2019. november 17. vasárnapHortenzia, Gergõ
EUR = 4.7667 RON
USD = 4.3224 RON
HUF = 1.4239 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,692.51(0.00% )
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Milyen új gazdasági modellt ígér Romániának az Orban-kabinet?

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 10:21 GMT +2, 2019. november 04.

A költségvetési hiányról, a nyugdíjrendszerről és a 114-es kormányrendelet módosításának lehetőségeiről is beszélt Székely Imre szakértő.


November 4-én, hétfőn dönt a parlament arról, támogatja-e a kormányzásra felkért Ludovic Orbant és kabinetjét. A liberálisok nemrég közzétették kormányzati programjukat, amelyben számos helyen utalást tesznek az előző kormányzásra, természetesen kritikával illetve ezt az időszakot. Ebben felvázolják, hogy elsődleges céljuk a költségvetés kiigazítása, mindez persze fokozatosan és kiszámítható módon. Azt is ígérik, hogy figyelnek a jövedelmek növekedésére, anélkül, hogy az inflációval csökkentenék a vásárlóerőt, valamint ösztönöznék a magánberuházásokat, úgy az infrastruktúrába történő beruházások bevonásával, mint az EU-s források hatékonyabb felhasználásával.

Mi lesz a költségvetési hiánnyal?

Fontos kiemelnünk azt a pontot, amelyben azt írják, hogy megszavazásuk esetén olyan költségvetési kiigazítást fognak elfogadni, amely korlátozni fogja, hogy 2019-ben Románia költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3%-át. Talán ez az egyik legérdekesebb pont, hiszen a harmadik negyedév végén a GDP 2,6 százalékának megfelelő hiányt jegyzett a pénzügyminisztérium. Mi több, nemrég az ügyvivő Dăncilă-kormány 400 millió lejt különített el az Országos Helyi Fejlesztési Programra, ami lényegében alig elég a programon belüli visszatérítések 40%-ra, és ezt már a tartalékalapból állják.

A 3%-os hiánycél átlépésének korlátozása nem jó hír – mondta el megkeresésünkre Székely Imre, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Magyar Intézetének oktatója, távoktatás igazgatója.

“Egyrészt azért, mert a 3%-os célérték átlépését adottnak tekinti (ez maga után fogja vonni a túlzott hiány-eljárás elindítását 2020-ban), másrészt a korlátozás mértéke nincs pontosítva. Az eddigi hiány 2,6%, de elképzelhető, hogy az októberi hónappal együttvéve sem lépi át a 3%-os határt, erre vagy novemberben vagy decemberben kerül(het) sor, amit a PSD kommunikációja megpróbálhat úgy eladni, hogy ez már nem a kormányzásának idején történik. A PSD nemcsak azáltal teremtett nehéz helyzetet az új kormány számára, hogy a kiadások egy bizonyos pályáját megszabta, hanem a válsághelyzet kommunikációja során azzal is, hogy a bérek és más kiadások csökkentésével riogatta a választópolgárokat. Erre válaszként, politikailag logikus lépésnek tűnt a PNL részéről az említett lehetőségek visszautasítása, de ezzel a gazdasági mozgásterét szűkítette be.

Mindezek ellenére kevés a konkrét és számszerű elképzelés arra vonatkozóan, hogy ezt hogyan akarják megvalósítani – emelte ki a szakértő.

“A leendő pénzügyminiszter előző években megfogalmazott nyilatkozatai alapján elképzelhető, hogy szándékában áll megfékezni az egyensúlytalanság fokozódását esetleg némileg visszaterelni az államháztartást az egyensúlyi állapot irányába, de látványos javulás egyik évről a másikra nem várható, annál is inkább mivel 2020-ban két alkalommal is választások várhatóak.”

Nem biztos, hogy jövőben több pénzt kapnak a nyugdíjasok

Székely külön kitért a 2020 szeptemberétől esedékes 40%-os további nyugdíjpont emelésre is, amely az államháztartás egyensúlyi állapotának helyreállítását igencsak nehéz helyzetbe hozza.

“Az eddigi nyilatkozatok szintjén a PNL ehhez nem szeretne hozzányúlni, azaz amennyiben szűk egy év múlva is kormányzópárt lesz, ennek megvalósításában gondolkodik. Ami nem derül ki a kormányprogramból, az a kérdés, hogy a nominálisan esedékes 40%-os bruttó emelés egyben nettó értéket is fog-e jelenteni. Ezen a téren létezik már egy illúziókeltési precedens a PSD részéről, amikor az államháztartási forrásokból fizetett alkalmazottak bérének emelése volt terítéken. Akkor a munkaügyi miniszterasszony nyilvánosan jelentős (akár 50%-os vagy annál nagyobb) béremeléseket vetített előre, aminek (utólag kiderült) java részét az adórendszer változtatása elvitte azzal, hogy a társadalombiztosítási járulékok befizetési rendszerét megváltoztatta a kormányzat és a járulékot szinte teljesen az alkalmazott bruttó béréből kell leszámolni. Hasonlóan elképzelhető, hogy a jelentős nyugdíjpont-emelést olyan adórendszer-változtatás kíséri (a nyugdíjasok jövedelemadó-kedvezmény küszöbének a csökkentése, vagy az egészségbiztosítási járulék visszavezetése alacsonyabb nyugdíjak esetén is stb.), amely nettó értelemben nem fog érdemi nyugdíj emeléshez vezetni, vagyis végül a nyugdíjasok nem fognak 40%-kal több pénzt kapni".

Nem marad ki a 114-es rendelet sem

A PNL–program különös hangsúlyt fektet arra is, hogy a vitatott 114-es sürgősségi kormányrendelet módosítsák, érintve az energiaellátást, a telekommunikációt, és a bankokat érintő pontokat.

A szakértő szerint ezen a téren is kevés a számszerűen azonosítható elképzelés, mindez inkább szándéknyilatkozatnak látszik.

“Az energiagazdálkodás terén olyan döntéseket kíván a kormány hozni, amelyek lehetővé teszik a Fekete-tengeri energiaberuházások újrakezdését. Az energia-biztonság fokozása érdekében a diverzifikáltabb energia-hálózati kapcsolódások irányába szeretne lépni a program. Ami a bankok pénzügyi eszközeik után fizetett különadót illeti szintén nincs konkrét javaslat, azonban a programban benne van annak a lehetősége, hogy ez a különadó részben csökkenjen vagy teljesen megszűnjön".

A szállítási infrastruktúra terén konkrétabb információkat találunk – mondta Székely.

“Ennek értelmében a kormány be szeretné fejezni (nem világos, hogy a mandátuma végéig-e) a Bors-Bihar, Bisztraterebes-Berettyószéplak, Radnót-Maroskece, Barcarozsnyó-Keresztényfalva szakaszait az A3-as autópályának, valamint a bákói elkerülőutat és az A10-es autópályából a Szászsebes-Gyulafehérvár szakaszt.”

Hogyan reagáltak a programra a PSD-s gazdasági elemzők?

Az Adevărul.ro megszólította Cristian Socol PSD-közeli gazdasági elemzőt, aki szerint a PNL programja összességében gyengíti az ország gazdasági hatalmát.

A program a nagy cégeknek kedvez, a romániai vállalatok, a kis- és középvállalkozások veszítenek – emelte ki Socol. Állítása szerint a  programban nincs olyan intézkedés, amely ösztönözné a romániai hazai tőkét vagy bármely gazdasági ágazatot, kivéve a bank-, energia-, távközlési és magánnyugdíj-ágazatot - ahol nagyvállalatok vannak. Az energiapiac liberalizációját külön kiemelte, szerinte ezzel csak az energiaszolgáltató cégek járnak jól, mert jóval többet kell majd fizetni a gázszolgáltatásért.

Ezen kívül kitért a 114-es kormányrendelet módosítására is, ahol elsősorban a bankok különadójának megszüntetését kritizálta, miszerint ekkor ezek nem fognak hozzájárulni a reálgazdaság hitelezéséhez, illetve azok a román állampolgárok fognak veszíteni, akiknek tartozásuk van a bankok fele, mert a felvett kölcsönök után 10-15 százalékkal nagyobb törlesztőrészletet kell majd fizetniük. A lej leértékelődése nehezebb helyzetbe fogja hozni a lakosságnak ezt a csoportját.

Ezzel kapcsolatosan egyébként Székely megjegyezte: a pénzügyi eszközök után fizetett különadó a bankok költségei között jelenik meg. A  különadó  mértékének csökkenése (megszűnése) lehetőséget teremt arra, hogy a bankok csökkentsék azt a különbséget, ami a betétek után fizetett kamatok és a hitelek után felszámolt kamatok között létezik, a kamatmarzsot. Vagy a betéti kamatláb emelkedik, vagy a hitelkamatláb csökken, vagy kisebb mértékben mindkettő.

"Számszerűsíteni egyelőre nem tudjuk, ezért is meglepő számomra a Socol úr becslése, mert nem tudjuk, hogy a különadó milyen mértékben változik. A lej leértékelődése valóban megemelheti a törlesztőrészleteket, de nem lehet ennyire általánosítani, mert a közvetlen hatás a devizában felvett hiteleknél jelentkezik, az pedig tudvalevő, hogy a lej alapú hitelek az elmúlt években egyre nagyobb súlyt értek el a teljes hitelállományon belül."

"Románia elveszíti versenyképességét, elveszíti a konvergencia sebességét, és lelassul az euróövezethez való csatlakozás" – zárta sorait Socol.

A jelenlegi gazdasági helyzet kiindulópontjai

Székely Imre szerint makrogazdasági szempontból a romániai aranykorszak igazából a 2013 és 2015 közötti periódus volt.

“Ezekre az évekre, átlagosan évi 4%-os gazdasági növekedés volt jellemző Romániában, ami 2,5 százalékponttal több, mint az EU-28 átlagos éves növekedése, tehát az EU-hoz nem elhanyagolhatóan kis mértékben közeledtünk. Ami a mérték mellett még fontos, hogy a felzárkózás fenntartható volt. Ebben az időszakban az éves infláció 1,5% körüli értéket mutatott (az adókulcsok csökkentésének kedvező hatását kiszűrve), ami nem volt számottevően magasabb, mint az EU-28 inflációja és a Román Nemzeti Bank középtávú inflációs célsávjának az alsó értékét jelenti. Az államháztartás hiánya mindvégig a 3%-os célértéken belül volt és csökkenő tendenciát mutatott anélkül, hogy a GDP-arányos kiadások csökkentek volna. 2015-ben a GDP arányos hiány 0,7% volt, az egyenlegjavulás a GDP-arányos bevételek növekedésének volt köszönhető (33,3 %-ról 35,4%-ra). A külgazdasági egyensúlyt jellemző főmútató, a folyó fizetési mérleg hiánya is kedvező szintű volt, a hároméves átlag, GDP-arányosan 1% volt, miközben a lej/euró árfolyam is viszonylagos stabilitást mutatott (jobban teljesítve, mint a lengyel zloty vagy a magyar forint), a hároméves átlaghoz viszonyítva a maximális kilengés +2,4% illetve -3,1%-os volt.

A kedvező helyzet 2016-ban kezdett el változni, amikor január 1-én életbe lépett a 2015-ben megszavazott hozzáadottérték-adó kulcs csökkentés (24%-ról 20%-ra). Az államháztartás hiánya 2016-ban 2,7%-ra ugrott. A makrogazdasági egyensúly megbomlásának kezdetét a 2016-os adatok tükrében 2017 februárjában az Európai Bizottság is jelezte, amikor előbb figyelmeztetett, hogy Románia letért a középtávon fenntartható költségvetési politikájának pályájáról, majd felszólította a kormányt, hogy olyan intézkedéseket léptessen életbe, amelyek az államháztartás strukturális egyenlegét (az államháztartási egyenlegből a gazdasági ciklusnak a hatását és az átmeneti, egyszeri hatásokat kiszűrve) visszatérítik a középtávú cél felé. A folyamatnak az a célja, hogy megelőzze a súlyosabb államháztartási helyzet kialakulását, illetve azt, hogy Románia túlzottdeficit eljárás alá kerüljön. A megelőzési folyamat nincs lezárva, most is aktuális.”

gazdaságélénkítéskormányprogramdeficit
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális