2020. április 8. szerdaDénes
EUR = 4.8314 RON
USD = 4.4445 RON
HUF = 1.3400 RON
GDP-növekedés = 4,1%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 8,020.15(4.07%)
Infláció = 3,6%
Alapkamat = 2,00%

Winkler Gyula: egy globális gazdasági válsággal fogunk szembenézni

Kérdezett: Kicsid Attila utolsó frissítés: 10:01 GMT +2, 2020. március 18.

Az EP-képviselő szerint a koronavírus gazdasági hatásai közül elsősorban a munkahelyek megszűnését kell kezelni.


A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban most nagyon sokan azt próbálják megérteni, hogy milyen gazdasági hatásokkal nézünk szembe. Önnek mi a véleménye, ez a mostani helyzet csupán néhány iparágat fog rendkívül mélyen érinteni, vagy sokkal súlyosabb, akár tovagyűrűző következmények várnak ránk? 

Winkler Gyula: - A véleményem az, hogy globális hatásokra kell számítani. Teljesen világos, hogy egy globális válsággal fogunk szembenézni. Azt lenne jó kitalálni, hogy egészen pontosan milyen jellegű lesz ez a gazdasági válság, megsaccolni az időtartamát, és nyilván ezek függvényében intézkedésekre van szükség.

A következő másfél-két hónapban viszont még nagyon nehéz megbecsülni, hogy milyen időtartammal kell szembenéznünk. Kínában, ahol először kitört a járvány, most elcsendesedni látszanak a dolgok, de még ott sem egyértelmű, hogy kell-e egy esetleges második kitöréssel számolni, vagy sem. A következő két hónapban ki fog derülni, hogy igazak-e az úgynevezett járványgörbékkel kapcsolatos várakozások, amelyek szerint egy csúccsal nézünk szembe, amely Kínában elképzelhető, hogy már elmúlt, az Európai Unió országaiban viszont lehet, hogy csak most következik.

Ennek a helyzetnek a kezelésére nyilván elsősorban közegészségügyi intézkedésekre van szükség, de az ilyen intézkedéseknek is vannak gazdasági összetevőik. Nézzük csak meg mi történt múlt héten az Európai Parlamentben: tartottunk még egy egynapos ülésszakot, ahol a koronavírus-járvány kapcsán mindenki a szolidaritás szükségességéről beszélt, ugyanakkor a két alapító állam, Németország és Franciaország betiltották az egészségügyi anyagok exportját. Nyilván, ez nem egy szolidáris lépés volt, hanem egy nagyon is önző intézkedés. Ez csak egy példa arra, hogy jelenleg kapkodás van az Európai Unióban.

Milyen jellegű lesz a válság?

- Ezzel kapcsolatban csak véleményt tudok mondani. Elképzelhető, hogy méreteiben hasonló válsággal kell szembenézni, mint 2008-2009-ben, amikor az Egyesült Államokban összeomlott a pénzügyi rendszer, és annak hatásai világszerte kiterjedtek. Most azonban egy más jellegű válsággal kell szembenézni, és azt mondanám, hogy ennek a társadalmi hatásai lesznek a legdurvábbak. Azonnali bezárásokkal kell szembenézni. Láthattuk, hogy a turizmusban például teljesen eltűntek a megrendelések. Nyilván nemcsak a turisztikai irodák fognak leállni, hanem a hotelipar, a vendéglátóipar, és maga az élelmiszerkereskedelem is megsínyli ezt a válságot.

De elsősorban munkahelyekről van szó, rengeteg munkahelyről. Azt gondolom, hogy elsősorban a munkahelyek megszűnését kell kezelni. Itt rengeteg intézkedésre lehet gondolni, de az átláthatóság és a kommunikáció, az úgynevezett társadalmi párbeszéd a legfontosabb ebben a pillanatban. A kormányoknak tárgyalni kell a kis- és közepes vállalkozásokkal annak érdekében, hogy a vállalatok ne a kapuik bezárásával reagáljanak, hanem csak függesszék fel a tevékenységeiket, tehát tartsák meg a munkahelyeket. A probléma az, hogy ők nem tudják sok esetben saját erőből a munkahelyeket megtartani, ehhez támogatásra van szükségük.

Sajnos biztos vagyok benne, hogy Románia nem tud olyan intézkedéseket fenntartani, mint amilyet Dánia például. Dániában bejelentették, hogy bizonyos körülmények között ki fogják fizetni az állami költségvetésből a hazaküldött alkalmazottak fizetésalapjának 75%-át. Erre egy olyan országnak van lehetősége, amelynek kicsi a közadóssága, nagyon alacsony a külső tartozása, jelentős tartalékokkal rendelkezik, és szolid a gazdasága. Dánia egy gazdag, konszolidált ország, ettől függetlenül a prioritás Romániában is ugyanaz kell legyen véleményem szerint: elsősorban a munkahelyekre kell koncentrálni. Ellenkező esetben súlyos társadalmi problémákkal nézünk szembe. Gondoljunk csak a hitellel, adóssággal rendelkező személyekre, vagy arra, hogy bezártak az iskolák, és most nagyon sokan emiatt nem tudnak menni dolgozni. Akár hetek alatt fenntarthatatlan személyes, illetve családi szintű helyzetek alakulhatnak ki állami intervenció nélkül.

Milyen iparágakat, területeket érinthet súlyosan a jelenlegi helyzet?

- Jelenleg azt látjuk, hogy elsősorban a turizmust és a szállítást. Olvastam arról, hogy kétezernél is több olyan helyzet alakult ki, amikor a szállítmányozók, tulajdonképpen teherautók sofőrjei, különböző vámoknál, határoknál le vannak állítva. Nem tudják leszállítani az árut. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ezek mind-mind egyéni helyzetek is, ugyanakkor egy teljes iparág hatalmas problémája. Szintén a szállítás területén hatalmas ütéssel néz szembe a légiszállítás is. Máris vannak olyan vélemények, nem feltétlenül Európában, hogy az is megtörténhet, soha nem fog visszatérni a mostani szintjére a légiszállítás, mert abban az esetben, ha a válság hónapokig, egy évig, vagy akár még hosszabb ideig eltart, akkor az már tartós fogyasztói attitűdváltozást fog eredményezni. Benne van a pakliban, hogy az emberek egyszerűen átszervezik az életüket, már nem lesz annyira népszerű a charteres nyári vagy téli vakáció. Ez nyilván az iparban is átrendeződéshez fog vezetni.

Ha cégformákat kellene megnevezni, akkor nyilván a kis- és közepes vállalkozások kerülnek nehéz helyzetbe. Egy nagy multinacionális vállalat rendelkezik azokkal a tartalékokkal, azzal a szervezeti struktúrával és tudással, ami megengedheti számukra, hogy nehezebb időket is átvészeljenek. A KKV-knál viszont nem ez a helyzet. Egy múlt héten megjelent felmérés szerint a romániai cégek 72%-a semmiféle sürgősségi vagy válsághelyzeti belső szabályozással vagy forgatókönyvvel nem rendelkezik. Ez a 72% rettentően sok, azt jelenti, hogy a hazai cégek nagy többsége nem foglalkozott azzal a témával, hogy mi történik akkor, ha akaratától és saját teljesítményétől független, váratlan helyzet alakul ki. Ez a válság most egyszerre sújtja azt a céget, amely jól szervezett, innovatív és magas hozzáadott értékkel működik, és azokat a cégeket, amelyek nagyon gyenge szervezeti struktúrával működnek. A válság hatása mindkét esetben ugyanaz, a kisvállalkozásokkal hangsúlyosan kell foglalkozni. 

Mi lesz Romániában? Nálunk milyen beavatkozásokra van szükség?

- A múlt héten az RMDSZ parlamenti csoportja már kidolgozott pár sürgősségi javaslatot, ezek nyilván az azonnali akcióra vonatkoznak. Fel kellene függeszteni az áfabefizetéseket, az állam sürgősen ki kellene fizesse azt az áfatartozást, amellyel a vállalatoknak tartozik, illetve volt javaslat arra vonatkozóan is, hogy a helyi adók és illetékek kedvezményes befizetésének dátumát ki kellene tolni három hónappal. De a cégek mellett az önkormányzatoknak is segítségre van szüksége, gondoljunk csak arra, hogy számos olyan önkormányzati tulajdonban levő intézmény működik, például múzeum, uszoda vagy egyéb sportlétesítmények, amelyeket most be kell zárni. Ezekben az esetekben is alkalmazottakról beszélünk, hiszen csak kivételes helyzetben levő önkormányzatok képesek arra, hogy saját költségvetésből biztosítani tudják ezeket a kiadásokat. Lehet, hogy Bukarest, Kolozsvár vagy egyéb nagyvárosok rendelkeznek most saját forrásokkal, tartalékokkal, de nem ez a tipikus. A kisebb önkormányzatoknak állami segítségre van szüksége.

A gazdasági intervenciónak elsősorban a munkahelyek megtartására kell vonatkoznia, hiszen ez elsősorban a személyek védelmét jelenti. Nyilván monetáris, fiskális és gazdasági téren is intervencióra van szükség. Ebben a három kategóriában az RMDSZ Gazdasági Tanácsa is nyilvánosságra fogja hozni a javaslatait és a meglátásait.

A Romániában bevezetett sürgősségi állapotot személy szerint több szempont miatt is szükségesnek tartom. Amellett, hogy rengeteg gyakorlati intézkedésre van lehetőség az utazások korlátozásától kezdve egészen az intézmények működéséig, a sürgősségi állapot lehetővé teszi költségvetés-kiegészítés elfogadását, valamint a közbeszerzések egyszerűsítését. Normális körülmények között csak a második félévben lehetne költségvetés-kiegészítést eszközölni, a sürgősségi állapot alatt most azonnal meg kell hozni az erre vonatkozó döntést. Nagyon fontos emellett a közbeszerzések kérdése is. Ilyen körülmények között persze elsősorban a közegészségügyi rendszer, de azon kívül második lépésben a gazdasági intervenció is azt igényli, hogy a közbeszerzéseket egyszerűsített eljárásban lehessen eszközölni. 

A jelenlegi helyzetben mennyire lehet súlyosbító tényező az, hogy Romániában az amúgy is magas költségvetési hiány miatt a mozgástér korlátozott lehet?

- Az relatív, hogy gazdaságilag mennyire vagyunk rossz helyzetben. A pénzügyminiszter azt nyilatkozta az elmúlt napokban, hogy Romániának szolid költségvetése van, és bizonyos mértékű fiskális, illetve költségvetési biztonsági öv bele van építve a büdzsébe. Majd kiderül, hogy ez pontosan így van-e vagy sem.

Én viszont úgy vélem, hogy inkább az Európai Unió fog meghatározó módon lépni ebben a helyzetben. Romániának arra kell összpontosítania - ami nem kis dolog, és nem is teljesen magától értetődő, hogy képes lesz rá az ország -, hogy az Európai Unió által nyújtott lehetőségeket minél nagyobb mértékben használja ki. Létezik ugyanis már egy konkrét javaslat az intervencióra, amely pénteken látott napvilágot. Az is releváns részlet ezzel a javaslattal kapcsolatban, hogy kedden az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen még 25 milliárd euróról beszélt, péntekre viszont ez az intervenciós összeg már 37 milliárd euróra dagadt. Ez az összeg az Európai Unió jelenleg érvényben levő költségvetéséből származik, tulajdonképpen a kohéziós alapok jelenlegi hétéves ciklusnak megfelelő teljes összegének mobilizációját jelentené a tagállamoknak. Ez Románia esetében 500-600 millió eurónyi azonnal elérhető összeget jelenthet, míg a teljes hozzáférhető összeg majdnem 3 milliárd eurót tesz ki. Ez az összeg az, amelyről az RMDSZ még 2018 decemberében jelezte, hogy Románia nem fogja tudni elkölteni abban a struktúrában, ahogyan leosztásra került, ezért javasoltuk az összegek átcsoportosítását a regionális alapok felé. Most ezt az átcsoportosítást a tagállamoknak kötelező módon el kell végezniük, persze nem feltétlenül csak a regionális alap felé, hanem szociális intézkedések irányába is. 

Tehát ez a pénz rendelkezésre áll, nyilván minden átcsoportosítást meg kell tárgyalni az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával. Fontos viszont, hogy rendkívüli mobilizációra és szakmai kapacitásra van szükség. Én remélem, hogy ezzel rendelkezik a kormány, és ezért is jónak tartom a sürgősségi állapotot, hiszen lehetővé teszi a gyors döntéseket. Azt viszont csak remélni tudom, hogy ez nem a visszaélések lehetőségét nyitja meg, hanem a hatékonyságét.

Nyilván az Európai Bizottságnál is az első sürgősségi lépések szintén a közegészségügy területén vannak: ellátást kell biztosítani, orvosi felszereléseket, fogyóeszközöket. Az azonnali intervenció azonban nem fogja megoldani a gazdasági helyzetet, úgyhogy prioritásokról kell dönteni, meg kell nézni nálunk is, az Európai Unió területén is azt, hogy melyek lehetnek azok az intézkedések, amelyek lehetőséget teremtenek a cégek számára a ma létező munkahelyek megtartására. Ha elérjük azt, hogy minél kevesebb munkahely szűnjön meg, és ennek a célnak a szolgálatába tudjuk állítani az EU-s alapokat is, akkor szerintem a válság gazdasági hatásai kezelhetőek lesznek.

válságWinkler Gyulakoronavírus
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális