2020. december 4. péntekBorbála, Barbara
EUR = 4.8736 RON
USD = 4.0226 RON
HUF = 1.3594 RON
GDP-növekedés = -10,3%
Átlagbér = 3372 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,3%
BET = 9,486.10(1.18%)
Infláció = 2,24%
Alapkamat = 1,50%

Marosvásárhelynek szüksége van a pozitív impulzusokra

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 15:53 GMT +2, 2020. február 11.

Az I. Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Konferencián jártunk, ahol helyi sikersztorikat mutattak be. De azt is megtudtuk, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük azoknak, akik vállalkoznának.


"Víziók és jövőkép nélkül nincs fejlődés. Egy pillanatra hunyjátok le a szemeteket és álmodjatok: leszállunk a marosvásárhelyi reptéren, a csomag átvétele után átszállunk egy elektromos gyorsvonatra. A város fele tartva elsuhanunk az egykori kombinát mellett, ami most épp egy zöld ipari parkként üzemel. Megérkezünk az állomásra, és amerre a szemünk ellát, csinos irodaházakat és felhőkarcolókat látunk. Nyissátok ki a szemeteket." A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében összegyűlt hallgatóság felnevet. Milyen abszurd, pedig nem egy utópisztikus gondolat.

Érdekes módon az álom volt a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Konferencia egyik kiemelt motívuma, amelyet először az első plenáris előadó, Gogolák-Hrubecz Zsolt, a Multinvest ügyvezető igazgatója görgetett a közönség elé.

A rendezvényt első ízben szervezte meg partnerségben a CED Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (akik a magyar külügyminisztérium szerveként közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvések operatív megvalósításáért felelnek) és a St. Georgius Manager Club. A szervezők többször kihangsúlyozták: a rendezvénnyel az a céljuk, hogy networking lehetőséget teremtsenek a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar vállalkozók számára, elősegítve ezáltal a hazai vállalkozói ökoszisztéma dinamikus fejlődését. A rendezvényen 300-nál is több cégvezető és vállalkozó jelent meg, de nagy számban képviseltették magukat a különböző szakmai szervezetek képviselői is, akik Erdélyből, Magyarországról, Felvidékről, és Vajdaságból érkeztek.

"Ez számunkra egyértelmű visszajelzés, hogy mekkora igény van a vállalkozók részéről az ilyen jellegű rendezvényekre" – mondták el Besenyei Sarolta és Szathmáry Zsolt, a konferencia szervezői. "Nem kétséges, ebből hagyományt kell teremteni, és reményeink szerint jövőre még többen érkeznek majd" – tették hozzá.

Szerették volna megmutatni a Marosvásárhely és környéke által nyújtott lehetőségeket, és azt akarják elérni, hogy a helyi vállalkozók külföldi partnerekkel találkozhassanak. Ami pedig a legfontosabb: az embereknek be kell mutatni a sikersztorikat, hiszen rengeteg jól működő biznisz van körülöttünk, amiről nincs is tudomásunk. Az embereknek szükségük van a pozitív impulzusokra, és hogy lássák, a városnak számos jó oldala is van, ahová érdemes befektetni – fejtették ki.

Szükség van az optimizmusra, mert komoly kihívások előtt áll nem csak a román, de a világ gazdasága is

Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank stratégiai szaktanácsadója előadásában a világgazdaság és az EU gazdaságának helyzetéről beszélt, valamint külön kitért Romániát és a közép-romániai régiót érintő gazdasági tendenciákra is.

A világ gazdaságának alakulásával kapcsolatban 4 kihívásról beszélt: 

  • Alacsony infláció. Kérdés, hogy mindez egy ideiglenes konjunktúra hatása, vagy pedig egy olyan új évszázados tendencia, amit a technológiai fejlődés által meghatározott trend megnyilvánulása befolyásol. Felhívta a figyelmet az Európai Központi Bank elnökének korábbi nyilatkozatára, miszerint az 1995 után születettek fogyasztási szokásai és társadalmi elvásárai teljesen másként jellemezhetőek, mint a korábbi generációk esetében, ez pedig meghatározó a gazdaság alakulására.
  • Alacsony kamatlábak. Az alacsony kamatlábbal rendelkező gazdaságokban a kormányok inkább eladósodnak, ami a jövőre nézve okozhat problémákat.
  • Alacsony a gazdasági növekedés üteme. Ha a gazdasági növekedés alacsony, akkor természetesen az adott kormányok költségvetési bevételei is alacsonyak lesznek, amely a jóléti intézkedéseket fogja korlátolni. Mindez meghatározó szerepet játszhat a kampányokban és a választásokkor.
  • Alacsony a termelékenységi növekedés üteme. Egyelőre kutatások tárgyát képezi, hogy milyen hatása volt a technológia és a mesterséges intelligencia térnyerésének a termelékenység növekedésének lassulására (a technológia esetében a növekedési ütem egy adott szint után már nem olyan nagy). Viszont ha a foglalkoztatottak jövedelmének növekedési ütemét vesszük figyelmbe, azt látjuk, hogy egyes országokban a jövedelem növekedési ritmusa nagyobb, mint a termelékenységé, ami különböző egyensúlytalanságokat hoz a gazdaságban.

A szakértő előadásában rámutatott, az eurózóna gyengélkedik, gazdasága folyamatosan a potenciál alatt teljesít. A problémákat jól mutatja, hogy az elmúlt évben Olaszországban felütötte a fejét a recesszió, és Németország gazdasági növekedése is lassul. Nagy Ágnes ugyanakkor hangsúlyozta, Németország továbbra is a legmeghatározóbb gazdasága lesz Európának, annak ellenére is, hogy most rendkívüli kihívást jelent az ország számára az Amerikai Egyesült Államok és Kína közti bilaterális egyezmények alakulása, ugyanis az ország exporttevékenysége a GDP 47%-át teszi ki.

Ami a Közép-Kelet-Európát illeti, a régióban folyamatosan nagyobb a gazdasági növekedés, mint az eurozónában. Ez a belső kereslet eredménye, és nem utolsósorban annak a konvergenciának, ami az EU-hoz való tartozásból ered. Elmondta azt is, ami a makrogazdasági egyensúlyokat illeti, Románián kívül minden közép-kelet-európai ország nagyjából jó irányba halad. 

Románia viszont túlfűtött gazdasági növekedéssel haladt előre. A 2017-es kiemelkedő gazdasági növekedés például azoknak az intézkedéseknek (adócsökkentés, béremelés) az eredménye, amelyek a jó teljesítménye ellenére még jobban próbálták fűteni a gazdaságot. Nagy Ágnes elmondta, Románia potenciális gazdasági növekedése 3% körül van, ami azt is jelenti, hogy hosszú távon ekkora növekedés elérése mellett lehetne csökkenteni a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiányát.

Arról is beszélt, hogy a nettó exportnak folyamatosan negatív volt a hozzájárulása a gazdasági növekedéshez. "Ez azt jelenti, hogy Romániában folyamatosan nagyobb volt az import, mint az export, illetve a növekedés nem a vállalatok által felvett töbletértékeknek a megteremtésésből valósult meg, így lényegében exportáljuk a valutát. Ha nagyon sok árut és szolgáltatást hozunk be, akkor külföldön fogunk munkahelyet teremteni, mert azokat a termékeket és szolgáltatásokat (főleg élelmiszereket) mind belföldön is lehetett volna biztosítani, ha a megfelelő technológiát alkalmaztunk volna" - magyarázta.

Elmondta, az egyensúlytalanságokból következik, hogy a beruházásokra folyósított összegek csökkennek. 2016-ban például a költségvetés több mint 23%-a ment beruházásokra, ez az arány ma már 10% alatt van. Ami a gazdasági fejlődés alapja kellene legyen, az folyamatosan csökkent a költségvetésben - mutatott rá. 

Tehát támogatni kellene az import-export egyensúlyának megteremtését

Ilyen megfontolásból a konferencián kerekasztal-beszélgetést szerveztek, ahol olyan, a Kárpát-medence összes tájegységéből származó vállalkozók mutatkoztak be, akik sikeres exporttevékenységet bonyolítanak. A beszélgetés tanulságait 10 pontban foglaltuk össze:

  1. Kisvállalkozókként ne negyedéves (mint a multiknál), hanem generációs projektként fogjuk fel az exportra való törekedésünket.
  2. Ne misztifikáljuk a külföldi piacot, ott sem működik minden rendszer tökéletesen. Ugyanúgy vannak rések, és azokat kell keresni. Ezeket pedig nem csak piaci és szolgáltatás szempontból kell értelmezni, lehet az egyszerűen rugalmasság, gyorsaság, közvetlenség, szervezettség.
  3. Vállald be. Kockázat nélkül nincs sikeres üzlet. Természetesen nagyon komolyan fel kell készülni: meghatározni a célpiacot, elkészíteni az üzleti tervet, összerakni egy produktív csapatot.
  4. Kapcsolati háló nélkül sokkal nehezebb külföldi piacra betörni.
  5. Ismerd meg a célpiac szokásait, kulturális gondolkodásmódját, és nem utolsó sorban a jogi eljárások minden apró részletét.
  6. Legyen arcod, legyen egy branded. Ez sok pénzt éget el, de amúgy egyébként a külföldi piacra való terjeszkedés hatalmas befektetés. Minimum 5 év kell ahhoz, hogy megtérüljön a beruházás. Ha nincs megfelelő és biztos tőkéd, nem ajánlott exportban gondolkodni.
  7. Vegyünk részt mindenféle országos és nemzetközi konferencián vagy megmérettetésen. Külföldön nagyon sokat számít, ha szakmailag elismert szolgáltatást nyújtunk. A felszólalók tapasztalatai szerint szinte kivétel nélkül bizalmatlansággal tekintenek a kelet-európai szolgáltatásokra, ami külön nehézségeket okozhat. Az erdélyi vállalkozó külön kiemelte: "Egyébként mi is ugyanúgy gyanakvással tekintünk egy olyan termékre vagy szolgáltatásra, ami még nálunk is keletebbről származik".
  8. Számoljunk azzal, hogy sok áldozattal jár.
  9. "Az legyen a célod, hogy az olimpiai bajnokot győzd le és ne csak a saját kategóriádat".
  10. Ha szláv nemzetiségű partnerrel üzletelsz, bírjad a vodkát.

Helyi sikersztorik

Mint a cikk elején is említettük, plenáris előadó volt Gogolák-Hrubecz Zsolt, a Multinvest Kft. alapítója, a cégcsoport társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója. A cég 2017-ben elnyerte Románia legsikeresebb építészeti irodája címet az általuk létrehozott, a régióban egyedülállónak számító Multinvest Business Centernek köszönhetően. Ez az irodaház fenntartható technológiákkal épült, így takarékos és kevésbé környezetszennyező. A WC kagylók vízellátását például összegyűjtött esővízből oldják meg, a fűtést pedig geotermikus technológiával, stb. Gogolák legfontosabb gondolata Marosvásárhely kihívásait illetően, hogy az állandóan szóban forgó globalizációs trendek már itt vannak, a jövő jelen van. Ezzel pedig lépést kell tartani.

"Nekem már nincs noteszem, a papír csak hátráltat bennünket" – jegyezte meg az előadó. Kifejtette, a digitalizációra való törekvés mellett nagyon kell figyelni arra, hogy a munkavállalók között minden generáció képviselve legyen. A fiatalok jelenléte dinamizmust ad, de az idősek tapasztalatát nem lehet internettel helyettesíteni. "Egyébként a munkaerő megtartása nem nehéz, ha együtt dolgozunk és figyelembe vesszük, hogy hová akarunk eljutni. Léteznek bizonyos well being standardok, és ha jól érzik magukat az alkalmazottak, biztosan nem fognak bennünket otthagyni” – mondta el Gogolák.

A Wizz Air diszkont légitársaság sikereiről Abrán György beszélt, aki korábban a cég kereskedelmi igazgatója volt. A Wizz Air története azért kapott teret a konferencián, mert egyike a legsikeresebb közép-európai multinacionális vállalatoknak.  

Az előadó fontos szereplője volt a légitársaság növekedésének. Saját tapasztalatai szerint az eleinte 10 tagú kisvállalkozások sikerét nem föltétlen az ötlet egyedisége és a piaci lehetőség garantálja, hanem a professzionális csapat. Természetesen nagyon fontos, hogy jó helyen legyünk jó időben, és hogy a vállalkozás mesterien legyen kivitelezve.

Megalakulásukkor például potenciált láttak egy olyan diszkont légitársaság létrehozásában, ami összeköttetést biztosítana Nyugat- és Kelet-Európa között: a 2000-es évek elején jelentős volt a munkavállalók kivándorlása, ezen kívül a nemzeti légitársaságok igen korszerűtlennek bizonyultak. Elmondása szerint elengedhetetlen volt, hogy olyan precíz üzleti stratégiát építsenek ki, ami lehetővé tette, hogy annyira legyenek költséghatékonyak, hogy az alacsony árak ellenére fenntartható legyen a cég és profitot is termelhessenek. Ez a folyamat hosszú volt: 2004 májusában indult az első járatuk, és 2014-ben lépett szintet a társaság profitalibitása.

Abrán kiemelte: érdemes a kisvállalkozásokat már elejétől fogva "nagy cégként" kezelni. Akkor lehet sikeres a vállalkozásunk, ha a víziónk kellően fókuszált és defíniált, ha az üzleti stratégiánk megfelelő szervezeti struktúrával és profi menedzsmenttel párosul.

konferenciavállalkozásvállalkozói profilMarosvásárhely
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális