2019. november 17. vasárnapHortenzia, Gergõ
EUR = 4.7667 RON
USD = 4.3224 RON
HUF = 1.4239 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,692.51(0.00% )
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Megvédenék a parasztokat a multiktól, EU-s direktívát kezdeményeznek az őstermelők

Babos Krisztina utolsó frissítés: 15:33 GMT +2, 2019. november 08.

Az elsivatagosodás nem föltétlen a klímaváltozás eredménye, nálunk sokkal inkább a monokultúrás művelés, a földek mohó és pénzcélú kizsigerelése okozza a termőtalaj minőségének leromlását - mondta el Szőcs Boruss Miklós Attila, az Eco Ruralis Egyesület jogvédő szervezet elnöke.


EU-s szinten gondoltatnák újra a parasztérdek-védők, hogy miként tekintünk a földre: piacosítható tárgyként, vagy belátjuk végre, hogy ez az életünk színtere.

A kisgazdák képviselői szerint kulcsfontosságú, hogy a jövőben miként használjuk a területeket, ugyanis súlyos következményei lehetnek annak, ha továbbra is kizárólag a kevesek pénzügyi érdekei érvényesülnek és nem vesszük figyelembe a föld-kérdés szociális és környezetvédelmi vonatkozásait.

„Olyan irányelv javaslaton dolgozunk, mely holisztikusan kezeli ezt a bonyolult kérdést, garantálva, hogy a földharácsolók nem teszik tönkre a termőföldet és nem juttatják koldusbotra azt a sok millió embert, aki kisebb területeken igyekszik a mai napig gazdálkodni” - fejtette ki Szőcs Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű Eco Ruralis Egyesület elnöke, aki úgy véli, a legcélszerűbb egy EU szintű direktíva lenne, mely szigorúan kijelöli ugyan az irányokat, viszont lehetőséget ad arra, hogy a tagországok - a helyi sajátosságokat figyelembe véve – kisebb-nagyobb változtatásokkal alkalmazzák.

Szőcs Boruss Miklós Attila

Rámutatott, különösen érezhető egy törésvonal e téren a közép- és kelet-európai országok, illetve a régebbi EU-s tagok között, a később csatlakozottak számára ugyanis óriási nehézségeket okoz a nemzetközi tőke (például bankok, tőke management cégek, és egyéb spekulánsok) nyomása elleni védekezés. Bár a csatlakozást követő 7 évre moratóriumot vezettek be, azaz tilos volt a földvásárlás külföldiek számára, Magyarországnak, Lengyelországnak, Bulgáriának és Romániának nem sikerült ez idő alatt olyan szintre fejlődnie gazdaságilag, hogy megvédje termőföldjeit, illetve hogy a helyi gazdák vagy az állam versenyképes szereplővé váljon a saját piacain.

Bár a kezdeti években is sok multi vásárolt és használt zsebszerződések révén jelentős területeket, a piac kötelező megnyitása után ijesztő mértékben kezdték el felvásárolni az itteni olcsó és jó minőségű termőföldeket. Ez pedig – megfelelő szabályozás hiányában - azt eredményezi, hogy a helyi kistermelők fokozatosan kiszorulnak a mezőgazdasági termékek, elsősorban az élelmiszerek piacáról, a hatalmas monokultúrákban folytatott mohó termelés miatt pedig egyre inkább beszűkülnek a természetes élőhelyek, illetve a talaj minősége is nagy léptékben romlik, mely egy idő után visszafordíthatatlanná válik.

„Romániában jelenleg közel 4 millió ember él gazdálkodásból, akik az élelmiszer körülbelül 40 százalékát termelik meg a mai napig is olyan jogszabályi körülmények között, mely kimondottan hátrányosan érinti őket. Elkeserítő adat, hogy óránként 3 kisgazdaság szűnik meg. Azokból a paraszti életformát folytatókból, akik felhagynak a termeléssel, lényegében kivándorlók lesznek, sokan kényszerülnek arra, hogy elmenjenek Spanyolországba eperszedőnek vagy német gyárakba szalagmunkásnak” - vázolta a probléma súlyosságát az elnök, aki szerint a beavatkozás azért is sürgető, mert a gazdálkodói réteg körében az átlagéletkor 65 év, így a derékhad a  következő 10-15 évben kieshet.

Balról a második Szőcs Borus Miklós Attila egy bukaresti találkozón

„Hülyeségnek tartom azt, hogy zárkózzunk fel az EU-hoz és mindössze a lakosság 5 százaléka éljen mezőgazdaságból. Inkább meg kéne becsülnünk azt, amink még van, támogatnunk kéne az őstermelőket, mert sokkal jobb minőségű élelmiszert termelnek és a környezetünket sem teszik tönkre. Idézzük fel, hogy néz ki egy végeláthatatlan gabonamező és milyen egy gyimesi táj, de említhetném akár Kalotaszeget is, ahol élek. Amint egy nagybefektető megvásárol egy területet, annak a szociális szerepe zéróra csökken” - fejtegette Szőcs Boruss Miklós Attila.

Visszatérve a földharácsolásra elmondta, a jelenlegi EU-s jogszabályok nem adnak lehetőséget a probléma mérséklésére. Rámutatott: Magyarország a közép-kelet-európai blokkból elsőként ismét bevezette a tiltást, azt mondta, a magyar föld a magyaroké, viszont emiatt kötelezettség-szegési eljárást (infrigement) indítottak ellene. Hozzátette ugyanakkor, ez csak félmegoldást hozott, mert a külföldieket ugyan kizárta, a földkoncentráció kérdését azonban nem oldotta meg, így hazai, kormányközeli nagybefektetők kezébe kerülnek óriási területek, ami semmivel sem jobb az őstermelő számára, mint ha a multival kellene harcolnia. Megjegyezte, ez nem jelenti azt, hogy a külföldiek nem fektethetnek magyar cégekbe, így játszva ki a szabályozást. Szőcs Boruss Miklós Attila szerint ez következik most Romániában is, valószínűleg nagyon hamar életbe léptetik azt a már kidolgozott jogszabály-csomagot, mely nagyon megnehezíti külföldiek számára a földvásárlást, és az eredmények, valamint a következmények is várhatóan hasonlóak lesznek a magyarországihoz.

„Az Eco Ruralis lényegében egy romániai parasztérdek-védő szervezet, azonban nem szívesen használjuk ezt a kifejezést a magyar nyelvű kommunikációban, mert sajnos negatív konnotációt kapott, perojatívvá vált a paraszt kifejezés. Ezzel ellentétben románul ma már büszkén mondjuk, hogy țăran, mert egy elfogadottá vált kifejezés lett, jelentős részben a mi munkák következményeként.

Tulajdonképpen szakszervezetként működünk, azaz elsősorban nem a gazdálkodók mindennapos problémáival, például a projektírással foglalkozunk, hanem a politikai képviseletüket látjuk el. Nem tartozunk semmilyen politikai mozgalomhoz, de tárgyalunk a politikai szereplőkkel a mezőgazdaságból élők érdekében, igyekszünk befolyásolni az őket érintő politikai döntéseket hazai és nemzetközi szinten egyaránt” - vázolta az egyesülete céljait, hangsúlyozva: legfőképpen azokat támogatják, illetve várják tagjaik közé, akik agrárökológiai szempontok szerint gazdálkodnak, azaz a természeti értékek, a biodiverzitás megőrzése mellett termelnek egészséges élelmet.

Elmondta, jelenleg 12 ezer tagjuk van, ami szép eredménynek tűnhet ahhoz képest, hogy 10 évvel ezelőtt 5 emberrel indultak, azonban kevesli ahhoz mérten, hogy a romániai kisgazdák száma közelíti a négymilliót. Tagjai továbbá nemzetközi érdekvédő szervezeteknek is, például ők képviselik Romániát a tekintélyes Via Campesina (A paraszt útja) mozgalomban, mely 200 millió gazdát tömörít több mint 80 országból. Mint megtudtuk, rendszeres nemzetközi találkozóikra általában hívnak politikai döntéshozókat, így már sikerült kapcsolatokat építeniük mind az Európai Parlament, mind az Európai Bizottság irányába, és mindkét intézmény részéről jelezték már, hogy érzékelik a földhasználattal kapcsolatos gondokat és nyitottak az együttműködésre.

Néhány napja Belgiumban találkoztak a Via Campesina tagszervezetei, a fő téma a földhöz jutás volt

„A terveink szerint folytatjuk a nemzetközi szintű egyeztetéseket, jövő nyáron pedig az Európai Parlament elé terjesztjük a jogszabály-javaslatunkat. Amennyiben sikerül elérnünk, hogy direktíva legyen belőle, egyebek mellett ez meg fogja határozni, hogy a KAP (közös agrárpolitika, azaz az EU mezőgazdasági támogatási rendszere – szerk. megj.) keretében kik és mire kapnak támogatást. Ez nagyon fontos, mivel a kisgazdáknak két dologra lenne szükségük: anyagi támogatásra és piacra, a KAP pedig az elsőre megoldást jelentene.

A 2021-2028-as kiírásig nem látok reális esélyt arra, hogy a direktíva életbe lépjen, ez egy hosszadalmas folyamat, azonban a rá következő periódust már jelentősen befolyásolhatja” - vázolta elképzeléseit Szőcs Boruss Miklós Attila, aki szerint a direktíva révén, közvetett módon az élelmiszertermelést rendszerszinten lehetne szabályozni és a helyes irányba terelni akár a vetőmag-hozzáféréstől kezdődően, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott tájfajtákat részesítve előnyben az új hibridekkel és a GMO-kal szemben.

„Először is egy politikai vitát kell lefolytatni, hogy tudjuk újrafogalmazni, mi a föld számunkra: egy eladható tárgy, mint például egy mosógép, vagy annál több. Szerintünk nem mindössze pénzforrás, nem néhány tíz centi talaj, amiben termelni lehet, hanem a föld biztonság, territórium, az otthonunk, egy régió, egy tájrendszer, amiben emberek élnek, amiben élünk. A benne és rajta lakó élőlények összessége” - magyarázta Szőcs Boruss, aki szerint ezt követően lehet áttérni a megőrzésre vonatkozó intézkedésekre, lehet kidolgozni jó modelleket és lehet megalkotni azokat a szabályokat, amit egy termőföld-használó nem hághat át, mert jelen pillanatban lényegében azt csinál mindenki amit akar, ennek következtében pedig hatalmas mértékben pusztul a termőtalaj.

„Nagy területek kezdtek az utóbbi években elsivatagosodni a déli részeken, a Bărăganon és a Duna völgyében. Sokan legyintenek és azt mondják, hogy ez a klímaváltozás hatása, pedig nem az. A termőtalaj kizsigerelése az oka, a hatalmas monokultúrák, ahol nem elégszenek meg azzal, hogy 30 centi mélyen szántsanak, hanem 60 centire vájják az ekét a földbe, tönkretéve a talaj szerkezetét, a hatalmas mennyiségű vegyszerrel pedig kiölve az életet, a humuszt a földből” - kesergett nyilatkozónk, aki szerint az is elvi döntés tárgya kell legyen, hogy mit akarunk a földdel: azt, hogy minőségi élelmet termeljünk rajta a magunk számára, vagy eszünk kétes minőségű import élelmiszert, hagyva a földharácsolókat, hogy tönkretegyék a természeti erőforrásainkat. „Nincs szükségünk túltermelésre” - szögezte le, hozzátéve, hogy sokkal több élelmiszert, főleg húst állítunk elő mint amennyire szükség van.

Romániában néhány éve repcéből és főleg kukoricából van óriási mértékű túltermelés, melynek túlnyomó része – a kukoricának közel 80 százaléka - exportra megy. Ezt többek között biodízel előállítására vagy takarmányozásra használják, azonban az a gond, hogy erre a célra nagyon energiaéhes hibrideket vetnek, melyek termesztése során sokkal inkább megterhelik a talajt, mint az étkezésre szánt vagy a kisgazdasági rendszerben, paraszti magokból termesztett takarmányokkal. Mint megtudtuk, a kukoricának nagyon alacsony az ára, lényegében nem érné meg termelni, viszont a multik ültetik ha kell, ha nem, mert a mezőgazdasági támogatások miatt mégiscsak keletkezik bevételük.

Ezt is szabályozni kell, nem szabad az értelmetlen túltermelést pénzügyi támogatással ösztönözni” - szögezte le, hozzátéve, első lépésben egy obszervációs intézményt kellene létrehozni EU-s szintem, ami monitorizál – például amilyen a tej és a hús esetén már létezik – mivel jelenleg nincs rálátásuk a tagállamoknak még arra sem, hogy kik jutnak földhöz. A földhöz és piachoz jutás kérdéskörét is megfelelőképpen szabályozhatná a tervezett direktíva, ami igen fontos, mert a közérdek szempontjából, illetve az emberi jogok vagy akár a természetvédelem szempontjából közelítve is sokkal kedvezőbb az, ha többen foglalkoznak mezőgazdasággal, kisebb területeken, változatos kultúrtájakat hozva létre és tartva fenn, mint ha a multik megtalálják a számításaikat.

Egy ijesztő tendenciára is felhívta figyelmünket a fiatal gazdálkodó: oly mértékben koncentrálódnak a földterületek és a feldolgozóipar, hogy nem állunk messze attól, hogy a világ élelmiszerpiacát mindössze három cég uralja. Igyekezett ugyanakkor egy tévhitet is eloszlatni: nincs szükség a földharácsolók hatalmas területeken létrehozott monokultúráira az emberek élelmezéséhez, ez megoldható kisebb gazdaságok által, ahonnan általában véve egészségesebb élelmiszer kerül ki. Szőcs Boruss Miklós Attila összegzésképpen elmondta: tisztában vannak azzal, hogy nem lesz könnyű dolguk, mert kemények és pénzesek a nagyvállalkozók, egy ilyen bonyolult folyamat során pedig sok lehetőség van félresiklatni a kezdeményezésüket, de bizakodóak és mindent megtesznek azért, hogy mihamarabb megszülessen a föld védelméről szóló európai direktíva.

Képek forrása: Szőcs Boruss Miklós Attila Facebook oldala

piacEurópai UniómezőgazdaságKis- és közepes vállalkozás
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális