2020. július 14. keddÖrs, Stella
EUR = 4.8423 RON
USD = 4.2788 RON
HUF = 1.3687 RON
GDP-növekedés = 2,4%
Átlagbér = 3189 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,466.65(-0.05%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 2,00%

Mire ment el a romániai háztartások jövedelme tavaly?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 13:34 GMT +2, 2020. június 15.

Egy romániai háztartás többet költ alkoholra és cigarettára, mint ruházati termékekre vagy az egészségére. Összességében viszont vannak pozitív jelek az életszínvonal javulásáról.


Sokat elárulnak az életszínvonal javulásáról vagy romlásáról azok a statisztikák, amelyek megmutatják, hogy mekkora a jövedelme egy átlagos romániai háztartásnak, illetve mire költik el a háztartás tagjai ezt a pénzt. Számos statisztikát láttunk már arról, hogy a romániai családok vagy háztartások jövedelmük jelentős részét kénytelenek élelmiszerre fordítani. Minél nagyobb a jövedelem élelmiszerre fordított hányada, a háztartás annál szerényebb anyagi körülmények mellett kénytelen boldogulni. Mutatjuk, a statisztikák szerint mekkora előrelépést tudtunk elérni az elmúlt években ebben a tekintetben.

Az Országos Statisztikai Intézet nemrég közölt arról friss adatokat, hogy az elmúlt évben 12,7%-kal nőtt egy romániai háztartás (ami sok esetben jelent családot, de nem mindig) átlagos jövedelme, és elérte a havi 4251 lejt. A növekedés üteme bár jónak mondható, fele a 2018-ban mért 25,3%-os növekedésnek.

Ami a háztartásokban az egy főre jutó jövedelmet illeti, itt is maradt az erős növekedés: a statisztikák szerint az 1853 lejes, egy főre jutó jövedelem 13,6%-os növekedésnek felel meg 2018-hoz viszonyítva. A háztartásonkénti és egy főre jutó jövedelemnövekedés eltérő üteme azzal magyarázható, hogy az egy háztartásban élők átlagos száma 2,6 alá csökkent tavaly.

Hatalmas az eltérés város és vidék között

Persze egy háztartás és az abban élők átlagos havi jövedelmében nagy a szórás annak függvényében, hogy éppen vidéken vagy városon élnek. Nyilván meghatározó tényező az is, hogy a háztartás fenntartója (esetenként a családfő) alkalmazott-e vagy esetleg nyugdíjas, ezt mutatjuk az alábbi ábrán. Ha a háztartás eltartója szerint csoportosítunk, akkor 2019-ben érdekes módon ott nőtt a legnagyobb mértékben az egy főre jutó jövedelem, 26%-kal 884 lejre a statisztikai intézet közvélemény-kutatásból származó adatai szerint, ahol a családfő munkanélküli. A második legnagyobb jövedelemnövekedést ebben a megközelítésben az alkalmazott személyek vezette háztartásokban regisztrálták (13%), őket a nyugdíjasok követik (közel 9%-kal).

Jövedelmek/fő
Infogram

Az adatokból az is kiderül, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó személyeknél szerény előrelépést hozott 2019 az egy évvel korábbi jövedelmi helyzethez képest. Érdekes összevetés, hogy míg 2019-ben az infláció mértéke 3,83% volt, a mezőgazdaságból élő háztartások egy főre jutó jövedelme mindössze 4%-kal növekedett, tehát tulajdonképpen csak a vásárlóerejüket tudták megőrizni ezzel a bővüléssel.

Jó hír ugyanakkor, hogy az elmúlt évben nem nőtt tovább a városon és falun élő családok jövedelmi helyzete közötti különbség. Az elmúlt 5 évben ebben a tekintetben jelentős eltávolodás volt megfigyelhető: 2014-ben még egy vidéken élő háztartás átlagos egy főre jutó jövedelme 70%-át érte el egy városon élő család egy főre jutó jövedelmének, ez az arány 2018-ra jelentősen leromlott, már csak 62%-ot tett ki, 2019-ben pedig stagnált.

Mire megy el a háztartások jövedelme?

A háztartások jövedelmének növekedési üteme mellett az is sokat elárul az életszínvonal változásáról, hogy ezek a bevételek milyen javakra vagy szolgáltatásokra lettek elköltve. Az életszínvonal alacsony szintjéről árulkodik például az, ha egy háztartás jövedelmének jelentős része élelmiszerre megy el. Ebben a tekintetben is komoly előrelépéseink voltak az elmúlt években, míg 2014-ben egy átlagos háztartás jövedelmének 40%-a ment el élelmiszerre és nem alkoholtartalmú italokra, addig 2019-re ez az arány jó 7,5 százalékpontot csökkent, és már csak 32,5% volt. A látványos csökkenésről ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy nagy szerepe volt benne az élelmiszerekre kivetett általános forgalmi adó (ÁFA) csökkentésének is, tehát azért is költ egy háztartás arányaiban kevesebbet jövedelméből élelmiszerekre, mert csökkent az ezekre a termékekre kivetett adó mértéke.  

Érdekes kérdés az is, hogy az így megtakarított jövedelem milyen más tételekre került átcsoportosításra. Bár különösen kiugró növekedés egyik kategóriában sem feltétlen figyelhető meg, az adatok szerint ruházati termékekre és a lakással kapcsolatos kiadásokra (lakberendezés, lakásfelszerelés, lakáskarbantartás) egyértelműen többet költenek már a hazai háztartások, előbbi kategóriában 2,8 százalékpontos, utóbbiban 2,1 százalékpontos az előrelépés 5 év alatt.

Az adatok vizsgálatánál nem lehet megkerülni azt a témát sem, hogy az alkoholos italok és dohánytermékek termékkategóriára a hazai háztartások jövedelmének 8,2%-a megy el. Ezzel ez a harmadik legfontosabb termékkategória a hazai háztartások fogyasztói kosarában, többet költünk erre a célra, mint ruházati termékekre, utazásra és a lakásunkkal kapcsolatos kiadásokra. Az elmúlt három évben azonban megállt a növekedése ennek a költségtételnek, a magyarázat ugyan valószínűleg ennél összetettebb, de minden bizonnyal nem elhanyagolható annak a szerepe sem, hogy az elmúlt években a dohánytermékre és az alkoholtartalmú italokra kivetett jövedéki adó mértékét többször is növelték a hatóságok.

Háztartások jövedelme
Infogram

A statisztikákból az is kiderül, hogy lakásszolgáltatásokkal (víz, energia stb.) kapcsolatos, jövedelmekre háruló teher 2015-óta csökkenőben van. Emellett arra is érdemes kitérni, hogy egy átlagos hazai háztartás rendkívül keveset fordít oktatásra (2019-ben a jövedelem 0,4%-át), de a kultúrára, valamint egyéb szabadidős tevékenységekre fordított jövedelem is csökkent az elmúlt időszakban. Az ugyanakkor jó hír, hogy a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás (HoReCa) szektor szereplőinél is egyre többet tudnak költeni a hazai háztartások a statisztikák szerint.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális