2020. aug. 13. csütörtökIpoly
EUR = 4.8357 RON
USD = 4.1087 RON
HUF = 1.3994 RON
GDP-növekedés = 2,4%
Átlagbér = 3298 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,777.30(0.36%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 1,50%

Ez a járvány azért nehéz, mert az élet és a megélhetés védelme ellentétes érdeket képvisel

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 14:33 GMT +2, 2020. május 13.

Winkler Gyula EP-képviselő és dr. Rácz Béla-Gergely adjunktus beszéltek az EU-s, valamint romániai járványügyi intézkedésekről. A szakértők az örökjáradék-kötvény és az alapjövedelem opcióit is elemezték.


Mindenki számára egyfajta science-fiction, ami a jelenlegi koronavírus-járvány alatt történik. A Marvel filmekkel ellentétben, a pandémia esetében nem sejtjük előre, hogy mi lesz a történet vége, a szakértők is egyelőre találgatni tudnak. A gazdaság újraindulása azért is nehézkes, mert a hatóságok világszerte egy olyan kérdéssel állnak szemben, amire nincs helyes válasz: „az éhségbe, vagy a koronavírusba haljunk bele?” Ezt a kérdést nyilvánvalóan túlzás így feltenni, azonban jól ábrázolja a kormányok jelenlegi nehézségeit – mondta el dr. Rácz Béla-Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar adjunktusa a KIFOR - Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum online rendezvényén, amelyet szombaton tartottak. Az egyetemi oktató elsősorban Románia koronavírus-mutatóiról beszélt, mielőtt Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője a vállalkozók számára adott tanácsokat. A beszélgetés tartalmát néhány pontban foglaltuk össze.

Mindketten kihangsúlyozták, a koronavírus igen váratlanul érte a társadalmunkat, úgy az Európai Uniót, mint Romániát. Az országunk azért van némileg nehéz helyzetben, mert alapból jelentős költségvetési hiánnyal küzdünk, és ahogy Rácz Béla fogalmazott, „már 30 éve véreztetjük az aranytojó tyúkot”. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban az országvezetés igen masszívan a jövedelempolitikára (bérek és nyugdíjak emelése, ezáltal serkentve a fogyasztást) koncentrált, egy hasonló vészhelyzeti periódusra egyáltalán nem volt semmilyen tartalékalap létrehozva.

Winkler Gyula kiemelte, jelen helyzetben, bár szükség lenne egy Robert Schuman (volt francia külügyminiszter) karakterre, aki 1950. május 9-én új politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európa számára – így jött létre az Európai Unió elődje, az Európai Szén- és Acélközösség–, azonban jelenleg a legfontosabb elv a szolidaritás. Az eleinte tapasztalt kapkodás annak volt az eredménye, hogy értelemszerűen mindenki „mentette a sajátját”, de az EP-képviselő szerint utána számos lépést megtettek azért, hogy segítsenek a tagállamoknak.

Winkler Gyula Ep-képviselő élőben. 

Mire koncentráljanak a vállalkozók?

Winkler Gyula több pontban magyarázta el, a jövőre tekintve mire figyeljenek és összpontosítsanak a fiatal vállalkozók. Mint elmondta, a járvány tekintetében legyenek realisták, számítsanak hosszan tartó, súlyos helyzetre, illetve pontosan tervezzék és gondolják át, hogy mire van szükségük. Tárgyilagosan kell felmérni a lehetőségeket és kockázatokat, valamint ne felejtsék el kihasználni a hatóságok által nyújtott támogatásokat. Ettől függetlenül nem kell aggodalmaskodni, a lényeg, hogy:

  • A jövő digitális: sokakat rosszul érintett a válság, de vannak olyanok, akik igen nagyot profitáltak, törekedjenek tehát a digitalizációra, ez a trend most még nagyobb szerepet kapott;
  • A jövő fenntartható: a környezetvédelem, a fenntarthatóság továbbra is fontos cél;
  • A jövő határtalan: igaz, még nem tartozunk a Schengen-övezethez, de már sokkal „légiesebbek” a határok, mint ezelőtt 20 évvel – ez a folyamat pedig továbbra is fennáll;
  • A jövő a hálózatoké, a kapcsolatoké: a képviselő itt arról beszélt, hogy az uniós pályázatok kapcsán érdemes szakértőkkel felvenni a kapcsolatot, akik megfelelő módon előkészítik azokat;
  • A jövő a kiszámíthatóságé: ezentúl nagyon fontos szempont lesz, hogy vállalkozókként kiszámíthatók és stabilak legyenek az ügyfelek, de ugyanúgy a bank előtt is.

Rácz Béla-Gergely többek közt annak a projektnek az eredményeit részletezte, amelyet az egyetemi oktatókkal közösen készítenek és folyamatosan frissítenek a koronavírus gazdaságra mért hatásairól. Erről bővebb összefoglalót készítettünk már, IDE kattintva lehet részleteket olvasni. A szakértő kiemelte, a kormány gazdaságot és vállalkozókat segítő intézkedései elméletben jók, de a megvalósítással sok probléma adódott. Mint elmondta, eddigi számításaik szerint az éves gazdasági visszaesés elérheti a 6,5%-ot, az éves költségvetési hiány most már szinte biztosan meghaladja a GDP 10%-át is. De ez persze mind attól függ, hogy milyen további kimenetele lesz a járványnak, milyen hatósági intézkedések váltják egymást, és hogy lesz-e második "felvonás". Amit talán pozitívumként lehet kiemelni, hogy Romániának nincs hatalmas államadóssága, így ezen a téren van még elég mozgásterünk – fogalmazott a szakértő.

Forrás: Facebook. dr. Rácz Béla-Gergely

Megváltozik a globalizáció ritmusa(?)

Winkler Gyula kifejtette, most szembesülünk azzal, mennyire befolyásolja az életünket a globalizáció, utalva elsősorban a beszállítói láncokra. Ha csak a gyógyszerek piacát tekintjük, a legnagyobb forrásaink jelenleg Kína és India, legalábbis, ami a gyógyszerek elkészítéséhez szükséges alapanyagokat illeti. Az autóipar tekintetében elmondta, hiába német autó a Mercedes például, az alkatrészeket több országban (Törökország, Kína, Bangladesh, kelet-európai országok stb.) állítják elő. Ha megszűnik a közlekedés és így a kereskedelem, pár napon belül leáll a gyártás, mert nem raktároznak.

Winkler szerint nem megengedett az, hogy egy teljes ipar Kínától függjön. Ha a beszállítók több kontinensen, több országból érkeznek, akkor nyilvánvalóan a kitettség csökken, de a cél igazából az lenne, hogy hozzák haza a gyógyszeripar, az energetikai ipar és az élelmiszeripar jelentős szegmenseit, legalábbis csökkentsék ezt a fajta kitettséget.

Járványügyi kilábalás: mennyire lenne opcionális az örökjáradék-kötvény és az alapjövedelem?

Rácz Béla elmondta, az örökérvényű-kötvény meglátása szerinte nem egy elvetemült ötlet. Nagyjából arról lenne szó, hogy ezer milliárd euróra bocsátanának ki örökérvényű-kötvényt. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank kibocsátana állampapírokat, amiért értelemszerűen pénzt kap a válságkezelésre. A tőkét nem kell törleszteni, csak a kamatot – azt pedig elméletileg az örökkévalóságig kell fizetni. Szerinte ez nem föltétlenül jelentene adósság rabszolgaságot (ahogy például Orbán Viktor is jellemezte), válságkezelő megoldásként talán jól működhetne, gazdasági szempontból ez egy járható út. Mint elmondta, saját meglátása szerint, amíg a német és holland kormány nem járul hozzá, addig nem valószínű ezeknek a kötvényeknek a kibocsátása. Egyébként, ha a szolidaritás most már egy fontos EU-s elv, akkor ez egy jó eszköz lenne ennek elérésében – mondta a BBTE oktatója.

Az alapjövedelem kérdése még vitatottabb – folytatta. A feltétel nélküli alapjövedelem azt jelenti, hogy semmit nem csinálunk, de pénzt kapunk. Magánvéleménye az, hogy egy meghatározott ideig ez is járható út lenne, de csak olyan esetekben, amikor lényegében megszűnik a piac és a kereslet, ezt pedig valamilyen módon újra kell indítani. Ugyanakkor kiemelte, Romániában ez nem megvalósítható, mert a jövedelempolitika időzítése és mértéke nem volt kiegyensúlyozott. Magyarán arról van szó, hogy az állam nem tudná ezt finanszírozni.

A képviselő erre reflektálva elmondta, a feltétel nélküli alapjövedelem kérdése már évtizedek óta létezik. Ő azonban kiemelné az Egyesült Államokban jelenleg kísérlet alatt álló „helicopter money” (pénzhelikopter) nevű eljárást, ami alapjaiban véve hasonlít a feltétel nélküli alapjövedelemhez. A válságkezelés alapfeltétele, hogy segítsék a fogyasztás fenntartását, mivel sok család marad jövedelem nélkül, sokszor a legalapvetőbb szükségleteket sem tudják biztosítani, ezért kiosztanak minden lakosnak ezer dollárt – hozta fel példaként a képviselő. Itt azonban felmerülnek bizonyos erkölcsi kérdések, mint például az, hogy mindenkinek ugyanolyan mértékben van-e szüksége arra az ezer dollárra. Melyek azok a feltételek, amelyek a „szükséget” jelentik. Itt kezdődik a bürokrácia – mutatott rá Winkler.  Ennek következtében vita alakul ki a politikusok között, a segítség pedig késik, elhúzódik, és akik valóban rászorulnak az állami támogatásra, késve kapják meg azt.

Mint elmondta, a jelenlegi válság jelenti az első „műhelyt” a helikopterpénz eljárásnak, az alapjövedelmet már kismértékben bevezették az északi államok, és a visszajelzések szerint hatékonynak bizonyult. De akkor felmerül az is, hogy mi lesz a fiatalok számára a munkával és tanulással kapcsolatos motiváció, ha alapjáraton kapnak egy bizonyos összegű jövedelmet. Ezek mind nagyon komplex morális kérdéseket hoznak előtérbe – összegezte a képviselő.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális