2020. július 14. keddÖrs, Stella
EUR = 4.8430 RON
USD = 4.2615 RON
HUF = 1.3631 RON
GDP-növekedés = 2,4%
Átlagbér = 3189 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,460.30(-0.12%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 2,00%

Érintetlen erdők: a törvénykezésen már túl vagyunk, műholdas megfigyelésre lenne szükség

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 14:17 GMT +2, 2020. június 01.

A környezetvédelmi miniszter több nyilatkozatában is az érintetlen erdők védelmét ígérte, de bármiféle előrelépés nagyon lassan történik. Mi kerülhet be egyáltalán az érintetlen erdők katalógusába?


Környezetvédelmi szempontból ígéretes bejelentést tett múlt pénteken Costel Alexe környezetvédelmi miniszter, miszerint törvény által biztosítaná az érintetlen erdők és öregerdők védelmét az illegális fakitermeléssel szemben, illetve megtiltaná ezekben az erdészeti beavatkozásokat is. A hírt számos román nyelvű lap, de még az Index is lehozta

Mint azt a Iaşi megyei Poieni körzetében tett látogatásánál a miniszter elmondta, arra kéri az erdőgazdálkodási társaságot, hogy 2020. szeptember 15-ig helyezzék védelem alá a romániai érintetlen erdőket. Mint nyilatkozta, országos szinten 8364 érintetlen erdőterületet azonosítottak, ami körülbelül 100 ezer hektárnyi erdőterületet tesz ki. Az érintett területek közül 38 ezer hektáron 140-150 évesnél öregebb cser-, tölgy- és fenyőerdők találhatóak, ezeket jelenleg kitermelésre használják, de miután a törvény oltalma alá kerülnének, többé  nem lenne engedélyezett erdészeti beavatkozást végezni bennük. A fennmaradó 60 ezer hektár a tárcavezető szerint részben védett.

A miniszter az intézkedéssel kapcsolatban kiemelte, szükségesnek tartja a fakitermelést, de nem tartja igazságosnak, hogy a történelmi szempontból is értékes erdőket már ne élvezhesse a jövő nemzedék.

Nem sokkal korábban, május 15-én Alexe szintén nyilatkozott a témával kapcsolatban, akkor azt mondta, hogy 40 ezer hektárnyi érintetlen- és öregerdő áll szigorú védelem alatt. Amikor hivatalba lépett, körülbelül 28 ezer hektárnyi erdő állt az érintetlen- és öregerdők országos katalógusában, de Romániában sokkal több ilyen erdőterület található, ezért megbízatásának tekinti, hogy mandátuma végéig megduplázódjon a védett területek száma - mondta ekkor.

De mi is az az érintetlen- és öregerdő katalógus? 

A katalógust a Természetvédelmi Világalap (World Wildlife Fund) nemzetközi civil aktivista csoporttal együttműködve hozta létre a környezetvédelmi minisztérium, amelynek célja elsősorban a szóban forgó érintetlen- és öregerdők azonosítása és ismertetése. Mint ahogy a minisztérium oldalán feltüntetik, más szervezetek és kutatócsoportok együttműködését is szívesen fogadják, mivel ezek az erdős területek nagyon sok kritériumnak kell megfeleljenek, amelyet a 2012/3397-es törvény szabályoz. Először 2016 decemberében publikálták az addig felmért területeket, eddig 2569 hektár érintetlen erdőt és 10 325 hektár öregerdőt azonosítottak a honlapon leírtak szerint.

A WWF romániai fiókszervezete kiadott egy állásfoglalást, amelyben leírják, hogy igaz, hogy 2012-ben elfogadták a fent említett erdőgazdálkodási szabályozást, de megfelelő felmérések és feltérképezés nélkül az nem jelentett egyértelmű védelmet az érintetlen erdők számára. Körülbelül három év telt el, amíg közölték azokat a módosításokat az erdészeti alaptörvényben (Codul Silvic), amely ezen erdők örökségi értékeinek szigorú védelmi státust biztosít és a katalógus létrehozására is lehetőséget ad. 

A természetvédők kiemelik, a katalógus azért jó, mert az erdők feltérképezése átláthatóvá válik, így hatékony természetvédelmi eljárásokat lehet alkalmazni az érintetlen- és/vagy öregerdőként nyilvántartott területeken.

A 2015. augusztus 12-én módosított 2008/46-os törvény 26. cikkelyének 3. bekezdése előírja, hogy:

  • Az érintetlen- és öregerdők szigorú védelem alatt állnak, ezeket be kell vezetni az országos katalógusba.
  • Ezt az erdők állapotának feltérképezése és a gazdálkodás eszközeként hozták létre az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság koordinálásával.
  • Az erdők kivételes értékeinek elismerése és a hosszú távú védelem biztosítása érdekében az érintetlen erdőket és öregerdőket adott esetekben hozzá kell adni az UNESCO világörökségi listájához, avagy integrálni kell a nemzeti-, vagy más természeti parkok szigorúan védett területeihez.

Mekkora területeket tartalmaz jelenleg a katalógus?

Legutóbb 2019. december 17-én frissítették a katalógust, ami elérhető a minisztérium honlapján egy Excel-táblázat formájában, ebben megtalálható a szóban forgó erdős területek nyilvántartása: melyik megyében mekkora felületen terülnek el és kik a tulajdonosok. 

Ha a táblázatban szereplő számokat összeadjuk, kijön, hogy az abban szereplő érintetlen erdők területe összességében 5 894 hektár, az öregerdők pedig 12 111 hektáron terülnek el. Eszerint viszont a miniszter nyilatkozatában szereplő számoknál a katalógusban jóval kevesebb terület szerepel.

Ami a katalógus szerinti megyei eloszlást illeti, a feltüntetett legtöbb érintetlen- és öregerdő Brassó megyében található, de jelentős az állomány Karánsebes, Hunyad, Szeben megyékben. Mindezek nagy része, de főleg az érintetlen erdők állami tulajdonban vannak. Kimagaslóan nagy érintetlen erdős területet Máramaros és Szeben megyében tártak fel, a legnagyobb kiterjedésű öregerdőket pedig Karánsebes és Gorj megyékben térképezték fel eddig. 

Forrás: a minisztérium honlapja. A vörös területek jelzik a felmért érintetlen- és öregerdőket. 

A katalógus abszolút védettséget biztosít, azonban a felmérés és kategorizálás nagyon lassan történik

A minisztériumi ígéretek önmagukban nem jelentenek védettséget – mondta el a Pénzcsinálók megkeresésére Csibi Magor, a WWF Románia volt igazgatója, környezetvédelmi szakember.

Az erdők felmérését alapvetően az állam kellene elvégezze és elkészítse a tudományos megfigyelést, majd kategorizálja az erdőket és bevezesse a katalógusba. Ez önmagában így nem történik meg, mert nincs mögötte érdek, se finanszírozás, se semmi. A környezetvédelmi egyesületek így arra gyűjtöttek pénzt, hogy az érintetlen erdők és öregerdőket egyáltalán azonosítsák.

Mint a szakember elmondta, a feltérképezést az teszi nehézzé, hogy nagyon sok kritériumnak meg kell feleljenek az erdős területek: mekkora maximális beavatkozás megengedett, mennyi morfológiai változás lehet egy erdőben és így tovább. A feltérképezést végző szervezetek lényegében teljesen kitettek a hatóságoknak, hogy azok mely erdős területek esetében egyeznek bele a katalógusba való megjelenítésben. Egyesek munkáját alapvetően nem fogadták el, míg mások előnyt élveztek ilyen tekintetben – árulta el Csibi Magor.

Nyilván, a katalógusban nem szerepel minden érintett erdős terület, de a probléma inkább az, hogy ez a folyamat borzasztó lassan történik, és ha “sokáig vacakolnak” a hatóságok, akkor már egyre kevesebb erdős rész fog megfelelni a törvényben megfogalmazott kritériumoknak – hívta fel a figyelmet a szakértő.  

"Amíg mi terepre járunk, felmérjük az erdőt, addig külföldön már olyan technológiát használnak, hogy szatellitek segítségével előre megfigyelik a potenciális erdős területeket, és ott végeznek felmérést, ahol valóban esélyes, hogy érintetlen- és/vagy öregerdő van” – mondta.

Azt is kihangsúlyozta, hogy a katalógusban szereplő erdős területek nem föltétlen a nemzeti parkok részét képezik, mert pontosan arra törekedtek annak idején, hogy ne a már akkor is védett státuszban levő területeket kutassák és térképezzék fel.

"Például a Brassóhoz közeli Régi Sinka erdőt úgy találtuk meg, hogy már a kitermelés jóvá volt hagyva és a fák meg voltak jelölve. Mi gyorsan mentünk a helyi polgármesteri hivatalhoz és az erdészeti vezetőkhöz, elmondtuk nekik, hogy túl értékes az erdő a kitermeléshez. Végül megegyeztünk úgy, hogy a kitermelés egy részét megtérítettük, de azzal a feltétellel, hogy öt év leforgása alatt minden védettségre vonatkozó dokumentáció legyen előkészítve és elfogadva. Nekik is érdekük volt tehát, hogy ez az erdő védett legyen"- mondta el Csibi.

Ha valaki beavatkozást hajtana végre ezeken a területeken, azt nagyon nehezen magyarázná ki az erdőgazdálkodási egyesületnél vagy a hatóságoknál, ráadásul jó nagy botrány lenne belőle – tisztázta a környezetvédő.

A probléma inkább ott merül fel, hogy kevés területet sikerült felvenni és borzasztóan lassan halad minden folyamat.

Mindenki az érintetlen erdőkről beszél, de nem csak ezek képezik az értéket

Rákérdeztünk arra is, hogy körülbelül mekkora potenciális érintetlen erdős terület van Romániában, a szakértő szerint valahol 100 és 200 ezer hektár körülire becsülik, pontos adat erről azonban nincs.

"És persze, mindenki ezekről az érintetlen erdőkről beszél, de rengeteg olyan öregerdő van, ahol volt például egy 20%-os beavatkozás, vagy egy bevágás, vagy pont egy terület, ami nem akkora kiterjedésű, hogy érintetlen erdőnek kvalifikálják. Ettől függetlenül az értékét tekintve ugyanott van" – hangsúlyozta.

A természetes erdők egységes organizmusként működnek. A gyökereik össze vannak kötve egy gombahálózattal és kommunikálnak egymással, tudnak válaszolni a természeti ráhatásokra, tudnak reagálni bizonyos fenyegetettségre. Ha ültetett fákról beszélünk (ültetni általában monokultúrát szoktunk, vegyes erdőket nehezebb ilyen módon megteremteni), az nem jelenti azt, hogy erdőként is viselkedik. Ahhoz rengeteg dolog kell történjen és az nem 5-10 éves folyamat, hanem sokkal több. Azok a fás területek, ahol nincs kialakulva ez a kapcsolat, sokkal jobban kitettek, láthatjuk mi történik Csehországban a lucfenyőkkel, vagy mekkora károk vannak Ausztriában is. A biodiverzitás mértéke is jóval csökken egy ilyen területen – hívta fel a figyelmet Csibi Magor.  

Tehát nem a törvényekre van szükség ebben a témában - ezen már rég túl vagyunk. Most sokkal inkább a műholdas megfigyelésre, hatékonyabb megoldásokra lenne szükség. Ebben a pillanatban a minisztériumnál két olyan megoldás van, amit be lehetne üzemeltetni, ezek egy részét májusra ígérték, de persze nem jöttek – magyarázta a szakértő.

Mint elmondta, ha szatellitáris megfigyelést alkalmaznának, akkor alapvetően sokkal könnyebb lenne például az illegális fakitermelés elleni küzdelem is. Vannak olyan rendszerek, amikor már pár méteres távolságból lehet látni, hogy a lombkoronából hiányzik egy jelentős rész, és akkor lehetne riasztani a hatóságokat. De például alkalmazható lenne akkor is, ha az erdőben megjelenne valamilyen infrastrukturális változás, mint például egy erdei út – fejtette ki a szakértő.

"Szinte 10 évet vesztettünk azon, hogy a törvénykezésre figyeltünk. Hiába van jó törvénykezés, ha senki nem tartja be. A fókusz most az lenne, hogy ne a törvénytől függjünk, hanem pontosan tudjuk, ki hol mozog, az erdőkben mi történik. A legjobb része a szatellitáris megfigyelésnek, hogy nem csak azt tudjuk követni, hogy máról holnapra mi változik, hanem vissza lehet pörgetni az időben, és követni lehet az erdők eltűnését".

környezetvédelem
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális