2019. november 17. vasárnapHortenzia, Gergõ
EUR = 4.7667 RON
USD = 4.3224 RON
HUF = 1.4239 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,692.51(0.00% )
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Történelmi sikert értek el a BBTE magyar diákjai, akik Európát képviselték Norvégiában

Tőkés Hunor utolsó frissítés: 10:25 GMT +2, 2019. október 21.

A nemzetközi esettanulmányi versenyen dobogós helyen végző magyar tagozatos diákok és kísérő tanárjuk mesélt a norvégiai nagydöntő felkészülési folyamatáról és élményeiről.


A norvégiai versenyen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének négy magyar tagozatos hallgatója megosztott második helyet ért el.  

A világszínvonalú Norwegian School of  Economics (NHH)  nemzetközi esettanulmány versenyének (International Case Competition) jellemzője, hogy a diákok egy adott vállalat aktuális és valós kihívásait kell feldolgozzák. A zsűri tagjai vállalatvezetők – többek között annak a cégnek a vezetői voltak Bergen városában, amelyikről az esettanulmány szól.

Szász Levente a kar dékánhelyettese elkísérte a diákokat a versenyre. A Transindex megkeresésére elmondta, a kolozsvári csapat egy norvégiai üzletlánc stratégiáját kellett kidolgozza egészen 2030-ig. Arra kellett választ adjanak, hogyan fog a norvég piacon növekedni a vállalat tíz évre lebontva.

A dékánhelyettes kifejtette: ezeket a versenyeket úgy szervezik, hogy meghívják a világ legjobb 12 egyetemi csapatát, ami az szerint dől el, hogy korábbi világszínvonalú versenyeken melyik egyetem, hogyan szerepelt. A Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének hallgatói többek között az elmúlt két évben versenyeztek már a Harvardon, Washingtonban a Georgetown University-n, az University of Maastricht versenyén és a budapesti Solvers’ Cup nemzetközi esettanulmány-versenyen is.

„Szerencsére elég hosszú a versenyeink listája és ez alapján válogattak ki a Norwegian School of  Economics versenyének szervezői, hogy ki lesz az, aki bejuthat az ők versenyük döntőjére. Ide már bejutni is önmagában nagy dolog, így már az is nagy eredmény, hogy négy magyar tagozatos hallgatót érdemesnek találtak a részt vételre.

Az, hogy még ezt is túlléptük az történelmi siker, hisz nem csak bejutottunk a 12 egyetem közé, hanem dobogós helyezést értünk el világszinten. És ez tényleg egy világszínvonalú verseny, mivel jönnek csapatok Észak-Amerikából, Európából, Ázsiából és Ausztráliából és gyakorlatilag a legjobb eredményekkel rendelkező egyetemek csapatai vesznek részt" – indokolta a dékánhelyettes a történelmi sikerként elkönyvelt eredményt.

Szász szerint a nemzetközi esettanulmány verseny Norvégiában olyan volt, mint egy foci vb: négyes csoportokba sorsolták őket, két norvég és egy hongkongi egyetemmel kerültek össze. Aztán a bemutatók után a vállalati zsűri eldöntötte, hogy ki mehet tovább a nagydöntőbe. Az ők csoportjukból minden várakozást felülmúlva a kolozsvári csapatot választották ki a cégvezetők.

„A versenyen már semmivel nem segíthetjük a diákokat, ezért a felkészülésen van igazán a hangsúly” – mondta a felkészítő tanár, akin kívül Györfy Lehel-Zoltán és Rácz Béla-Gergely egyetemi oktatók segédkeztek a diákok felkészítésében.

„Tanárként, vagy felkészítőként jó látni ilyenkor, hogy szakmailag, amit javasolnak a diákjaink a vállalatnak, azok gazdasági szempontból ugyanolyan megalapozottak, mint bármelyik más egyetemnek a csoportból. Szakmai szempontból – és ezt tényleg jó kimondani – fel tudjuk venni a versenyt a nyugat-európai és ázsiai, ausztrál top egyetemek csapataival, versenybe tudunk velük szállni” – mondta büszkén Szász Levente, majd szerényen megjegyezte, hogy látva a csoportellenfeleik bemutatóit azért csak titkon remélték, hogy továbbjutnak.

Szerinte ugyanis ez ilyenkor apró „nüanszokon” múlik, ki tud meggyőzőbb lenni, ki tud jobban válaszolni a zsűri kérdéseire (a tíz perces kérdez-felelek résznél). Ők viszont célzottan készültek erre. A felkészülés alatt minden héten vitáztak és bemutattak, hogy behozzák azt a hátrányt, amit az idegen nyelv és az erdélyi vitakultúra elenyésző mivolta okoz.  

„Amivel megfogták a zsűrit, az a módszer volt, ahogyan megragadták a problémát és strukturálták azt. Egy tíz éves stratégiában minden benne van, a vállalatnak minden működési pontja. Ahogyan ezt felfűzték arra, hogy egy kereskedelmi üzletláncnak abból kell kiindulnia, hogy miként lehet jó vásárlási élményt nyújtania a fogyasztóknak: mielőtt bemegy az üzletbe, amikor már ott van, és amikor elhagyja az épületet. Ezekben a fázisokban hogyan lehet fejleszteni az ügyfelek és a vásárlók közötti kapcsolatot. Ennél a javaslatnál a zsűri pozitívumként emelte ki, hogy mennyire megértették egy norvég állampolgár gondolkozását és a helyi specifikus modellt (ami egy szövetkezeti rendszer, ahol a törzsvásárlók részben a tulajdonosai is az üzletnek – ami egy nagyon különleges helyzet).

„Amit minden döntősnek elmondtak a zsűrik, hogy nagyon sok olyan ötletet kaptak, amit akár másnap, ott az ők vezetőtanácsukban meg fognak vitatni és alkalmazni is fogják az egyetemi hallgatók javaslatait” – közvetítette Szász Levente a zsűri háláját, hisz a vállalkozók olyan tanácsadásban részesültek, „amit különben akár több 10.000 euróért kapnának meg egy tanácsadó cégtől”, és amit „kvázi” ingyenesen egy verseny keretein belül megkaphattak.

Vállalati titkokért ingyen gazdasági tanácsadást biztosítanak

A dékánhelyettes úgy véli a helyi vállalatok közül is egyre többen látják, hogy az esettanulmány versenyeknek nem csak az a lényege, hogy a diákok valós gyakorlati problémával foglalkoznak, hanem a vállalat is nyer ebből, mivel ingyen kaphat külső szemszögből tanácsokat az egyetemistáktól.

A BBTE-nek is van helyi esettanulmányi versenye, ahol az egyetem közgazdász hallgatói vehetnek részt, ide már több helyi vállalat jelentkezett, amelyek szeretnék, hogy a jövő évi verseny róluk szóljon. 

A BBTE közgáz karának magyar tagozata az első olyan intézmény Erdélyben, aki bevezette az esettanulmány alapú oktatást. Maga az oktatás is arról szól, hogy megpróbáljuk hallgatóinkat olyan kihívások, feladatok elé állítani, amik valósak és most a gazdaságban jelen vannak. Az itt működő multinacionális, vagy helyi vállalatok problémáival kell foglalkozzanak. Gyakorlat orientált irányba próbáljuk elvinni a tanítást, hogy az egyetemi képzés valóban a felkészülést szolgálja” – mutatott rá.

Szász Levente kiemelte, hogy az a négy diák, aki Norvégiában megosztott második helyezést ért el a Georgetown University-vel közösen, tagjai az egyetemi oktatás kiegészítő szakkollégiumok egyikének. Négy ilyen diákszervezet működik a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karon belül. Azok, akik ezen a versenyen részt vettek, a Gazdasági Tanácsadó Klubnak (GTK) a tagjai, ami még külön felkészítette őket a versenyre.

„Jobban mondva a teljes gazdasági életre, mivel ilyenkor valós helyzeteket szimulálnak. A végső cél nem az, hogy megnyerjünk egy versenyt, vagy dobogósak legyünk rajta, hanem, hogy jó gazdasági szakembereink legyenek” – szögezte le az intézményvezető.

A diákok saját szemszögükből írták le a verseny izgalmait

 „Egy hatalmas megtiszteltetés volt, hogy mi képviselhettük Romániát ezen a versenyen, a nagydöntőben pedig egész Európát, mivel oda az amerikai és az ausztrál csapattal kerültünk be” – emelte ki Borsos András. A Pénzügy és bank szakon jelenleg harmadik tanulmányi évét végző diák, felejthetetlen élménynek nevezte a norvég nemzetközi esettanulmány versenyt, ami minden fáradtságot megért számára.

A harmadéves hallgató kiemelte, hogy a versenyzés izgalmai és a szakmai tapasztalat mellett megismertek egy másik kultúrát és rengeteg embert a világ minden pontjáról – olyan oldaláról, ahogyan normál körülmények között nem lett volna lehetőségük.

Boros beszámolt arról, hogy már nyáron elkezdtek készülődni a nemzetközi versenyre fókuszálva, amit évközben is folytattak egyetem mellett. A szakkollégiumos tevékenységek során heti feladatokat kellett elkészítsenek, amit a felkészítő tanárokkal és csapattársaikkal pontoztak. Így próbálták „aktualizálni a tudásukat” a legújabb trendekről és a Norvégiában felkapott témákról. A nemzetközi esettanulmány versenyen ugyanis csak a helyszínen kapták kézhez az esetet, amire 24 órát kaptak, hogy kidolgozzák és felkészüljenek a bemutatására.

Ezekkel a feltételekkel előzetes felkészülés csak az esettanulmányok megoldásának kigyakorlásából jöhet szóba. A diákok így szabadidejüket feláldozva hetente, kéthetente meg kellett oldjanak egy rövid, cikk alapú esettanulmányt, amihez videókat, prezentációkat, elemzést csináltak. A témák menetrendjét a tanárok állították össze, akik szintén online visszajelzést adtak a projektekről. 

„Úgy kell elképzelni, hogy egyik nap beléptek a terembe, megtudjátok, hogy melyik cég az és utána neki fogtak esetet oldani” – magyarázta. „Norvégiában egy 25 oldalas esetet kaptunk, amit elolvastunk és egyértelművé vált belőle a számunkra, hogy a fogyasztói élményt kell optimalizáljuk. A zsűrik valószínűleg azért is juttattak tovább, mert látták rajtunk, hogy megértettük mi a legnagyobb problémájuk, mire akarnak megoldást találni” – osztotta meg gondolatait Borsos András, aki az elismerés mellett a kapcsolati tőkében és új versenylehetőségekben látja a második helyben rejlő értéket, amit ennek az évnek a befejezése után tovább fejleszt majd Kolozsváron a BBTE mesteri képzésén.

A sikeres diákok, akikből a jövőben még bárki lehet

 „Ha valaki tanácsadóként akar elhelyezkedni, akkor ezek a kapcsolatok sokat érnek, amit nem nagyon lehet pénzbeli jutalommal megfizetni” – mondta Barabási Tamás, aki szerint olyan diákok mennek el ezekre a versenyekre, akik nagy valószínűséggel sikeresek lesznek majd a jövőben, hisz folyamatosan azért dolgoznak, hogy elérjék céljaikat. Ezek olyan kapcsolatokat jelentenek a második helyen végzett csapattagnak, ami bár előre nem látható, „de még bármi lehet belőle”.

Barabásiék is igyekeznek ezt a célorientált irányt követni, ezért is jelentkeztek a Gazdasági Tanácsadó Klubba. A Gazdasági informatika szak harmadéves diákja, mint kifejtette, amikor valaki bekerül a GTK-ba, a versenyekre való felkészülés már el is kezdődik. 

Egy idő után, a teljesítmény és az angol nyelvismeret alapján megtörténik a csapatok kiválasztása. Ezt a meghívások alapján állítják össze és nyáron kezdetét veszi az intenzív, online felkészítő folyamat.

A norvégiai versenyre készülve e mellett még kétszer fel kellett jönniük Kolozsvárra is, hogy egy 10 és egy 24 órás esettanulmányt közösen kidolgozzanak. Erre azért volt szükség mert a versenyen a 25 oldalas esettanulmány mellett a helyszínen csak annyi segítségük volt, hogy az egyik cégvezető nagy vonalakban még elmagyarázta a cég nehézségeit és helyzetét. Barabási Tamás megjegyezte, hogy a verseny előtt fáradtak voltak a hosszú utazás, a felkészülés és a kevés alvás miatt, és stresszesek is az angol nyelvű prezentáció miatt.

„Nehezebb úgy jól teljesíteni annak a tudatában, hogy a legtöbb csapat ezt a nyelvet anyanyelvi szinten beszéli” – mondta. Ennek ellenére jól vették az akadályt, 16-18 óra alatt sikerült elkészülniük, így még el tudtak menni a szállásukra pihenni a bemutatás előtt. Harmadiknak kerültek sorra a négy csapatos csoportból. 15 percük volt, hogy meggyőzően előadják terveiket, és „bár nem szokott velük előfordulni”, hosszabbra sikeredett az előadás. Ezért az idő lejártával a befejezés előtt meg kellett állniuk. Barabási úgy véli annyi volt a szerencséjük, hogy épp egy gondolatmenet végén volt ez. A fennmaradó részeket pedig a kérdés szekcióban pótolták be.

„Őszintén, amikor bemutattuk nem feltétlenül számítottam ebből döntőre. Nem volt különösebben negatív a zsűrik visszajelzése, de nem láttam különösebben azt sem, hogy olyan nagyon el lennének ragadtatva az általunk javasolt megoldástól. Később ezt annak tudtuk be, hogy hűvös skandináv emberekről van szó, akik a tetszésüket nehezebben fejezik ki” – jegyezte meg a több versenyen részt vett diák, aki a kérdésekre adott válaszokban látja előnyüket, ami minden eddiginél jobban sikerült a norvég versenyen.

„Azért kellett egy kis szerencse is, hogy éppen olyat ne kérdezzenek tőlük, amire tudták, hogy nem lenne egy teljes és épkézláb válasz, ez azonban a stratégiájuknak is köszönhető volt – tette hozzá a harmadéves hallgató, aki a gazdasági és az informatikai szférában is mozog, viszont a GTK miatt most inkább a gazdasági irány felé hajlik, ebben jobban el van „mélyedve”. Azonban a jövő kérdése, hogy melyiket erősíti tovább, az viszont biztos, hogy nem zárkózik el külföldtől sem, legalábbis az Erasmus-os programok elől biztosan nem, hisz „stabil székhelyét” itt szeretné Kolozsváron kialakítani.

A norvégiai sikert követően már a következő versenyre készülődnek

„Nekem az tetszett igazán, hogy nagyon jó volt a csapattársakkal együtt dolgozni, jó volt a csapatdinamikánk” – mondta Molnár Eszter. A Gazdasági informatika szakos harmadéves hallgató, aki csapattársaival alig másfél órát aludt, hogy a 24 óra lejárta előtt még próbálhassanak a verseny előtt.

Elmondása szerint az elődöntő nem úgy sikerült, ahogyan azt elvárták önmaguktól, „kicsit csalódottak” lettek, azonban a zsűrik minden kérdését megválaszolták. Erre külön odafigyeltek, amikor a Power Point bemutatót megcsinálták, hogy legyenek olyan slide-ok, amiket csak akkor nyitnak meg, ha kérdés érkezik rájuk.

A nagydöntőben viszont úgy érezte, hogy a csapat nagyon jól teljesített, ebben a körben is sikerült jól megindokolniuk, hogy miért ezt a stratégiát választották.

„Általában egy lépéssel hátrábbról indulunk el, hogy nem az angol az anyanyelvünk. A döntőben is két angol anyanyelvű csapat volt. Velük elég nehéz prezentáció szempontjából felvenni a versenyt” – emelte ki a Molnár Eszter, aki társaival e miatt nyáron intenzív felkészítőn vett részt, amit főleg idegen nyelven tartottak. Körülbelül 6 modul volt, ami „az egész nyarat átfogta”.

Molnár Eszter hazaérkezése után már a következő, magyarországi versenyre kezdett el készülődni, és a jövőben eddigi tervei szerint kipróbálná magát két évig külföldön, de mindenképpen Kolozsváron folytatná tovább.

Jakó: A való világ visszajelzése marad meg minden verseny után

 „A legkülönlegesebb élmény, hogy magyar diákként a Babeș–Bolyai Tudományegyetem teljes egészét tudjuk ilyen helyeken képviselni, ennek a 41 ezer diáknak ebben a kontextusban mi voltunk a »képe« ezért is nagyon nagy megtiszteltetés, hogy a magyar közgázról minket küldtek” – mondta Jakó Zsolt.

Jakó úgy véli ennek kötelező feltétele a Gazdasági Tanácsadó Klubba tartozás, hiszen itt van az a „megfelelő szakkollégiumi és szakmai képzés, ami fel tudja készíteni az egyetemistákat” egy ilyen szintű versenyre.

Arra a kérdésünkre, hogy a román, német és angol szakok közül, miként emelkedik ki ilyen hangsúlyosan a magyar vonal, Jakó elmondta, hogy főleg a „fókusz” miatt, mivel a többi tagozaton nagyon sok diák van és a nyolcezer diákból a magyar vonalon megközelítőleg 1200-an vannak.

„A tanárok döntik el, hogy milyen diákokat tudnak eljuttatni ilyen versenyekre. Más tagozaton az lehet a probléma, hogy nagyon sok diák jut egyetlen tanárra és nem tudnak külön foglalkozni velük - nekünk ez az előnyünk. Tíz éve létezik a GTK, ami egy vállalati kooperációból indult és az egyetemi tanárok ott képeznek minket. Ez lett az a közeg, amiből a magyar diákok jutnak ki az esettanulmányi versenyekre” – fejtette ki.

Jakó szerint azért pont őket választották a magyar tagozat berkeiből a norvégiai versenyre, mert amióta lehet, azóta jelentkeznek esettanulmányi versenyekre és ismertté váltak azzal, hogy eljutottak ezzel egészen a Harvardig.

„Nekem már a negyedik versenyem volt ez, ami attól volt különleges, hogy a vállalat nagyon diverzifikált, szétosztott tulajdonosi modellel rendelkezett, aminek 1,7 millió tulajdonosa van. Ezért megpróbáltunk egy különleges tulajdonosi, közösségi élményt felépíteni. A többi versenyző - úgy vettük észre - inkább használt standard megoldásokat: user interface-t és applikáción kifejlesztett bemutatókat, amit nagyon erőteljesen ki tudnak használni.

Jakó Zsolt másodjára járt a norvégiai Bergenbe, ahol a versenyt szervezték, ahol nyitottak az emberek, „attól függően, hogy honnan érkeznek, mert az északiak jellemző módon nem annyira a barátkozóak”. Főleg a nyugat-európai és az egyesült államokbeli csapatokkal szoktak nagyon jóban lenni.

„Ezért is telik mindig ilyen jól ez a közel egy hét, mert a 24 órás verseny egy napot elvesz és másnap egy fél napot kell a prezentációkkal foglalkozni, majd nekünk jött a nagydöntő, de ezen kívül minden nap van program, nagyon sokat foglakoznak velünk a diákszervezetek.

Első nap elmentünk egy tudományos, hagyományostól eltérő múzeumba, ahol mindenféle eszközöket, szerkezeteket lehetett kipróbálni. Másnap megmásztunk egy nem túl magas hegyet, a Fløyent.

Szoktak ilyen túrákat szervezni, ami nagyjából egy órába telik, és láthattuk felülről Bergent, látszottak a fjordok, de volt egy hajóút is, egy fjord tour. E mellett volt szabad program is bőven” – mesélte a menedzsment szakot végző hallgató, akinek a reális visszajelzések maradnak meg a versenyekből, amit nem lehet az egyetem padjaiban elsajátítani.

Jakó Zsolt a továbbiakban rövidtávon az Egyesült Államokbeli MB program elvégzésén gondolkozik. Az esettanulmányi versenyeken szerzett vállalati kapcsolatait szeretné tovább gyarapítani, akár tanácsadóként is a jövőben, aminél nagy előnyt jelentenek ezek a versenyek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális