2020. június 4. csütörtökBulcsú
EUR = 4.8398 RON
USD = 4.3112 RON
HUF = 1.3998 RON
GDP-növekedés = 2,4%
Átlagbér = 3189 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,8%
BET = 8,981.80(1.90%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 2,00%

Mikorra készülhet el és mit lehet tudni a Sepsiszentgyörgy mellett épülő marhavágóhídról?

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 11:32 GMT +2, 2020. május 20.

A legkevesebb 60 alkalmazottal működő üzemet eredetileg idén nyárra ígérték a befektetők. A beruházás megoldást jelenthet a székelyföldi tenyésztők számára, hogy előnyös feltételekkel értékesítsék az állataikat.


Tavaly márciusban írták alá a Sepsiszentgyörgy melletti ipari park és a székelyföldi régió egyik kiemelkedő élelmiszeripari beruházásáról szóló szerződést. A 11 millió eurós beruházásból épülő marhavágóhíd és csomagolóüzem az akkori ígéretek szerint idén nyáron már beindult volna, azonban egyelőre az építkezés sem kezdődött el, habár minden engedélyt kibocsátottak már az egység felépítéséhez. A projekt helyzetéről, magáról a romániai marhahúspiacról és a sepsiszentgyörgyi ipari parkról beszéltünk Gyergyai Botonddal, a beruházást végző Cultivo cég ügyvezető igazgatójával, valamint Miklós Zoltánnal, az ipari park ügyvezető igazgatójával.

Mindketten megerősítették, már februárban kiadták az építkezési engedélyt, tehát közel állnak ahhoz, hogy a munkálatokat elkezdhessék, az ipari parkban található betonlapokat felbontsák és felépítsék a 3700 négyzetméteren elterülő egységet. A beruházás elkezdéséhez ugyanakkor még szükség van az egyik társfinanszírozó, a Pro Economica Alapítvány jóváhagyására is, a projekt ugyanis az alapítvány által a székelyföldi feldolgozóipari nagyberuházásokra kiírt programban is nyert támogatást.

Mint Gyergyai elmondta, a tervek szerint egy földszinti részen terülne el maga a vágóhíd és a feldolgozó egység, az emeleten lesznek majd az irodák. Kapacitás szempontjából a tervek szerint napi 100 állatot vágnának le, körülbelül 40 tonna húst dolgoznának fel és csomagolnának be (a napi száz állat húsa mellett más bázisokon levágott állatokat, esetenként külföldi import húst is feldolgoznak, így jön ki a 40 tonna). Számításaik szerint, ha idén nyáron elkezdhetik az építkezést, akkor jövő nyáron beindulhatna a termelés – fejtette ki Gyergyai.

A tervezett üzem látrványterve

A tervezett kapacitást 8 órás műszakban, körülbelül 60 alkalmazottal szeretnék elérni, ha adott esetben lehetőség lesz bővítésre is, akkor 10 órás vagy maximum 2-szer 8 órás műszakra is átállnak, ehhez mérten tudnák növelni a munkahelyek számát is – mondta el a befektető. 

A beruházás a társfinanszírozó mellett banki hitelből és magántőkéből valósul meg. Mint Gyergyai elmondta, megvan az önrészük, amely a banki finanszírozáshoz szükséges. A befektetés tulajdonosa a Cultivo projekt alapú cég, amely egy 7 cégből álló cégcsoport része, ebből ő 5%-os részesedéssel van jelen, míg Gergely Roy Chowdhury-Mikes 95%-ot birtokol. 

Romániában egyszerűen nincs vágókapacitás, a gazdák sokszor kénytelenek még azelőtt eladni az élő állatot, hogy az elérné az ideális súlyt

Románia a világ 10 legnagyobb marhaexportőr országa közé tartozik. Ennek egyik oka, hogy nincs az országban vágókapacitás. A gazdák sokszor még azelőtt kénytelenek eladni az élő állatot, hogy elérte volna azt az ideális súlyt, amelyért a legjobb árat lehetne kérni – kezdte Miklós Zoltán, amikor a hazai marhahúsiparról és a sepsiszentgyörgyi beruházás szükségességéről kérdeztük őket.

„A vágóhíd ötlete még 2016-ból származik. Dicsőszentmárton mellett közel 1200 hektáron 600 marhát, ebből 300 fejős tehenet tartottunk. Amikor a kiöregedett állatokat vagy a bikaborjakat adtuk el, egyszerűen nem tudtunk jó árat kapni érte. A tejért - mivel nagy termelőegység vagyunk - körülbelül kétszer annyi pénzt kaptunk, mint egy kistermelő. Egyébként tőlük nem is vehetik jó árban, mert ők nem tudják azokat a mikrobiológiai tényezőket biztosítani, hogy kémiailag tiszta tejet adjanak, a feldolgozók ezért külön rá kell költsenek. Ezen a ponton azt láttuk magunk körül, hogy egyre többen lemondanak a marhatenyésztésről, a csordák egyre kisebbek lettek” – magyarázta Gyergyai.

„Akkor a Romániában értékesített marhahús több mint 80%-a importtermék volt, az élő állatokat pedig nagyrészt exportálták. A gazdák lényegében eladták a 100 és 300 kilogramm közötti súlyt elérő állatokat külföldre, majd visszavásárolták a feldolgozott húst. Mi a marhákat például Botoșani-ba vagy Besztercére adtuk el, viszont Erdély más régióiban, és főleg a székelyföldi régióban, erre egyszerűen nem volt kapacitás. A számításaink ebben a helyzetben egy olyan űrt mutattak ki, amelyet egy beruházással be tudunk tölteni” – folytatta.  

A marha feldolgozása után kapott termékek

„Még 2016-ban nem számoltunk azzal, hogy sertéspestis és madárinfluenza tarol majd világszerte, ez mind a mi malmunkra hajtotta a vizet. Most a koronavírus alatt visszaesett az import, mert a szállítók értelemszerűen nem tudtak olyan ütemben dolgozni, mint azelőtt. Ennek következtében kiürül a piac és meg fog drágulni a hús. Ha már most tudnánk üzemelni, az hatalmas lehetőség lett volna a számunkra” – részletezte a befektető.

Próbálnak olyan konstrukciót kiépíteni, hogy serkenteni tudják a marhatenyésztést

Az üzletember elmondta, hisznek abban, hogy versenyképes árakat tudnak kialakítani úgy az élő állat félvásárlás, mint a végtermék eladásának tekintetében. „Persze, ez szépen hangzik. Azonban mi is ugyanolyan környezetben nőttünk fel, ahol a fizetés mellett az emberek abból élnek, amit előállítanak. Azt is tudom, hogy mit jelent, ha nem kapsz normális árat a termékedért. Mi természetesen úgy próbáljuk összeállítani az üzleti tervet, hogy profitot termeljünk, de emellett a gazdáknak is olyan árat kínáljunk, ami által nekik is megéri. Ez egyfajta szimbiózis: ha van egy elégedett ügyfél, akkor holnap kettő lesz. Mi is ugyanúgy ki vagyunk szolgáltatva a termelőknek, mint a tenyésztőknek” - emelte ki Gyergyai. Hozzátette, szeretnék visszavezetni a „termeld otthon – fogyaszd otthon” elvet, s ezzel venni fel a versenyt a konkurenciával.

Ha külföldi importból akarnának dolgozni, inkább a határ mellett építkeztek volna

Mint az ipari park igazgatója elmondta, a román kormánynak szándékában áll az élő állat exportot egész egyszerűen betiltani, vagy legalábbis korlátozni. Ez a beruházás pedig némiképp kiegyenlítheti a székelyföldi állattenyésztés, azon belül a húsmarhatenyésztés kitettségét. Egy nagy kapacitású felvásárló és vágósor tisztességes árat adhat a gazdáknak, ez pedig a segítségükre lesz.

A felvásárlást terveik szerint 200 kilométeres körzetben teszik majd meg, ami körülbelül Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely közötti környéket célozza meg. Gyergyai Botond kihangsúlyozta, ennek elsősorban nem az az oka, hogy a magyarlakta vidéket fedjék le, hanem egyszerűen ez az ideális távolság, amin belül a marhahúst úgy lehet szállítani, hogy ne veszítsen a súlyából.

„Ha a környező négy megyét vesszük alapul (Brassó, Maros, Hargita és Kovászna), 2017-ben közel 300 ezer marha volt tenyésztve. Nekünk az éves kapacitásunk valahol 30 ezernél lesz. Szóval van elegendő marha a környéken arra, hogy itteni állatokat dolgozzunk fel” – fejtette ki Gyergyai. Továbbá elmondta azt is, hogy főként a belföldi értékesítésre fókuszálnának.

„Be van tervezve halal és kóser vágás is, ha szükséges, akkor tudunk ilyen módszerekkel vágni és szállítani a befogadó országokba. De az elsődleges piacunk Románia, mivel azt szeretnénk elérni, hogy az állatot tartsuk itthon és fogyasszuk itthoni a húst, amennyire lehetséges. Azért is tettük az üzemet ebbe a régióba, mert nem német importmarhából szeretnénk dolgozni, vagy kivinni exportra. Akkor célszerűbb lett volna valahol a határ mellett építkezni” – mondta Gyergyai.

Az üzem a sepsiszentgyörgyi ipari parkban fog beüzemelni. A kép azt ábrázolja, hogy mekkora területen fekszik majd. 

Mit kell tudni a beruházás helyszínéről, a Sepsiszentgyörgy melletti ipari parkról?

Azok a befektetők, akik az ipari parkban hoznának létre beruházást, az önkormányzat döntése alapján bizonyos adókedvezményekben részesülhetnek – legyen szó terület, vagy ingatlanadóról, valamint a teljes építkezéshez köthető engedélyeztetési költségeket is átvállalhatják – részletezte. Mindez egy diszkontrendszer alapján működik, a kedvezmény mértéke a vállalkozás milyenségétől, a beruházás kapacitásától függ. A kedvezményes területbér azonban a beruházás nagyságától függően akár mindössze 0,5 euró/négyzetméter/év is lehet – mondta el Miklós Zoltán.

„Érdekes lenne az integráció fele haladva olyan beruházásokat is kezdeményezni, amelyet ezzel a vágóhíddal össze lehetne kapcsolni. Például lehetne olyan vállalkozás, amely a vágóhídnál megmaradt termékekből tudna állateledelt gyártani. Ugyanúgy, be tudnánk fogadni egy takarmányfeldolgozót. Az ilyen jellegű beruházások az integráció jegyében jól működnének, de egyelőre még nincs jelentkező” – mondta el az igazgató.

Mint kiemelte, ettől függetlenül vannak még helyek a parkban, és mivel most reálértékben rendkívül olcsó a bankhitel, minden vállalkozót arra buzdít, hogy éljen a jelenleg kialakult támogatási programokkal.   

Az ipari park egyébként némileg új projektje Sepsiszentgyörgy önkormányzatának, 3 éve hozták létre Európai Uniós finanszírozás által. Mint az igazgató elmondta, az elején 16 hektárral indultak, jelenleg 29 hektáros területre terjeszkedtek ki, ebből körülbelül 20 hektáron alakították ki a közműhálózati infrastruktúrát.

Eddig körülbelül a terület egyharmadát sikerült értékesíteni, a vágóhídon kívül ipari kerámiással, fémmegmunkálóval, asztalosműhellyel, szállító vállalattal, kézműves sörgyárral, egészségügyi hulladék ártalmatlanítóval, gyümölcspréselő üzemmel, mezőgazdasági termelőkkel, kis nyomdaipari egységgel írtak alá szerződést, de a sepsiszentgyörgyi közmű cég is odaköltözik.

A területen egyetlen csarnok található, az önkormányzat abban érdekelt, hogy a befektetők maguk építkezzenek, ezért is vállalják át az építkezési engedélyek procedúrájának költségeit. Másik előnye a parknak, hogy infrastrukturális szempontból könnyen megközelíthető, Sepsiszentgyörgy új terelőútja is a park közvetlen közelében épül majd, közel van Brassó és a Vidombákon épülő reptér is.

Címoldali fotó: fermierinromania.ro

állatSepsiszentgyörgybefektető
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális