2020. június 4. csütörtökBulcsú
EUR = 4.8398 RON
USD = 4.3112 RON
HUF = 1.3998 RON
GDP-növekedés = 2,4%
Átlagbér = 3189 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,8%
BET = 8,981.80(1.90%)
Infláció = 2,68%
Alapkamat = 2,00%

A BBTE kutatóinak infografikájából olvastuk ki, milyen hatása van a koronavírusnak a román gazdaságra

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 17:30 GMT +2, 2020. április 30.

A kutatócsapat a legfontosabb adatok összegyűjtése mellett arra is vállalkozott, hogy iparági és megyei bontásban is megbecsülik a gazdasági hatásokat. Mire jutottak?


Romániában óránként körülbelül 70 vállalat szűnik meg, az ország éves gazdasági visszaesése elérheti a 6,5%-ot, a második negyedéves GDP-zuhanás pedig 15,4%-os lehet - derül ki abból a folyamatosan frissülő infografikából, amelyet a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának kutatócsapata hozott létre annak érdekében, hogy átfogó képet nyújtson az ország gazdasági helyzetéről.

Az infografika tulajdonképpen egy kutatás legfontosabb eredményeit közli, és mindenképpen hiánypótló a jelenlegi helyzetben, hiszen a koronavírus okozta válság román gazdaságra mért hatásaival kapcsolatban eddig - részben az információk szűkössége miatt is - viszonylag visszafogottan álltak rendelkezésre előrejelzések. A kutatást készítő hattagú kutatócsapat az elemzésben az eddig meghozott gazdasági és társadalmi intézkedéseket is sorra veszi, áttekinti a tőzsdei eseményeket, a legnagyobb vállalatok által meghozott intézkedéseket, valamint a várható iparági és megyeszintű hatásokat is.

A legfontosabb adatok egy helyen. Forrás: econ.ubbcluj.ro/coronavirus

Megyei szinten is csúnyák lehetnek a számok

Az elemzés készítőinek becslései szerint 2020 második negyedévében várhatóan nem lesz olyan megye az országban, ahol a GDP visszaesése ne haladná meg a 12%-ot. Az infografikában bemutatott hőtérkép szerint a legnagyobb GDP-visszaesésre Ilfov megyében (-19,3%) lehet számítani, de Konstanca megye (-17,7%), Bihar megye (-16,8%), Krassó-Szörény megye (-16,7%), valamint Szeben, Argeș és Prahova megyék (egyaránt 16,6%-os csökkenés) is ott lesznek a legnagyobb “vesztesek” között ebből a szempontból.

Ami a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyéket illeti, Hargita megye gazdasági visszaesése a második negyedévben elérheti a 15,5%-ot, Kovászna megyében 15,1%-os, Maros megyében 15,8%-os, Kolozs megyében 14,8%-os, Beszterce-Naszód megyében 15,5%-os, Máramaros megyében 16,4%-os, Szilágy megyében 15,5%-os, míg Szatmár megyében 14,9%-os visszaesésre lehet számítani. 

  Részlet az infografika megyei GDP-visszaesést bemutató térképéről. Forrás: econ.ubbcluj.ro/coronavirus

A brutális GDP-várakozások egyik legfontosabb magyarázata nyilván az, hogy a vállalatok vagy kénytelenek voltak csökkenteni a tevékenységüket, vagy valamilyen formában érintette őket a pandémia tovagyűrűző gazdasági hatása. A mostani válság mélységét a munkaerőpiaci folyamatok is jól mutatják: március 16-a, vagyis a szükségállapot kihirdetése óta Romániában 1,027 millió embert küldtek kényszerszabadságra (ez a magánszférában dolgozók körülbelül negyede), míg a megszűnt munkaszerződések száma elérte a 271 ezret - az infografika ezekre az adatokra is kitér.

Emellett jól átlátható módon foglalja össze azt, hogy az ország 50 legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatánál milyen intézkedéseket vezettek be, illetve hogyan reagáltak a válsághelyzetre. A kutatócsapat által összegyűjtött információkból kiderül, hogy az 50 legnagyobb hazai vállalat majdnem mindegyikét érzékenyen érintette a mostani válság, a legnehezebb helyzetbe azonban elsősorban az gépjárműipari vállalatok kerültek, amelyek közül a Dacia, a Ford, a Michelin, a Continental és szászsebesi Mercedes-Benz váltókat gyártó Star Assembly is kénytelen volt teljes leállást elrendelni. 

A részleges leállás mellett döntő nagyvállalatok listája sem rövid, az Autliv, az E.ON Energie, az Electrica Furnizare és a Samsung mellett az ország második legnagyobb vállalata, a Petrom benzinkutakat is működtető OMV Petrom Marketing is korlátozottan folytatta tevékenységét az elmúlt időszakban.  

Az ugyanakkor jó hírnek tűnik, hogy a kutatás által összesített információk szerint az elmúlt időszakban az 50 legnagyobb hazai vállalat közül csak a Ford, a Dacia és a Continental jelentett be kényszerszabadságra küldéssel vagy a személyzet csökkentésével kapcsolatos lépéseket. Az említett három nagyvállalattal kapcsolatban ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy 2018-as adatok szerint 20 ezernél is több alkalmazottat foglalkoztattak Romániában.

Ami az otthoni munkát, illetve valamilyen típusú rugalmas munkaidő bevezetését illeti, az 50 legnagyobb hazai vállalat közül 18 jelentett be hasonló lépéseket. A legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatok közül pedig 28 tett közzé azzal kapcsolatos információkat is, hogy a jelenlegi helyzetben valamilyen formában adománnyal segíti a közösséget. 

Részlet az infografika vállalati lépéseket bemutató ábrájáról.  Forrás: econ.ubbcluj.ro/coronavirus

Az elemzés szerint iparági szinten messze a Turizmus és vendéglátás területén kell a legnagyobb GDP-visszaesésre számítani, ennek mértéke a második negyedévben elérheti a 75%-ot. Szintén megdöbbentő számmal fognak szembesülni a kulturális, művészeti és egyéb hasonló szolgáltatásokban dolgozó szervezetek, a szegmens második negyedévi visszaesése az elemzés szerint el fogja érni a 60%-ot. A BBTE kutatói az adminisztratív szolgáltatások területén számítanak a harmadik legnagyobb zuhanásra, ezen a területen 47,2%-os GDP-visszaesés várható.

A válság ugyanakkor a méretük miatt húzóágazatoknak számító iparágakat sem kíméli: az elemzés szerint a nehézipar 27%-kal, a kereskedelem és javítás 29,6%-kal, a könnyűipar 5,1%-kal, az ingatlanszolgáltatások 20%-kal, a szállítás és logisztika területe 15,1%-kal, míg az építőipar 14%-kal csökkenhet a második negyedévben. 

Persze vannak területek, amelyek a válság ellenére is növekedhetnek. Az BBTE kutatócsapata szerint az egyik ilyen szegmens minden bizonnyal az egészségügy lesz, amely akár 14,7%-kal is bővülhet, de várhatóan az IT-szektor (+4%) és a közigazgatás és honvédelem területe (+10%) is növekedni fog ebben a negyedévben.

Tőzsdei reakciók is hevesek voltak

Az infografika a mi szempontunkból legérdekesebb tőzsdei árfolyamok alakulását is bemutatja. Összehasonlítja példái a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) legfontosabb indexének számító BET mostani (február 26. utáni) záróértékeinek alakulását a 2008-as válság legkritikusabb időszakában (2008. szeptember 16. után) jegyzett záróértékek alakulásához viszonyítva. 

Az alábbi ábrán látványosan látszik, hogy a BET-index a mostani válságban jóval meredekebb zuhanáson esett át, 8 700 pontról 7 039 pontra esett alig két hét alatt. A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság idején viszont a BET esése jelentősebb volt, az ábrán is megjelenített, vizsgált időszakban több mint 40%-os értékcsökkenés következett be (2009-ben aztán újabb mélypontot ért el az index). A tőzsdei események összehasonlítása emellett arra is rávilágít, hogy 2008-al ellentétben most viszonylag hamar jelentkezett egy növekedési trend is, a legfontosabb kérdés persze az, hogy mi következik ezután.

Részlet az infografika BET-index változását bemutató ábrájáról. Forrás: econ.ubbcluj.ro/coronavirus

A főbb tőzsdeindexek alakulása mellett az elemzés a devizaárfolyamok változására is kitér, igaz a szükségállapot bejelentését követő időszakot leszámítva a lej értéke viszonylag stabil maradt mind az euróhoz, mind a dollárhoz viszonyítva.

A teljes infografika innen érhető el.

A kutatási projekt vezetője dr. Szász Levente, a kar magyar tagozatért és a tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese. A projektcsapat tagjai Bálint Csaba (a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (a BBTE mesteris hallgatója), Nagy Bálint Zsolt (a BBTE docense), valamint Rácz Béla-Gergely (a BBTE adjunktusa). 

válságkoronavírus
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális