2019. szeptember 21. szombatMáté, Mirella
EUR = 4.7432 RON
USD = 4.2921 RON
HUF = 1.4261 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,441.69(0.89%)
Infláció = 3,84%
Alapkamat = 2,50%

Tovább drágult a burgonya, de mi köze ennek a globális felmelegedéshez?

Kádár Kata utolsó frissítés: 15:48 GMT +2, 2019. augusztus 15.

A szakértő a drágulást részben a megváltozott fogyasztói magatartással is magyarázza: nálunk is megnőtt az igény a magasabb minőségű szolgáltatások iránt.


A burgonya nagyon népszerű élelmiszer a romániaiak körében: évente megközelítőleg 2 millió tonnát fogyasztunk belőle. Már májusban is cikkeztünk a krumpli extrém drágulásáról, de ez a trend azóta is folytatódott. 

Nemrégiben több gazdasági szaklap is arról cikkezett, hogy az élelmiszerek drágulása az elsődleges oka az idén júliusban 4,12%-ra emelkedett inflációnak. Az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján 2018. decemberéhez képest idén júliusban a legjobban a krumpli drágult, 21,71%-kal, de a citrusfélék és a friss gyümölcsök ára is jelentősen megugrott.

Már májusban is írtunk a krumpli egekbe szökő áráról, amikor az áprilisi 32,33%-os emelkedésén háborgott mindenki. A szakértők már akkor is kihangsúlyozták, hogy várhatóan őszre is magas marad a burgonya ára - többek között a drága vetőmagok miatt -, sőt, ez a drágulás jövőre is kitarthat. A Székelyföldön használt vetőmagokat is jórészt külföldről hozzák be - magyarázta akkor Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, aki azt is részletezte, hogy a vetőmagtermesztés egy külön technológiát és nagy odafigyelést igénylő, rendkívül költséges folyamat. 

Több mint egy évtizede nem volt ilyen magas ára a krumplinak,

ami egyebek közt annak is betudható, hogy kevesebb import érkezett Romániába az EU-ból. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság részéről nemrégiben Kozma Béla agrármérnök is nyilatkozott a témával kapcsolatban. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a burgonya árat nem kizárólag a Romániában termelt mennyiségek határozzák meg, hanem a hagyományos európai burgonyatermesztő országok termelése is. Tavaly például rengeteg probléma volt a szárazsággal Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Lengyelországban is.  

Románia egyébként a burgonyatermesztés (beleértve a magokat is) szempontjából a hetedik legjelentősebb állam az EU-ban. Az Eurostat részletes elemzéséből ugyanakkor az is kiderül, hogy jelentősen csökkent a termelés, és nemcsak Romániában van gond a krumplitermesztéssel, hanem az egész Európai Unióban: a nálunk sokkal nagyobb termelőknél is csökkenek a mutatók.

Forrás: Eurostat. Az EU-s tagállamok összehasonlítása a 2018-as burgonyatermelés és a betakarított termés EU-s kereskedelme szempontjából

Európában meglehetősen koncentrált a krumplitermesztés,

ugyanis nagyrészt 7 tagállamban összpontosul: Németország, Franciaország, Lengyelország, Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium és Hollandia adta a megművelt területek 76,9%-át (2018-ban) és a termelt mennyiség körülbelül háromnegyedét (2018-ban 79,5%).

Forrás: Eurostat. A fő krumplitermelő EU-s tagállamok termelési mutatói. Románia az össztermelés 5,7%-át adja

Tavaly 52 millió tonna krumplit takarítottak be az EU-ban, ami szinte 40%-kal kevesebb mint 2000-ben.

A termesztés tehát egyértelműen negatív tendenciákat mutat, bár ingadozásokkal, mert a folyamatokat erőteljesen befolyásolják az aktuális időjárási körülmények. Kis Bartha Annamária, a sepsiszentgyörgyi Solfarm Kft. mezőgazdasági termelőcég képviselője megkeresésünkre elmondta, hogy az Európai Bizottság már 2018. nyarán előre jelezte a megművelt területek csökkenését. „A burgonya rendkívül érzékeny a megfelelő csapadékmennyiségre. Ugyanakkor, ha a vegetációs szakasz nem megfelelő időszakában érkezik az eső, a terméshozam szintén csökken és pótolhatatlan veszteséget okoz. A csapadékos és száraz időjárás váltakozása pedig rengeteg betegség kialakulására ad lehetőséget” – hangsúlyozta a szakértő.

A krumplitermesztés csökkenését és magát a drágulást is már több nemzetközi gazdasági lap is a globális felmelegedés számlájára írja.  A krumpli válságának „gyökere” az éghajlatváltozás – írja a The Economist, német gazdákat is megszólítva. „A gazdák arról panaszkodnak, hogy a nedves és száraz időszakok közti határvonal elmosódott” - mondta Katja Börgermann, a Német Gazdálkodók Szövetségének részéről, aki arról is beszámolt, hogy 2003-ban Európában egy évszázada nem látott aszály volt, majd rá tizenöt évre újabb természeti csapás sújtotta az európai mezőgazdaságot. A gazdálkodóknak nehéz gyorsan alkalmazkodniuk, hiszen állandóan fejleszteni kell az öntözőrendszereket, és új növényfajtákat kell kitenyészteni, amelyek bírják a különösen száraz időjárást. Az ilyen befektetések időt vesznek igénybe – taglalta Börgermann.

 „Az utóbbi két év időjárása nem kedvezett a burgonyatermesztésnek, így tavasszal nálunk is sokan lecsökkentették a beültetett területek nagyságát. Egy adott terület öntözése növeli a termés mennyiségét, viszont ez a lehetőség a megművelt felületek csak kevés hányadánál adott. Az előző évek kedvezőtlen időjárása ráadásul már eleve magával hozta a drága vetőburgonyát – fejtette ki Bartha a székelyföldi helyzetről.

Forrás: Eurostat. Az ábra azt mutatja, hogy 2000 és 2018 között hogyan alakult a megművelt területek aránya a fő krumplitermelő tagállamokban

Az ábrából egyértelműen látszik, hogy Romániában nagymértékben csökkentek a megművelt területek, de a leglátványosabb zuhanás Lengyelországban történt. Ezzel szemben Franciaországban és Belgiumban növelni tudták a terülteket. 

Az országos statisztikai hivatal szerint tavaly Romániában 168 ezer hektáron 3,1 millió tonna burgonyát termesztettek. Az országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) szerint viszont csak 38 ezer hektáron termesztett burgonya esetében hívtak le a gazdák területalapú támogatásokat fogyasztási, vetőmag és ipari burgonya esetében. Ez hatalmas visszaesés a három évvel korábbi adathoz viszonyítva, amelyek szerint 2015-ben burgonyára 60 ezer hektárra hívtak le területalapú támogatásokat.

Forrás: Eurostat. A krumplitermelés alakulása a fő krumplitermelő tagállamokban

Ha a termesztett mennyiséget nézzük, Romániában szintén csökkenést veszünk észre, de ebben az esetben is a legnagyobb mértékben Lengyelországban esett vissza a termelés.

Az EU-ban jellemzően kisebb gazdaságok termelik a burgonyát

Közel 1,5 millió mezőgazdasági egység termesztett burgonyát 2016-ban, ezek csaknem kétharmada Romániában (40,4%) és Lengyelországban (25,2%) működött. Az EU-ban a burgonyatermelő gazdaságok csaknem 90%-a 1 hektárnál kisebb területű. A lengyelországi burgonyatermesztő gazdaságok átlagos területe ekkor 0,8 hektár, Romániában pedig 0,2 hektár volt.  Az adatok azt mutatják, hogy az 1 hektárnál kisebb területtel rendelkező gazdaságok az EU teljes megművelt területének 14,8%-át tették ki. Ezzel szemben néhány tagállamban a burgonyát termelő gazdaságok nagyobb beruházásokat jelentettek: Dániában például az átlagos burgonyatermesztő terület 2016-ban 26,1 hektáros, Hollandiában és az Egyesült Királyságban 16,5 hektáros volt. A nagyobb területek száma viszonylag kevés, de ezek a nagyobb burgonyagazdaságok a betakarítások jelentősebb részét tették ki az EU-ban.

Forrás: Eurostat. A krumpligazdaságok száma

Nem is magas burgonya ára?

A fogyasztók kosarába kerülő élelmiszerek árát a kereslet és kínálat összhangja határozza meg – magyarázta kérdésünkre Bartha, aki felvázolta a drágulás alapvető okait is. „A krumpli drágulását két tényező okozza: egyrészt a megművelt területek csökkenése, másrészt a megnövekedett termelési költségek. Viszont jóval fontosabb ennél a fogyasztói magatartás megváltozása. A fogyasztók igénye rendkívül megnőtt a magasabb minőségű szolgáltatások iránt. Ahogy a vásárlási igény megnőtt az egészségesebb, valamint mindenféle extrát tartalmazó termékek iránt (például az előre csomagolt, 2.5 kg-os burgonya mellé recept is járhat, a kalóriaérték is fel van tüntetve rajta, illetve a csomagok különbözőféle krumplikat tartalmaznak, attól függően, hogy főzésre vagy sütésre használjuk), úgy növekedett meg a termelők, értékesítők mozgástere az árak alakításában" - magyarázat a szakember.

Véleménye szerint az tény ugyan, hogy 2018. decemberéhez képest 21%-kal drágult a pityóka ára, de hozzá kell tenni azt is, hogy ugyanebben a periódusban jelentősen nőttek a termékek előállítási költségei, mint például az üzemanyag, a vetőmagburgonya, a műtrágya ára. "Összesítve, termelő cégként úgy véljük, a burgonya most kezdi elérni a normál értékesítési árát. Ahhoz, hogy a fogyasztónak országos szinten a legjobb minőségű terméket tudjuk nyújtani, meg kell adni a jó táptalajt, a megfelelő szakmai tudást és a költséges technológiát” - emelte ki.

A burgonya eladási árfolyama a különböző országok között jelentősen ingadozott – írja még az Eurostat jelentése, mind a termelői, mind a fogyasztói piacon, részben a termelés erőteljes éves ingadozásainak következtében.

Az EU-ban csökken a termelés, mégis nagy exportőr maradt

Az EU-n belüli kereskedelem mennyiségével és értékével összehasonlítva tavaly viszonylag kevés burgonyát importáltunk EU-n kívüli országokból: 355 800 tonnát, 127.9 millió euró értékben. A behozatal valamivel több mint háromnegyede (78,7%) korai burgonya volt, nagyjából 280 000 tonna (99,7 millió euró értékben), főleg Egyiptomból (61,3%) és Izraelből (37,2%).

2018-ban viszont 1,1 millió tonna burgonyát exportált az EU, összesen 495 millió euró értékben. Ennek nagy részét a vetőburgonya és étkezési burgonya tette ki, a korai és a chips készítésére termelt burgonya exportja szinte elhanyagolható. A tagállamok között Hollandia volt a vezető exportőr, ez azt jelenti, hogy az EU-n kívüli burgonyaexport több mint felét - úgy érték (58,5%), mind mennyiség (54,7%) szempontjából  - ez a tagállam biztosította. Ezt követi Franciaország az érték szerinti 13,7% és mennyiség szempontjából 13,8%-kal.

Európai Uniómezőgazdaság
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális