2019. november 17. vasárnapHortenzia, Gergõ
EUR = 4.7667 RON
USD = 4.3224 RON
HUF = 1.4239 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,692.51(0.00% )
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Milyen hiányterületekre jelentene megoldást a Pro Economica által koordinált támogatás?

Kádár Kata Kádár Kata utolsó frissítés: 11:13 GMT +2, 2019. október 30.

Kozma Mónikát, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatóját kérdeztük többek között arról, hogy a román külügy szerint semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik a program lebonyolításáról.


Október közepén bírálták el a magyar kormány támogatásával működő, a Pro Economica Alapítvány által koordinált székelyföldi gazdaságfejlesztő program pályázatait, ezen belül a székelyföldi nagyberuházásokra kiírt pályázatok nyerteseivel is most kezdték el aláírni a szerződéseket. A programot korábban azért érte bírálat a sajtóban, mert a támogatásokat elnyerők kiléte nem nyilvános, valamint az is vitát kavart, hogy egy cég pénzért regisztrációs lehetőséget adott el azoknak, akik nem jelentkeztek időben a székelyföldi programra.

A Székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházások nevű pályázattal rekord nagyságrendű összeget, csaknem 24 milliárd forintot osztanak szét a helyi vállalkozók között. Ez az összeg lényegében a Bethlen Gábor Alap erdélyi támogatásainak a felét jelenti. 

A román külügyminisztérium szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményében az áll, hogy semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik Magyarország és Románia között a Pro Economica Alapítvány révén Erdélyben, magyar állami támogatással működtetett gazdaságfejlesztési programról, a román fél más módon sem fejezte ki a beleegyezését.

A közlemény szerint a bukaresti külügyminisztérium - diplomáciai csatornákon és a kétoldalú találkozók alkalmával - több ízben is azt kérte a magyar féltől, hogy ezt a programot átlátható módon, a román törvényeket, az európai uniós belső piaci szabályait és a romániai regionális fejlesztési stratégiákat tiszteletben tartva, diszkrimináció nélkül bonyolítsa le.  Ugyanakkor leszögezik, hogy a gazdasági segítségnyújtás a nemzetközi szabványok szerint túlmutat azokon a kiváltságokon, amelyeket egy ország egy másik állam területén élő rokon kisebbségnek nyújthat, következésképpen ilyen intézkedéseket csak a román fél beleegyezésével, bármiféle etnikai alapú megkülönböztetés nélkül lehet csak hozni.

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója megkeresésünkre a külügy reakciója kapcsán azt mondta, hogy az alapítvány a vádak ellenére az Európai Unió, illetve a román és a magyar állam törvényei által biztosított jogi keretek között működik. Vagyis véleménye szerint nem a jogi kerettel van a baj, hanem a román politikum belpolitikai eszközként próbálja meg felhasználni a támogatások ügyét, és épp ezért olyankor kerül elő ez a téma a román sajtóban, amikor a fontos, kisebbséget érintő konfliktusok napirendre kerülnek, vagy éppen a román politikusok egymáson próbálnak meg valamilyen fogást találni. Továbbá kiemelte, hogy a gazdaságfejlesztő program elindítása előtt több alkalommal is kétoldalú külügyminiszteri találkozóra került sort, amelyeknek során az erre vonatkozó procedúrát leegyeztették. Mindezen egyeztetések nyilvánosak voltak, és lekövethetőek akár a médiában, akár a minisztérium weboldalán.

Kozma kérdésünkre azt is elmondta, hogy azért nem tették eddig nyilvánossá a pályázatok nyerteseit (csak az iktatószámokat), mert nem akarják kitenni őket az esetleges politikai indíttatású zaklatásoknak. Azok a szervezetek, akiknek tudniuk kell a nyertesekről, természetesen megkapták ezeket az információkat, tette hozzá. A honlapon történő nyilvános adatközlés módján még gondolkodnak - árulta el Kozma.

Az ügyvezető igazgató hozzátette továbbá, hogy a gazdák és az igénylők részéről nincs panasz, úgy, ahogy a román ajkú pályázók részéről sincs. Szerinte sok román politikus sem osztja a hatóságok ”véleményét”, mert a gondolkodó ember belátja, hogy a programból lényegében haszna van a román államnak is. A Maros-mezőségi gazdaságfejlesztő program befejezése után például körülbelül 5 millió lejnyi, adóból származó jövedelme folyt be az államnak, ehhez adódik még hozzá a többi adó, amely potenciálisan a különböző cégek és magánszemélyek részéről is befizetésre került. Statisztikailag is kimutatható, hogy előnye származik a román államnak ebből a programból, szögezte le.

Forrás: A Pro Economica Facebook oldala. Továbbra sem nyilvánosak a támogatottak, de néhány nevet és az általuk képviselt vállalkozást feltüntették a Facebook oldalon

A székelyföldi gazdaságfejlesztő programok esetében sem nyilvános az, hogy kik részesültek támogatásban (bár az alapítvány Facebook-oldalán található némi információ ezzel kapcsolatosan). Amit tudni lehet, hogy milyen gazdasági hiányosságokat próbált meg lefedni a program, amiből következtetni lehet, hogy kik élveztek előnyt a pályázatok elbírálása során.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete kérésünkre a rendelkezésünkre bocsátotta azt a tanulmányt, amelyet a program előkészítése során a Pro Economica számára készítettek. Ők végezték el többek között az egyik olyan felmérést, amely megmutatja, hogy a Székelyföldre (Hargita, Kovászna és Maros megye) irányuló, gazdákat megcélzó pályázati kiírásokat és az ő részükről jelentkező igényeket milyen módon lehet összeegyeztetni, hogy az érintettek számára a lehető legjobb eredményt érjék el.

A kutatásban több mint 300 település 2000 gazdája került be reprezentatív mintaként. A kérdőíves kutatás lényegében két témára fókuszált: a székelyföldi gazdák pályázati igényeire és a szövetkezeti struktúrával kapcsolatos álláspontokra.

Abszolút tendencia a vegyes gazdaság Székelyföldön

Székelyföldön megfigyelhető a vegyes gazdaságok (állattenyésztés és növénytermesztés) erős jelenléte, a biztonságra való törekvés (ha a terméssel valami baj történik, még mindig vannak állatok - vagy fordítva). A kutatók szerint ez egyértelműen utal az innováció hiányára, a specializációtól való óvakodásra. Említésre méltó megfigyelés továbbá, hogy a gazdaságok magánszemélyként való működtetése igen magas, csaknem 74 százalékra tehető, sőt, kifejezetten ritka a SRL.-ként (Kft.) bejegyzett gazdaság. Ez igen jól tükrözi azt a tendenciát, miszerint az érintett régióban a földterületek nagysága alacsony szinten koncentrált, azaz sokkal inkább jellemzőek a kisgazdaságok, mintsem a nagy kapacitású termelők. A földterülettel rendelkező gazdák közel fele (45%) maximum 10 hektáron gazdálkodik, ezek is sok esetben igen felosztottak, sok kis területen helyezkednek el. 

Az ábra azt mutatja, hogy a kutatásban szereplő gazdák (akik igényelnének támogatást is) mekkora mezőgazdasági területtel rendelkeznek

Az állatállománnyal kapcsolatos megfigyelések azt mutatják, hogy a gazdák egyharmadának van 25 darab vagy több állatból álló gazdasága (beleszámítva a juhtartásra specializálódott gazdákat is, de azok aránya igen kicsi) a fennmaradó állattartók esetében az állomány nem haladja meg a 25 darab állatot:

A tanulmány külön kitér arra, hogy a gazdák részéről világosan megfogalmazódik az olyan pályázati programok lebonyolításának igénye, mint „amilyeneket magyarországi támogatással Erdély más részein lebonyolítottak” és, hogy érezhető a jövővel kapcsolatos tervezési hajlandóság, az előre lépési szándék.

A megfogalmazott pályázási elképzelések prioritásai közül egyértelműen kitűnik a traktor-vásárlási szándék, de jelentős mértékben tüntették fel az egyéb, specifikus mezőgazdasági gépeket is. Emellett, ha kisebb számban is, de jelentős tételben jelenik meg az állatok vásárlásával kapcsolatos igény is, ezen belül a tejcélú- és húsmarha.

Itt összehasonlítást lehet végezni a mezőgazdasági minisztérium nemrég közzétett jelentésével, amely megállapítja, hogy Romániában a növénytermesztés 10 év alatt jóval nagyobb ütemben fejlődött, mint az állattenyésztés. A jelek szerint a székelyföldi gazdák is továbbra is a növénytermesztés „felé hajlanak” inkább, mintsem, hogy az állattenyésztés fejlesztésébe fektetnének be.

A tanulmányban érdekes vonatkozás még, hogy a gazdák körében megfogalmazódik a szövetkezeti csoportosulásra való hajlandóság. Igaz, már többféle kisebb-nagyobb szakmai szervezet létezik a régióban, ez a fajta hálózati struktúra nem nevezhető sem elterjedtnek, sem ismertnek. Ennek egyik nyilvánvaló oka – írják a tanulmányban – a múlt századbeli kollektivizálás története, és annak beidegződései. De mindezek ellenére elindult egyfajta szerveződési folyamat, az agrárszereplők valamilyen intézményi struktúrába való besorolódása. A gazdák több mint fele felismerte, hogy ezek a szakmai szervezetek el tudnak végezni olyan feladatokat, amelyek segítik tevékenységeiket. Mindez a folyamat az utóbbi évtizedben megjelent fiatal gazdák szemléletének köszönhető – írják a kutatók. A szaktárca országos jelentésben egyébként azt olvashattuk, hogy az elmúlt két évben robbanásszerűen megnőtt a 20 év alatti gazdák jelenléte, az átlagéletkor 40 és 50 évesek körüli.

A szövetkezet segíti a gazdák munkáját - felvetésre adott válaszok aránya

Kozma Mónika nyilatkozata lényegében megerősítette a tanulmány által megfogalmazott következtetéseinket: Székelyföld mezőgazdasági ereje a kisgazdaságokra épül, esetükben nagyon gyenge a piac

"Sok gazda nem a mezőgazdasági tevékenységéből él meg, hanem számos olyan eset van, amikor más munkahellyel is rendelkeznek. Ők általában örökölt földeket művelnek meg, azt a tudást viszik tovább, amit elődeiktől kaptak. Falun a mezőgazdasági területek 80%-ával ilyen családos kisgazdák foglalkoznak. Az ő igényeik mások, mint azoknak a vállalkozóknak, akik ezen a téren tevékenykednek, hiszen nekik alapjáraton van valami tőkéjük. A szakmai találkozók során egyértelmű volt, hogy ezeknek a kisgazdáknak sokkal nehezebb támogatáshoz jutniuk, mivel az állam által biztosított finanszírozás a befektetéseket utólag téríti meg. Problémát okoz továbbá a pályázatok bonyolultsága, és sok esetben a román nyelv is. A mi célunk az volt, hogy olyan lehetőséget teremtsünk meg, amelyek súlyos hiányterületeket próbálnak lefedni" - fejtette ki ennek kapcsán.

Kozma ugyanakkor úgy véli, hogy Székelyföldön gyenge pont a széttagoltság, a gazdaságok nagy részében alig pár hektáros gazdaságokról beszélhetünk. Ez pedig visszaköszön a pályázat igénylői között is. Az igénylők többsége, azaz 80%-a magánszemély, csak a fennmaradó 20% a céges pályázók aránya. Állandó panasz a gazdák részéről, hogy az esetleges munkahelyi jövedelem és a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel alig elegendő a megélhetéshez, ezért például sok esetben csak a kollektívből megmaradt, régi és rossz traktorokkal tudnak dolgozni, mondta.

A piacot is meg kell teremteni

"A gazdák úgy élték meg, hogy csúfot űznek belőlük azzal, hogy azt a kis mennyiségű terméket is, amelyet képesek voltak megtermelni, nagyon olcsón vásárolják fel tőlük. Ezért a nagyobb, integrációs jellegű beruházások esetében is létrehoztunk pályázatokat, hogy lényegében stimuláljuk a felvásárlókat is. Ebben az esetben nemcsak egy új traktorral segítettük a gazdákat, hanem felvásárlót is tettünk mellé, így a kicsik biztonságosabban tudják eladni terméseiket. A feldolgozó egységeknek mindig szükségük van a termékekre, így szinten tudjuk tartani az árakat, hiszen van kereslet" - érvelt az ügyvezető igazgató.

Mind kifejtette, a nagy beruházásos pályázatoknál a beruházások integrációs terveit pontozták, ezzel nagyrészt kötelezték őket arra, hogy helyi beszállítóktól vegyék meg azokat az alapanyagokat, amivel dolgoznak. Tehát szándékaik szerint két oldalról biztosították be a kisebb családi gazdálkodókat: így olyan értékláncot próbáltak teremteni, ahol megmaradnak az Erdélyben jellegzetes kisgazdák, akiknek, ha jó piacot teremtünk, akkor nagyon jól megtudnak élni. "A beszállítóknak és nagyberuházóknak is érdekük, hogy legyen alapanyaguk, és az jó minőségű legyen, hiszen így gyorsabban megtérül a beruházás. A program sikerességéről 2-3 év múlva tudunk majd beszámolni" - tette még hozzá.

Nyitókép: Pro Economica Alapítvány Facebook oldala

mezőgazdaságSzékelyföld
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális