2020. április 8. szerdaDénes
EUR = 4.8314 RON
USD = 4.4445 RON
HUF = 1.3400 RON
GDP-növekedés = 4,1%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 8,020.15(4.07%)
Infláció = 3,6%
Alapkamat = 2,00%

Melyek lesznek 2020 főbb gazdasági témái?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:15 GMT +2, 2020. január 13.

Nemcsak a várakozásokat, hanem a nagy kérdőjeleket is listába szedtük.


A szokásos bizonytalanságok mellett úgy tűnik, hogy a politikai helyezkedéseket és játszmákat is figyelembe kell venni a 2020-as gazdasági évvel kapcsolatos előrejelzéseknél. Ezért a várakozások és szokásos gazdasági jóslatok helyett inkább az idei év legfontosabb kérdéseit fogalmaztuk meg, és ahol lehetett, próbáltunk válaszokat is találni rájuk:

1. Milyen főbb mutatókra lehet számítani?

Az elemzői várakozások 2,6% és 3,5% közé teszik a román gazdaság növekedését, míg a kormány 4,1%-os GDP-bővüléssel számol. A lej az euróhoz viszonyítva enyhén leértékelődik majd, 2% és 4% közötti mértékben - legalábbis erre számítanak a Ziarul Financiar által megkérdezett szakértők. 

A lej gyengülését továbbra is az úgynevezett ikerdeficit növekedése hajtja: a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas, az államháztartási hiányt pedig 3,6%-ra várják.

2. Mi történik a munkabérekkel és a munkaerőpiacon?

Abban nagyjából az elemzői várakozások többsége egyetért, hogy idén továbbra is folytatódik a munkabérek erős növekedése, kétszámjegyű növekedési ütemre a munkabérekben viszont valószínűleg nem kell számítani. A lassulást magyarázhatja, hogy január 1-től sem erőteljes minimálbér emelkedés nem volt (2 080 lejről 2 230 lejre emelkedett a bruttó minimálbér), a diplomás minimálbér maradt 2 350 lej), sem az állami szektor alkalmazottainak bérének jelentős növelésére nem kell számítani, így a magánszektorban működő munkaadók ebből a szempontból kevésbé lesznek nyomás alatt.

Nagy problémát fog okozni viszont a munkaerőhiány. A KPMG és a Román Tudományos Akadémia Gazdasági Kutatóintézetének közös tanulmánya szerint 2019 elején a munkaerőhiány 308 ezerre volt tehető. A munkaerő-hiányra már a kormány is reagált, egy decemberben elfogadott határozat szerint 2020-ban a hatóságok 30 ezer új munkavállalási engedélyt bocsáthatnak ki az Európai Unión kívülről érkező személyek számára.

Várhatóan tehát a munkaerő-hiánynak is hatása lesz a munkabérek növekedésére, hogy milyen mértékben, azt persze nehéz előre megmondani. A kormány háttérintézménye, az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság mindenesetre az alábbi számokkal kalkulál:

3. Hogyan tudja kezelni a kormány a megnövekedett kiadásokat? Szükség lesz-e új adók kivetésére?

2020 nagy kérdése, hogy a kormány miként fogja meggátolni költségvetési hiány elszabadulását adók és illetékek növelése nélkül. Ludovic Orban miniszterelnök és Florin Cîțu pénzügyminiszter ugyanis ígéretet tett, hogy sem a PSD-től örökbe kapott nyugdíj-növelésekhez (szeptemberben jelentősen, 40%-kal emelkedik a nyugdíj), sem a közalkalmazottaknak betervezett bérnövelésekhez nem nyúlnak. A kiadások így adottnak tekinthetők, hogy miből lesz rájuk fedezet, különösen 2021-től, az még kérdéses.

Ráadásul Mugur Isărescu jegybankelnök szerint egy olyan gazdaság számára, mint amilyen az elmúlt években erős fiskális stumulusokkal (adócsökkentések) túlfűtött román is, az adók növelése csak tetézné a problémákat, hiszen visszafognák a gazdaság teljesítményét és csökkennének az adóbevételek.

Így a PNL-kormány is az adóhatóság (ANAF) és az adóbegyűjtés megreformálására készül. Úgy tűnik, hogy azzal kezdenék, hogy létrehoznának egy olyan rendszert az ANAF-nál, amelyhez csatlakoztatni lehetne az elektronikus pénztárgépeket, de további informatikai megoldásokra is tett utalást, szóval nem kizárt, hogy a vállalkozásoknak idén is mozgalmas évük lesz. Érdemes persze azzal is számolni, hogy az elmúlt évtizedben minden kormány hasonló elánnal vetette magát bele az adóhatóság megreformálásának projektjébe, voltak előrelépések is, de drasztikus változásról az adóbegyűjtésben egyelőre nem lehet beszámolni. 

4. Milyen jelentős infrastruktúra fejlesztésekre számíthatunk?

Év elején több elemzés is született, amely az idei autópálya-termést próbálta belőni. A szállítási minisztérium 75 kilométernyi autópálya megnyitását ígérte idénre, az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szaktárcánál sokkal hitelesebb becsléseket készítő Pro Infrastruktúra Egyesület szerint viszont reálisan 23 kilométer autópálya átadására kell számítani, nagy meglepetés lenne, ha év végére összejönne a 64-es szám.

Zölddel az átadott, narancssárgával az építésben levő szakaszok, feketével a tervezett autópályák. Forrás: 130km.ro

A munkálatok jelenlegi állása alapján az A3-as észak-erdélyi autópálya két épülő szakaszának az átadása várható a 2020-ban. Elkészül az alig öt kilométeres Bors-Bihar pályaszakasz, amelyik a magyar-román határra érő magyarországi M4-es romániai leürítését teszi lehetővé, és a Kolozsvár és Marosvásárhely közötti 18 kilométeres Radnót - Maroskece szakasza. Csak rendkívül szerencsés helyzetben tartják lehetségesnek, hogy megépüljön az A1-es dél-erdélyi és az A3-as észak-erdélyi pályát összekötő A10-es pályának egy újabb, Szászsebes és Tövis közötti szakasza, és az A7-es moldvai autópálya Bákó melletti szakasza.

Ami a helyi szintű infrastrukturális fejlesztéseket illeti, idén teljesen befejeződhet Csíkszereda észak-déli terelőútjának építése (tél idejére még makadámborítással adták át az 1,2 kilométeres, 10,9 millió lejbe kerülő szakaszt), és megkezdődhetnek a kisajátítások Sepsiszentgyörgy terelőútjának nyomvonalán is, amely Szépmezőn kerüli el a várost és a hozzá tartozó falvakat, Szotyor előtt ágazik majd ki a 12-es országútból, és a Sepsi Aréna után, a vámhivatal közelében csatlakozik vissza. Sepsiszentgyörgy terelőútja 2022-re készülhet el, 74 millió euró, zömmel EU-s támogatásból.

5. Hogyan változnak az ingatlanpiaci árak?

Különösen a nagyobb városok esetében igaz, hogy az ingatlanszektor egyre erőteljesebben globalizálódik, így a nemzetközi környezet is jelentősen befolyásolja a lakásárak idei alakulását. Az ingatlanpiaci árakra emellett a hazai jövedelmek alakulása is jelentős hatással van, ugye idén továbbra is erős lehet a munkabérek emelkedése, így pedig kevésbé lehet komoly megtorpanásra számítani a lakáspiacon. 

Az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítő, az Imobiliare.ro elemzése arra mutatott rá nemrég, hogy az elmúlt időszakban a tranzakciók száma ugyan csökkent, a lakásárak viszont továbbra is növekedésben vannak. A Ziarul Financiar 2020-as ingatlanpiaci előrejelzéseiben arra fogad, hogy 2008 után idén újra eléri az átadott lakások száma a 67 ezres számot, az irodapiacon a 2019-es rekord tranzakciók pedig további befektetőket vonzanak majd a területre.

6. Mi történik az Első lakás programmal?

Erősen kapcsolódik az előző ponthoz, hiszen az első lakásukat vásárlóknak nyújtott állami garanciás hiteleknek jelentős hatása volt az elmúlt időszakban a lakáspiac alakulására, így az idei év egyik nagy kérdése az lesz, hogy mihez kezd az új kormány a programmal. Az év végi nyilatkozatok szerint megvizsgálják a program hatásait. A PSD által kidolgozott, szociálisabb megközelítésű "Egy család, egy otthon" programot viszont úgy tűnik nem akarja használni a PNL, de egy olyan programnak sem látják értelmét, amelyhez akár a magasabb jövedelműek is hozzáférnek. 

Az Első lakás program legnagyobb előnye, hogy a lakásvásárlók az állami garanciavállalás miatt a hagyományos ingatlanhiteleknél alkalmazott 15%-os vagy magasabb önrész helyett mindössze 5% önrésszel kell rendelkezniük lakásvásárlásnál, emellett a kamatláb is alacsonyabb. A program az elmúlt időszakban viszont veszített jelentőségéből, az egyik ok, hogy különösen a nagyobb városokban már nagyon nehéz a program felső határát képező 57 ezer euróból lakást venni. 

7. Tovább növekedik-e a turizmus?

A turizmus szempontjából talán a 2020-as évet legjobban meghatározó bejelentés még decemberben történt, amikor Ludovic Orban miniszterelnök megerősítette, hogy ugyan változatlan értékben, de ebben az évben is maradnak a közalkalmazottnak nyújtott üdülési utalványok. A program pozitív hatása így idén is folytatódhat, ugyanis szakértők szerint a belföldi üdülési utalványok kifehérítették és jelentősen növelték az iparágat, a szállásadók fejlesztésekbe kezdtek a hatására, valamint olyan személyeket is sikerült bevonni a turizmusba, akik egyébként nem igazán utaznának.

Az idei év hazai turisztikai szenzációja a nyári foci Európa-bajnokság bukaresti mérkőzései lehetnek, ami viszont a romániai magyarok nagyon kevés hányadát fogja közvetlenül érinteni.

8. Mi lesz az eurózónával és a globális gazdasággal?

A PwC 2020-as globális gazdaságra vonatkozó várakozásai szerint az Eurózóna gazdasága körülbelül 1%-kal fog növekedni, fontos megállapítás még, hogy a globális kereskedelmi körülmények változására érzékeny országok esetében, mint például a román gazdaság számára oly fontos Németország is, inkább a belső fogyasztás válik a növekedés fő motorjává az export és a beruházások helyett.

Ahogy az lenni szokott a globális gazdaság idei alakulásával kapcsolatban nagyon sok a kérdőjel, rengeteg olyan negatív kockázatot lehet felsorolni, amelyek ha kedvezőtlen fordulatot vesznek, nagyot ronthatnak a helyzeten: a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között, a Brexit, a most kirobbant Irán-Egyesült Államok konfliktus vagy Olaszország pénzügyi helyzete. De az is lehet, hogy végül a Morgan Stanley jóslata jön majd be, és év elején jó hírek érkeznek majd a Kína és Egyesült Államok, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokról, aminek hatására kicsit fellélegezhet a világ és a világgazdaság.

Címoldali fotó: Ludovic Orban miniszterelnök a bukaresti metró építkezési munkálatait tekinti meg. Forrás: a kormány Facebook oldala.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális