2020. január 27. hétfõAngelika
EUR = 4.7790 RON
USD = 4.3101 RON
HUF = 1.4187 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 10,219.75(0.87%)
Infláció = 3,8%
Alapkamat = 2,50%

A városok szélére szorítaná ki a szupermarketeket egy új törvénytervezet

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 13:21 GMT +2, 2020. január 10.

Az RMDSZ részéről Tánczos Barna szenátor írta alá a tervezetet, aki szerint így kiegyensúlyozottabb lenne a verseny a kiskereskedők és a beszállítók számára.


Ne kapjanak építkezési engedélyt a városok belterületein a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi helyiségek, azaz a szuper- és hipermarketek (mint például a Kaufland, a Carrefour, Auchan stb.) - áll abban a törvénytervezetben, amelyet még az elmúlt év végén fogalmaztak meg PSD-s, ALDE-s, PMP-s és RMDSZ-es politikusok. A tervezet a már meglévő kereskedelmi egységekre nem vonatkozna, csak a nagy üzletláncok esetleges jövőbeni egységeit száműzné a városok perifériájára.

A Profit.ro román nyelvű gazdasági portál még decemberben írt a tervezetről, amelynek a kezdeményezői többek között azzal érvelnek, hogy az ilyen jellegű hatalmas befektetések jelentős városrendezési- és közlekedési nehézségeket okoznak, ráadásul a szupermarketek miatt számos kiskereskedő tűnik el, az általuk bérelt és azután megüresedett helyiségekre pedig nincs kereslet még a turisztikai szempontból látványos városrészeken sem. Szerintük a kereskedelemben ezek a nagy üzletláncok nem állnak tisztességes versenyben a beszállítókkal és a helyi termelőkkel.

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor megkeresésünkre elmondta, hogy tudomása szerint az RMDSZ részéről ő volt az egyetlen, aki a törvényjavaslatot aláírta. Mint elmondta, az elmúlt évben többször részt vett az országos kis- és közepes kereskedők egyesületének vitafórumain, ahol egyrészt azt tárgyalták, hogy milyen fogyasztási szokásokat hoztak magukkal a már 20 éve "kontroll nélkül" terjeszkedő nagyáruházak, illetve, hogy ezek az új fogyasztói viselkedések mit jelentenek a hazai termelők számára.

"Azokról a lehetséges megoldásokról beszéltünk, amelyek során egyfajta egyensúlyt teremthetünk a piacon. Mert többen úgy vélik, de személyes meggyőződésem is, hogy olyan kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a hazai termelők, amelyet nehéz szabályozni a szabadpiac elveinek betartásával. A javak, az áru és munka szabad áramlása egy szigorú és komolyan vett alapelv, ez alól kivételt nem nagyon lehet tenni. Semmiképpen nem lehet csak azért bármiféle megszorítást hozni, mert külföldi tőkével működik az áruházlánc. Nehéz törvénnyel beleszólni, hogy a két fél között milyen megállapodás szülessen” – hangsúlyozta Tánczos.

Forrás: Facebook. Tánczos Barna

A kereskedelem egyre jelentősebb része a nagy üzletláncok köré összpontosul, és a termelő egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, hogy termékei a polcokra kerülhessenek, mert ha nincs ott, akkor lényegében nem létezik. Ezt maximálisan kihasználják ezek a külföldi beruházók, akik nem kétséges, óriási befektetéseket eszközöltek annak érdekében, hogy üzleteiket kiépítsék – mondta el a szenátor.

"Ez volt az alapgondolata a törvénytervezetnek. A képviselőházi kollégákkal közösen dolgoztuk ki a szöveget, miután ezeken az egyébként uniós támogatásból finanszírozott vitafórumokon részt vettünk. Többek között a pályázatok egyik outputja kellett legyen, hogy a vitafórumok után olyan jogszabály javaslatokat fogalmazzunk meg, amely a célcsoport részéről érkezik, így részben ezért is hozzájárult a tervezet létrejöttéhez” – árulta el Tánczos.

Arra a felvetésünkre, miszerint a közlekedési nehézségeket pont az okozná, ha minden nagy üzlet a város szélére kerülne, a szenátor azzal érvelt, hogy azokban az országokban, ahonnan ezek az üzletek származnak, nem módi csupán egy tejért és kenyérért beugrani a nagy üzletekbe. 

"Épp erről folyt a vita a vitafórumon is: mi a cél az ilyen nagy bevásárlóközpontokkal? Az emberek menjenek ki hétvégenként a városon kívülre, ahol egy vásárlásra eső átlag összeg bárhol nagyobb, mint akármelyik városi kisüzletben, vagy kialakul egy olyan furcsa helyzet, hogy már egy tejért és kenyérért is hajlandóak lesznek kiautókázni csak azért, mert kényelmesen megtehetik” – folytatta Tánczos. Szerinte erre a kérdésre nem fogjuk megkapni a választ, mert a már létező üzleteket felszámolni szinte lehetetlen. A törvénytervezet sem tartalmaz erre vonatkozó törekvéseket.

Amikor a hosszútávú következményekről kérdeztük, a szenátor kifejtette: ő abban bízik, hogy közép- és hosszútávon át tudnak alakulni a vásárlói szokások, hogy kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek a kiskereskedők a nagyobb városokban. Ezáltal pedig sokkal jobb helyzetet lehetne teremteni a hazai termelőknek is, mivel csökkenne a kiszolgáltatottsága azoknak, akik nem egyenlő félként vannak kezelve, akik teljesen ki vannak téve termelőként vagy beszállítóként a nagy üzletláncok politikáinak.

"A tervezet vitája várhatóan valamikor február és március környékén várható, akkor fog kezdődni az első házban, és egy 4-5 hónapos átfutási idővel, jobb esetben még a 2020-as első parlamenti ciklusban megtörténik. Ha nem, akkor valószínűleg a választások után, hacsak az egyik politikai párt nem akar erre választási kampányt építeni” – válaszolt Tánczos azon kérdésünkre, hogy egyáltalán mikor kerül terítékre a téma.

Arról, hogy létezne-e reális esély a törvény megszavazására, a szenátor így vélekedett: "Nehéz ezt megsaccolni. Ilyenkor óriási erők indulnak be, és én arra számítok, hogy az üzletláncok mindent megtesznek majd azért, hogy egy ilyen kezdeményezést csírájában elfojtsanak. Érdekes lesz követni azt, hogy a lobbijuk, befolyásuk, érdekképviseletük milyen formában fog megjelenni".

Voltak még kísérletek, de azok nem jártak sikerrel

Korábban többször is voltak hasonló törvény-kezdeményezések, 2015-ben például két PNL-s képviselő nyújtott be azzal kapcsolatos tervezetet, hogy vasárnapra zárják be a szupermarketeket, illetve száműzzék őket a városokon kívülre. A szupermarketek érdekképviselői akkor azzal érveltek, hogy minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, a forgalmuk csökkenése pedig azoknak a romániai termelőknek is kedvezőtlen, akik beszállítóként állnak velük kapcsolatban. Az akkori tervezet kapcsán Bogdan Glăvan gazdasági szakértő egy blogbejegyzésben mutatott rá a kezdeményezés visszásságaira, például, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára nem kedvező az olcsóbb termékeket kínáló szupermarketek száműzése a városok szélére, ahová nagyon sok esetben csak autóval lehet eljutni.

kereskedelemüzletkiskereskedelem
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális