkörnyezetvédelmi program a Natura 2000-es hálózaton kívül eső területekre vonatkozik, illetve kellene vonatkozzon. A védett területeken a természetvédelmi szabályok betartása nem egy fakultatív dolog, hanem kötelező mindenki számára, ezért járna a kompenzáció. Az agrárkörnyezetvédelmi program támogatásai más uniós országokban a nem védett területeken működnek, olyan területeken, ahol élnek védett növény- és állatfajok. Ilyenkor a gazdálkodó dönthet amellett, hogy pályázik az agrárkörnyezetvédelmi program rá vonatkozó kiírására, és önkéntes módon betartja az illető faj vagy fajok védelmét célzó intézkedéseket, amiért pénzt kap. Hogy Romániában a Natura 2000-es területeken működik, és csak itt működik az agrárkörnyezetvédelmi program, egy aberráció" - mondta Márk-Nagy.

Az ökológus szerint ráadásul az agrárkörnyezetvédelmi program egy nagyon merev rendszer, legalábbis ahogy nálunk alkalmazzák, mely nem megfelelő a természetvédelmi célok szempontjából. Példaként elmondta: a Túrmenti Természetvédelmi Területen 2012-től volt elérhető a haris védelmét célzó kiírás, melynek keretében a pályázóknak azt kellett vállalniuk, hogy augusztus 1. előtt nem kaszálnak, hogy megóvják a madarak fűbe rejtett fészkeit és a fiókákat. Ezért egyébként hektáronként 209 eurót kaptak egy évre.

Videó a harisról

Körülbelül két év múlva viszont a mezőgazdasági minisztérium kivette ezt az a kiírást és csakis a kis őrgébics védelmét célzó vonalat tette elérhetővé ezeken a területen. Ebben viszont az szerepel, hogy a gazdálkodó köteles kaszálni még június vége előtt, mivel ennek a fajnak az az előnyös, ha rövidebb a fű, mert így könnyebben tudja beszerezni a táplálékát. Lényegében ezzel azt ösztönözték, hogy a harisok fészkeit tönkretegyék a fiókák felnövekedése előtt, sokszor szétkaszabolva az állatokat.

Videó a kis őrgébicsről

Hozzátette: a problémákat tetőzi az, hogy az APIA arra kényszeríti a gazdákat, hogy irtsák ki a bokorsávokat (az elbokrosodott részekre ugyanis nem adnak területalapú támogatást), ami előnytelen a kis őrgébics számára (is), hiszen ezek a madarak tüskés bokrokra rakják a fészkeiket. Ráadásul az APIA, bár kötelessége lenne, nem ellenőrzi, hogy a természetvédelmi célok megvalósultak-e. Mint kifejtette, Magyarországon például ezt évente ellenőrzik, a haris esetén a nemzeti parkok szakemberei kimennek és ellenőrzik, hogy van-e haris, és ha van, jár a támogatás, ha pedig nincs, akkor nem. Hogy mégis mi lenne a jó megoldás arra, hogy mindkét védett madárfaj ökológiai igényei érvényesüljenek, Márk-Nagy János elmondta: a dolog kulcsa a mozaikos tájszerkezet, azaz az élőhelyek változatosságának megőrzése.

"Ha már az agrárkörnyezetvédelmi programot működtetik a védett területeken, sokkal jobb lenne, ha nem csak egy kiírást tennének elérhetővé, hanem kettőt, hármat is akár. A Túr mentén például jobb lenne, ha a gazdák, igényeiknek megfelelően, választhatnának a kis őrgébicses, illetve a harisos program között. Azok, akiknek elsősorban szénára van szükségük, és lekaszálnák még májusban a legjobb minőségű füvet, pályázhatnának a kis őrgébics védelmét célzó kiírásra, azok pedig, akiknek nem kell a széna, kaphatnának támogatást a haris védelmére. Utóbbiak csak egyszer kellene egy tisztító kaszálást végezzenek nyár végén, vagy akár lelegeltethetik a füvet olyan állatokkal, melyeknek ez megfelel, például bivalyokkal vagy húsmarhákkal" - mutatott rá a szakértő, hogy miként lehetne ösztönözni a változatos tájhasználatot oly módon, hogy a gazdák lehetőségeit is bővítsék.

"Én is amellett kardoskodtam korábban, hogy vezessék be a Natura 2000-es területeken a kompenzációt, mert minél több pénzhez jutnak az erdélyi gazdák, annál jobb" - szögezte le Sebestyén Csaba, aki szerint kívánatos lenne, hogy minél hamarabb tisztázódjanak a Natura 2000-es területek menedzsmentje körüli problémák.

Mint kifejtette, most egy újabb finanszírozási ciklus elején vagyunk, ezért nem lehet tudni pontosan, hogy mekkora összegű lesz a romániai vidékfejlesztési program. Úgy vélte, a kompenzáció esetleges bevezetése szempontjából lényeges, hogy a román kormány mennyivel járul hozzá az EU-tól érkező körülbelül 7 milliárd euró körüli összeghez. Minél többel járul hozzá az ország, annál nagyobb az esély, hogy bevezessék.

"Az uniós szinten kitűzött természetvédelmi és klímamegőrzési célok miatt most egy kétéves átmeneti időszak következik. Szerintem 2021-ben és 2022-ben még a jelenlegi szabályok lesznek érvényesek Romániában, és 2023-tól látok esélyt arra, hogy a kompenzációt bevezessék" - latolgatta az esélyeket Sebestyén. Hozzátette: mindenképp javasolni fogja, hogy ezt is vegyék be e vidékfejlesztési programba.

Fotók forrása: unsplash.com

költségvetésEurópai Uniókörnyezetvédelemmezőgazdaság
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális