2020. július 14. keddÖrs, Stella
EUR = 4.8423 RON
USD = 4.2788 RON
HUF = 1.3687 RON
GDP-növekedés = 2,4%
Átlagbér = 3189 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 8,466.65(-0.05%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 2,00%

Mit mutatnak a számok a válság által leginkább sújtott 10 területen?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 16:56 GMT +2, 2020. május 06.

Senkinek nem kell bútor, eltűntek a textilipari megrendelések és még a legnagyobb étteremláncok is nagy pénzügyi nehézségekkel kell számoljanak.


A szükségállapot kihirdetése óta eltelt 52 napban már több mint 303 ezer ember veszítette el a munkáját, a kényszerszabadságra (technikai munkanélküliségre) küldött alkalmazottak száma meghaladja a 902 ezer főt. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság rendkívül mélyen érinti a vállalati szektort, becslések szerint a hazai cégek üzleti forgalma 25 milliárd euróval csökkent, a szám brutális, de nem meglepő, ha azt is figyelembe vesszük, hogy megközelítőleg 32 ezer hazai vállalat csökkentette vagy állította le teljesen tevékenységét. 

A gazdasági válság tovagyűrűző hatásait az is jól mutatja, hogy 100 hazai kis- és közepes vállalkozás (KKV) közül 96-nak csökkent az árbevétele, a KKV-szegmens segítését és a gazdaság újraindítását célzó IMM Invest Románia nevű, állami garancia és kamatkedvezmény mellett felvehető hiteleket kínáló programra benyújtott igénylések száma pedig közelíti a 40 ezret. A vállalatok mellett persze sok a pénzügyi gonddal szembesülő magánszemély is, a bankok által eddig közölt információk szerint 260 ezer ügyfél kérte a törlesztés halasztását.

Múlt héten arról közöltünk összeállítást, hogy mennyire érintheti mélyen a román gazdaságot a jelenlegi válság, a Ziarul Financiar által összegyűjtött adatok alapján most azt mutatjuk, hogy milyen helyzettel szembesülhet a tíz leginkább érintett gazdasági szegmens:

1. Vendéglők, éttermek

A hatósági korlátozások több szegmenst is súlyosan érintettek, az egyik leginkább sújtott terület viszont egyértelműen a vendéglők és éttermeké. A ZF által gyűjtött statisztikák szerint az éttermeknél dolgozó alkalmazottak 90%-át kényszerszabadságra küldték a vállalatvezetők. Ez hozzávetőlegesen 100 ezer embert jelenthet. Iparági várakozások szerint a most bezárt vállalatok 30-50%-a soha nem fog újranyitni, egyrészt azért, mert naponta 40-50 millió lejjel kevesebb ezeknek a vállalatoknak az összesített üzleti forgalma, mint normális esetben lenne, másrészt azért, mert a kieső üzleti forgalmat csak nagyon kis arányban, körülbelül 10%-ban tudják ezek a vállalatok pótolni a házhoz szállítás különböző formáival. 

Még a legnagyobb étteremláncok is bajban vannak: a McDonald’s, a KFC, a Pizza Hut, a Mezopotamia és a Spartan éttermeket működtető vállalatok is kértek 1-es típusú sürgősségi tanúsítványt arról, hogy a vállalatuk tevékenységét súlyosan érintette a mostani járványhelyzet.

2. Szállodák

Szintén egy nagyon mélyen érintett terület, ahol 25 ezernél is több alkalmazott munkaszerződését függesztették fel, vélhetően az esetek többségében a szállodákat működtető vállalatok éltek a kormány által elérhetővé tett kényszerszabadság-támogatás lehetőségével. Az adatok szerint jelenleg 7500 szállásadó egység van bezárva. Ezek a vállalatok a jelenlegi helyzetben nagyjából havonta 100 millió eurós összesített veszteséget kell elkönyveljenek, de a ZF szerint reális becslés lehet, hogy év végére ez a veszteség meghaladhatja a 600 millió eurót.

Fotó: Pixabay

3. Turisztikai ügynökségek

A terület nagymértékben kapcsolódik a szállodaiparhoz, és itt is jelentős, akár 50%-os árbevétel visszaeséssel számolhatnak az iparági szereplők. Jelenleg 3500 turisztikai ügynökség működik az országban, ezeket szinte mind súlyosan érinti a jelenlegi járványhelyzet. Ezek a vállalatok 10 ezer embernek adnak munkát, és körülbelül 100 ezer vakációt adtak el olyan külföldi turisztikai célpontokra, mint Törökország, Görögország, Spanyolország és Bulgária.

4. Bútoripar

Nemcsak azért kerültek nehéz helyzetbe a bútoripari vállalatok, mert a bútorok értékesítésével foglalkozó üzletek nagy többsége bezárt ebben az időszakban, hanem azért is, mert a termékeik iránti érdeklődés hiánya akár az év egészében kitarthat. A bútoripari cégek azzal kalkulálnak, hogy ebben az évben a hazai bútorexport felére csökkenhet, ami akár 1 milliárd eurós érvágást is jelenthet összesen az iparági szereplők számára. Szintén a vállalatoktól származó adat, hogy az első negyedévben a termelés 50-70%-a esett ki a lecsökkent kereslet miatt. Arra számítanak, hogy a szaküzletek újranyitásakor az értékesítés 50%-kal lesz alacsonyabb, mint 2019 azonos időszakában.

5. Textilipar

Az elmúlt időszakban a textilipar egyébként sem volt jó formában, a mostani helyzet következtében az iparági vállalatok üzleti forgalma akár 80%-kal is eshet 2020 első három negyedévében. A ZF azzal számol, hogy az alacsony hozzáadott értékkel működő, főként olcsó munkaerőre építő iparágban 40%-a fog megszűnni a munkahelyeknek, középtávon az alkalmazottak száma pedig 100 ezer alá csökkenhet (2018 elején még 205 ezerre volt tehető az iparági alkalmazottak száma). A főként exportra termelő iparág számára az egyik legnagyobb érvágás a külföldi megrendelések jelentős visszaesése lehet: 2020 egészében akár 50%-kal is csökkenhet a textilipari termékek exportjának értéke.

6. Fogorvosi rendelők

Ennek a területnek azért is van helye ebben a felsorolásban, mert 13 ezer embernek ad munkát, és főleg a nagyobb fogászati hálózatok az alkalmazottak nagy részét kényszerszabadságra küldték. Az országban 6 ezer vállalat működtet körülbelül 15 ezer fogorvosi rendelőt, ezek összesített éves üzleti forgalma 2 milliárd lej. Mivel a fogorvosi rendelőknek a szükségállapot bevezetése óta csak a sürgősségi beavatkozásokat engedélyezték, ez a szám jelentősen csökkenhet idén.

7. Építkezések, ingatlanszektor

A ZF által gyűjtött adatok szerint április végével majdnem 28 ezer építőipari munkaszerződés szűnt meg, ami akár vészjósló üzenetként is értelmezhető az iparág részéről. Ami az ingatlanszektort illeti, az otthoni munka fenekestül forgathatja fel az irodapiacot is: abban a bukaresti tömegközlekedési megállóban, ahol jellemzően a legtöbb korporatista alkalmazott fordul meg egy átlagos napon az országban, a járvány megjelenése óta 23 ezerről napi 11 ezerre csökkent a forgalom - mutat rá a lap statisztikája.

8. Szabadidős tevékenységek

Nehéz számszerűsíteni, de közel sem elhanyagolhatóak ennek a területnek a veszteségei sem. A károk felmérésénél ki lehet például indulni abból, hogy évente 2 ezer koncertet adnak Romániában hazai és külföldi művészek, ezek jelentős része a szociális távolságtartás miatt nagy valószínűséggel elmarad. 

Ahogy nagy eséllyel nem fogják tudni megtartani (ezzel kapcsolatban még nem született döntés sem a szervezők, sem a hatóságok részétől) az ország legjelentősebb zenei fesztiváljait sem, az Untold, az Electric Castle, a Neversea és a Summer Well elmaradása a szervezők mellett a befogadó települések számára is jelentős kieséseket jelenthet. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere korábban arról beszélt, hogy az Untold elmaradása 45 millió eurós, az Electric Castle 10 millió eurós, a Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) kiesése 7,8 millió eurós mínuszt jelenthet idén a városnak.

Az Untold egyik helyszínén jelenleg ideiglenesen betegágyakat helyeztek el. A civil kezdeményezés által kínált megoldásra csak nagyon kedvezőtlen esetben lehet szükség. Fotó: Libertatea. 

9. Szállítás és logisztika

Az iparági szereplők arra számítanak, hogy legalább 30%-kal fog esni 2020-ban a személyszállítás volumene az előző évhez viszonyítva. A leglátványosabban a légitársaságok szenvednek, a Blue Air már korábban mentőhitelt kért az államtól, a Wizz Air annak ellenére, hogy saját bevallása szerint is jelentős likviditással rendelkezik, mégis tömeges elbocsátások mellett döntött, a Tarom helyzetével kapcsolatban pedig hatalmasak kérdőjelek, hiszen az állami légitársaság még a nagyon jónak mondható gazdasági környezetben is inkább szenved, és komoly veszteségek mellett működik.

Ami a logisztikát illeti, a ZF adatai szerint márciusban 120%-kal emelkedett az élelmiszerek tárolására alkalmas raktárkapacitások iránti kereslet, a helyzet azóta normalizálódott.

10. Nem élelmiszer-kiskereskedelem

A nem élelmiszer-kiskereskedelem nagyon jelentős része már a bevásárlóközpontokban zajlik, pontosabban zajlana akkor, ha a hatóságok nem zárták volna be ezeket. A ruhát, cipőt, sportfelszerelést és kozmetikai termékeket értékesítő üzletek összesen napi 16 millió euró bevételkieséssel kénytelenek számolni. Ami az elektronikai és informatikai eszközök eladását illeti, körülbelül 1 milliárd euróra tehető az idei kiesés, ami 30%-os esésnek felel meg. A barkácsáruházak többsége ugyan működik, vásárlók viszont alig-alig vannak, a terület akár 4 milliárd eurós veszteséggel is kénytelen lehet megbírkózni.


A cikket a Ziarul Financiar keddi számában közzétett adatok alapján írtuk. Az adatok forrása a Confidas.ro, a munkaügyi minisztérium, a Román Bankszövetség és a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Garanciaalapja.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális