2020. december 4. péntekBorbála, Barbara
EUR = 4.8736 RON
USD = 4.0226 RON
HUF = 1.3594 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 9,486.10(1.18%)
Infláció = 2,24%
Alapkamat = 1,50%

Felmérték a csíkszeredai cégeket: 88%-uk érzi a koronavírus-járvány hatásait

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 15:23 GMT +2, 2020. június 18.

Csíkszeredában is kevés vállalat volt felkészülve egy válsághelyzetre, de azért sokaknak vannak fejlesztési céljaik. Az is kiderült, mit várnak el a városvezetéstől.


Az RMDSZ csíkszeredai városi szervezete szakmai szervezetekkel együttműködve online kérdőív segítségével mérte fel a város vállalkozói szférájának nehézségeit. A felmérés készítői a koronavírus-járvány okozta veszteségekre, de a vállalkozások válságra adott válaszaira is kíváncsiak voltak.

A kérdőívet nagyrészt csíkszeredai vállalkozók töltötték ki (a megkérdezettek több mint 90%-a csíkszeredai cég), ami azért is fontos, mert a kérdőív elsődlegesen a város gazdasági szervezeteire szeretett volna fókuszálni. A válaszadók közel 90%-a kisvállalkozás, 82% esetében az alkalmazottaik száma nem haladja meg a 10 főt. Mint a felmérés készítői írják, a minta nagyságrendileg tükrözi a város vállalkozói struktúráját. Ami a tevékenységi területeiket illeti, a kutatók 14 különböző kategóriát határoztak meg, legtöbben a kereskedelem – szállítás – raktározás, építőipar, IT&C, valamint a turizmus ágazatokban működnek. Mint azt a felmérés készítői kiemelik, a válaszadók több mint 75%-a azon területekről került ki, amelyek a város és szűk környékének legnagyobb foglalkoztatási arányával rendelkeznek.

Nagyobb képméretért kattintsatok a képre.

A koronavírus-járvány hatásait a válaszadók 12%-a nem érzékelte, a maradék 88% jelezte, hogy a járvány okozta következmények már kihatással vannak a tevékenységükre, egyértelmű többségük az értékesítés csökkenését tapasztalta.

Érdekesség, hogy a probléma értékben kifejezve is számottevő, a válaszadók több mint 50%-ánál az árbevétel csökkenési aránya nagyobb mint 25%, a trend pedig magasabb értékek felé is mutat, elérve akár az 50%-ot is.

Erre rátesz mintegy súlyosbító tényezőként, hogy a válaszadók túlnyomó többségénél a tevékenység csökkenése párosul egy nem elegendő tartalékszinttel: döntő többségüknél a működés finanszírozására átlag 3 hónapnyi tartalékkal rendelkeztek a válság kezdetekor.

Nagyobb képméretért kattintsatok a képre.

Továbbá kiderült, hogy a becsült tartalékok igazából még kevesebb időre elegendőek, az elemzésben megkérdezett gazdasági szereplők mintegy 35%-a nyilatkozta, hogy egy hónap, míg további 35%-a maximálisan két hónap alatt élné fel pénzügyi tartalékait (a kérdőív kitöltésének időpontjához képest).

Nagyobb képméretért kattintsatok a képre.

Az ügyfelek igényeire és reakcióira is rákérdeztek a kutatók, a válaszadók jelentős része (34,6%-a) arról számolt be, hogy a járvány alatt teljesen megszűnt a kereslet az ügyfelek részéről, valamint kérték a fizetési határidők meghosszabbítását és az árcsökkentéseket is.

Mivel nagyon sok mikrovállalkozás van a felmérésben részt vevők között, talán nem is meglepő az az eredmény, miszerint a válaszadók 66%-a nem készült válságkezelési forgatókönyvvel. Az elmúlt periódusban alkalmazott intézkedések között kiemelkedően sokan válaszolták, hogy elhalasztották a beruházásokat, bevezették az otthoni munkavégzést (home office), kényszerszabadságra küldték az alkalmazottaik egy részét, ugyanakkor 23,3%-uk válaszolta, hogy teljesen leállították tevékenységüket.

Nagyobb képméretért kattintsatok a képre.

A korlátozások feloldása után jelentős részük (41,5%-uk) újraütemezné a fejlesztési célú beruházásokat, új értékesítési csatornákat/piacokat/célcsoportokat célozna meg, és bevezetne új termékeket, szolgáltatásokat. Csíkszeredai telephelyen történő bővítésre a válaszadók 53%-a mondott igent.

Nagyobb képméretért kattintsatok a képre.

A támogatások és elvárások milyenségére is rákérdeztek a kutatók, ebből kiderült, nagy részük az államtól és az ügyfelektől várja a segítségnyújtást, a leghatékonyabb intézkedés ilyen téren számukra az adók, illetékek és egyéb költségekkel kapcsolatos kötelezettségek alóli részleges felmentés, valamint a munkaerő költségeinek részbeni átvállalása.

Ami pedig a vállalkozások helyi szintű akadálymentesítését illeti, a válaszadók legtöbben a digitalizáció mértékének növelését emelik ki, de a válaszok alapján a vállalkozások több területen is változásokra hívják fel a figyelmet:

Nagyobb képméretért kattintsatok a képre.

Fókuszcsoportos kutatással folytatják

Konkrét felmérések alapján azt is meg akarják érteni, hogyan érinti a csíkszeredai szolgáltatásokat, valamint az ipart ez a krónikusan gyűrűző gazdasági leállás, milyen segítségre van szükségük úgy az önkormányzati, mint a kormányzati és EU-s szintű intézkedéseket tekintve – mondta el a Pénzcsinálók megkeresésére Korodi Attila parlamenti képviselő, a városi RMDSZ megbízott elnöke.

"Az egyértelműen látszik a felmérésből, hogy a vállalkozók elvárják a közszféra programszerű segítségnyújtását, jelentsen ez kormányzati vagy EU-s finanszírozásokat és intézkedéseket. Elvárják a bürokrácia csökkentését az ügyintézésben, és egyértelműen körvonalazódott, hogy szükség van a magasabb fokú digitalizációra, az ügyintézés folyamatainak megkönnyítésére” – folytatta.

„A felmérés során a vállalkozók többsége olyan visszajelzést adott, hogy tovább fejlesztenének, főleg ingatlantípusok terén: iroda, gyártófelületek, telephelyek bővítéséről beszéltek. Mivel nekik ilyen terveik vannak, mi abban kell gondolkodjunk, hogy minél jobban megkönnyítsük a folyamatokat, amelyekkel le tudják bonyolítani a tervezett lépéseket” – hangsúlyozta Korodi.

Mint elmondta, a szakértőkkel konszenzus van arról, hogy következő lépésként fókuszcsoportos felméréseket kell készíteniük. Ez azért szükséges, hogy részletesebb és konkrétabb válaszokat kapjanak egy-egy specifikus helyzetről, mint például az adópolitikai szemléletváltás megváltoztatása.

Ami a digitalizációs előrelépéseket illeti, a megbízott elnök kifejtette: minimalizálni kell az ügyintézésre szánt energiát olyan módon, hogy az adatbázisok között összeköttetést teremtsenek, mivel a különböző szegmensek intézésekor különböző irodákba kell járni. Magát az önkormányzatot is egy performensebb, 2020-as rendszerrel kell ellátni, hogy bárki számára egy gombnyomásra minden elérhető és látható legyen. Ezek hiánya bürokratikus nyűg a vállalkozók, de ugyanúgy a döntéshozók számára is, mert kevésbé látják át az adott, valós helyzeteket – fejtette ki Korodi Attila.

A csatolt képek a kutatást bemutató prezentáció részei. 

Nyitókép forrása: Wikipédia.

CsíkszeredaönkormányzatvállalkozáskoronavírusKKVmikrovállalkozástámogatás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális