2019. december 5. csütörtökVilma
EUR = 4.7764 RON
USD = 4.3067 RON
HUF = 1.4437 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 9,961.05(0.13%)
Infláció = 3,40%
Alapkamat = 2,50%

Nem fizetnek rosszul és sok az állástalan, mégsem találnak elég munkaerőt a szatmári cégek

Babos Krisztina utolsó frissítés: 18:14 GMT +2, 2019. november 13.

Súlyos probléma a munkaerőhiány, a vállalatok jelenleg a hirdetéseik zömében nem a szolgáltatásaikat reklámozzák, hanem munkaerőt keresnek. Szatmári elöljáró és munkaadók vázolták a helyzetet.


Súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a szatmárnémeti cégek, holott meglehetősen magas a hivatalos jövedelem nélkül élők száma a városban és környékén. Az önkormányzat a szabadidős lehetőségek bővítésével kedvezne a hazatelepülésen gondolkodóknak, míg a cégek egy része a robotizálásban látja megoldást.

Hivatalos statisztikát hiába keresünk, lényegében nem tudni, a végzős fiatalok hány százaléka marad az egyetemi központokban vagy választja a külföldi munkavállalást hazatelepülés helyett, sőt, az sem tudható, hány potenciális munkavállaló él a szatmári megyeszékhelyen, illetve a város vonzáskörzetében.

A megyei munkaerő-elosztó ügynökség – mint megtudtuk – nem vezet ilyen jellegű statisztikát. Adataik szerint Szatmár megyében idén augusztusban 3322 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban (akik közül mindössze 424 kapott munkanélküli segélyt), a munkanélküli ráta pedig mindössze 2,25 százalékot tett ki, azonban a munkahellyel nem rendelkezők száma minden valószínűség szerint ennek többszöröse.

„Hiány van mind szakmunkásból, mind egyetemet végzett munkaerőből, az egyik legnagyobb gondunk folyamatosan ez” - nyilatkozta a Transindexnek Márkos Tibor ipari automatizálással foglalkozó vállalkozó, a Német-Román Gazdasági Egyesület alelnöke, aki szerint az egyetemet végzett fiatalokat két dologgal lehetne Szatmárnémetibe csábítani: vonzó bérekkel, illetve színvonalas szabadidős programokkal. Meglátása szerint a vállalkozások jelentős része úgy tud fennmaradni, hogy nem fizeti a beszállítóit, holott komoly fejlesztésekre volna szükség, hiszen a technológiák elavultak, nem gazdaságosak már és környezetvédelmi szempontból sem megfelelőek.

Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy a szakképzés társadalmi megítélése lecsökkent, és az oktatási rendszer sem tartja a lépést a piaci igényekkel.

„Egy jó szaki olyan, mint egy művész, a jól végzett kétkezi munkában gyönyörködni lehet” - fejtegette, hozzátéve: jelenleg úgy áll a helyzet, hogy egy mesterembernek annyit fizetnek, amennyit kér, mert nagyon nehéz hozzáértő szakmunkásokat találni. Mint elmondta, egy másik céggel közösen finanszíroznak szakmunkás-osztályokat, így próbálják biztosítani az utánpótlást.

A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal Kolozsváron szervezett állásbörzék révén próbálja segíteni a vállalkozókat és a diákokat az egymásra találásban.

Forrás: Szatmár hazavár Facebook oldal. A kolozsvári állásbörzén Kereskényi Gábor is részt vett. 

Amint Butka Gergő főszervezőtől, a városi önkormányzat kommunikációs munkatársától megtudtuk, 2020-ban is lesz ilyen börze, mivel hasznosnak bizonyultak az előző rendezvények. Ugyanakkor a jövőben a 30-as korosztályra is igyekszenek hangsúlyt helyezni, mivel úgy vélik, a családalapítást tervezők számára lehet igazán vonzó Szatmárnémeti, hiszen itt lényegesen olcsóbban nyílik lehetőségük lakást vásárolni, mint például Kolozsváron.

„A bérek színvonalát nem áll módunkban befolyásolni, arra viszont törekszünk, hogy élhetővé, fiatalossá tegyük a várost, hogy a szabadidő eltöltésére színvonalas programokat kínáljunk. Rendezvényeket szervezünk, és igyekszünk sportolási lehetőségeket is kínálni, azonban eléggé le vagyunk maradva Kolozsvártól vagy Temesvártól, ahol közel tíz éve foglalkoznak tudatosan a szabadidős lehetőségek bővítésével, mi ezt a munkát lényegében három éve kezdtük el” - fejtegette Butka Gergő, aki szerint a munkalehetőségek terén a térség vállalkozóinak számolniuk kell a Debrecenben épülő BMW-gyárral is, ami várhatóan vonzó lesz a munkát keresők számára. Úgy vélte, a 120 kilométeres távon ingázni nem fognak majd a munkások, azonban megfelelő bérezéssel mérnököket valószínűleg sikerül majd bevonzaniuk.

Érdeklődésünkre elmondta, reprezentatív mérési adatokkal ők sem rendelkeznek a potenciális munkavállalók terén, helyi cégek megkeresése nyomán döntöttek az állásbörzék szervezése mellett, hozzátéve: a helyzetet jól tükrözi az, hogy a vállalatok jelenleg a hirdetéseik zömében nem a szolgáltatásaikat reklámozzák, hanem munkaerőt keresnek. A Szatmárnémetiben működő gyárak, zömében német tulajdonú gépjárműipari beszállítók, buszjáratokat tartanak fenn, melyek meglehetősen nagy távolságról is szállítják a munkásokat, például a közel 80 kilométerre levő Szilágycsehből, de olyanok is akadnak, melyek Ukrajnából hordják napi szinten a dolgozókat, azonban ez sem elég ahhoz, hogy tartósan enyhítse a problémáikat.

Egyes cégek Magyarországon is hirdetnek, mivel a határ közeli települések igen közel vannak Szatmárnémetihez és a kelet-magyarországi bérekkel is fel tudják venni a versenyt. „54 ezer forint a közmunkások fizetése, ahhoz pedig, hogy 120-150 ezer forintot valaki megkeressen, már képesítés szükséges. Eléggé jó fizetést kínálnak a szatmárnémeti cégek, szerintem lenne érdeklődés, ha megoldanák az utaztatást” - vélekedett a 22 kilométerre levő Csengerben az egyik bolti eladó. Elmondta, ha nem lenne állása, elgondolkodna azon, hogy jelentkezzen valamelyik hirdetésre. Az országhatáron való átkelés azonban az elmúlt négy évben eléggé nehézkessé vált, az úgynevezett menekültválság idején ugyanis megszigorították az ellenőrzést, így kiszámíthatatlan a várakozási idő. Azelőtt ez körülbelül 5 percet vett igénybe, most viszont esetenként másfél órát is kell várakozni.

„Számunkra is probléma a munkaerő biztosítása, pedig egy szakképzetlen, nyolc osztályt végzett is megkeres nálunk átlagban havi kétezer lejt. Ebbe beleszámítanak az ebédjegyek és a különféle bónuszok is, de aki akar dolgozni, annak van lehetősége elég jó pénzt keresni nálunk” - mondta érdeklődésünkre egy helyi tőkéjű, logisztikával és autóalkatrész-kereskedéssel foglalkozó vállalat humánerőforrás menedzsere. Elena Medve szerint gondoltak már arra, hogy magyarországi dolgozókat is foglalkoztassanak, azonban aggasztja őket a határátkelés problémája. Mint elmondta, vannak kollégái, akik Magyarországon vásároltak lakást, mivel ott sokkal olcsóbb, és ingáznak, de gyakran előfordul, hogy késnek az átkelőnél feltorlódó kocsisor miatt. Hozzátette: irodai dolgozók esetén ez nem okoz komoly fennakadást a munkamenetben, azonban nem szívesen kockáztatnák, hogy a raktárosok vagy az árumozgatók ne érjenek be a váltásra.

Csehi Árpád, az említett vállalat vezetője ugyanakkor az automatizálásban látja a megoldást.

„Nemrég nyitottunk Bukarestben egy nagy, központi raktárat, ahol 60 robot látja el a rakodással kapcsolatos feladatokat. Úgy tűnik, a beruházás a vártnál is hamarabb térül meg, főképp ha figyelembe vesszük a munkaerő-fluktuációt, mivel a kezdő munkatársak termelékenysége meglehetősen alacsony” - magyarázta, hozzátéve: a munkaerőhiány esetükben is az egyes számú problémát jelenti.

„Régebben dolgoztam egy német autóipari gyárban, de nem sokáig bírtam, mert büdös volt a csarnokban és nagy volt a hőség. Tavaly egy japán tőkéjű cégnél is próbálkoztam, de nem tetszett, hogy a 23 munkanapos hónapra is annyi fizetést kaptam, mint a 21 naposra, ráadásul azt ígérték, hogy ingyen lesz az ebéd, de végül levonták a fizetésemből” - fejtegette egy autószerelő végzettséggel rendelkező munkás, aki a fizetéssel úgy-ahogy meg volt elégedve, azonban kifogásolta, hogy nagyon nehezen teljesíthető napi normát szabtak ki. Mint elmondta, legutóbbi munkahelyén végül azért mondott fel, mert egy óvatlan mozdulat során alaposan megégette magát, és úgy döntött, falusi lévén inkább próbál gazdálkodásból megélni.

munkáltatóSzatmárnémeti
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális