2019. december 5. csütörtökVilma
EUR = 4.7764 RON
USD = 4.3067 RON
HUF = 1.4437 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,8%
BET = 9,961.05(0.13%)
Infláció = 3,40%
Alapkamat = 2,50%

Forbes Best Cities: tarolnak az erdélyi városok

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:10 GMT +2, 2019. július 19.

A gazdasági lap idén is rangsorolta Románia legjobb üzleti potenciállal bíró városait. Csíkszereda a kellemes meglepetés.


Idén már hetedik alkalommal állította össze a Forbes Románia az ország legjobb üzleti potenciállal bíró városainak listáját. Az előző évekhez viszonyítva a jelentős változások álltak be a sorrendben, ami a készítők szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy évről évre javítani kívánnak a kritériumokon annak érdekében, hogy a sorrend a valós képet mutassa. Csíkszereda nagyon előkelő 13. helye viszont így is kicsit túlzásnak tűnik.

Pedig a lista készítőinek módszertanával nehéz vitába szállni. Az elemzésben kizárólag a megyeszékhelyeket vizsgálták, és az elérhető adatok függvényében megnézték, hogy miként teljesített az elmúlt időszakban maga a vizsgált város, majd azt is elemezték, hogy a város tágabb környezete, vagyis a megye milyen gazdasági mutatókat tud felmutatni. Olyan kritériumokat vizsgáltak, mint a megyék GDP-je, a megyében mért átlagbér, a külföldi működőtőke beruházások, a munkanélküliségi ráta, a vállalatok száma, a vállalatok összesített üzleti forgalma, valamint az elért nettó átlagos nyereség az adott megyékben. De figyelembe vették azt is, hogy az elmúlt időszakban milyen fejlesztéseket eszközöltek a helyi közúti- és vasúti infrastruktúrában, hogyan változott a lakásállomány, valamint hány oktatási intézmény működik.

Az elemzés készítői ezeket az adatokat a lakosság számával igazították ki, és amolyan bónuszpontokat adtak azoknak a megyeszékhelyeknek, amelyeknek a környékén az üzleti környezetet erősítő repülőterek találhatóak, vagy több okos város (smart city) kezdeményezést is futtatnak.

Azt az elemzők is kiemelik, hogy a lista elkészítésének célja nem elsősorban az, hogy egyes városok látványos felemelkedését, vagy éppen visszaesését mutassák be. Sokkal inkább arra törekednek, hogy azonosítsák azokat a pontokat, amelyek miatt Románia nagyobb városai között éles gazdasági eltérések figyelhetőek meg, és mutassanak rá azokra a területekre, amelyekkel foglalkozniuk kellene azoknak a város- és megyevezetőknek, akik perspektívát szeretnének felmutatni a közösségüknek.

1. Bukarest
2. Temesvár
3. Kolozsvár
4. Arad
5. Gyulafehérvár
6. Nagyszeben
7. Brassó
8. Nagyvárad
9. Konstanca
10. Jászvásár

1. Bukarest. A főváros sorozatban harmadik éve tartja meg vezető helyét a listán. Jó kérdés, hogy egyáltalán meg lehet-e előzni egy olyan várost, amely nem csak az ország gazdasági központja, hanem csúcsintézmények tekintetében is összehasonlíthatatlanul jobban áll bármely más romániai megyeszékhelynél. A Forbes kiemeli azt a statisztikát is, hogy a kutatás-fejlesztésre Romániában fordított összegek 50%-a a fővárosban került elköltésre, ami egészen megdöbbentő arány.

Az ország bruttó hazai össztermékének 20%-át adó Bukarest ugyanakkor komoly kihívásokkal is kénytelen lesz szembenézni: míg 2017-ben 7,2%-kal nőtt a főváros gazdasága, a következő években 2,3%-ra való lassulást prognosztizálnak az elemzők. További probléma, hogy csökken az aktív lakosság száma, még annak ellenére is, hogy Bukarest a több mint 30 felsőoktatási intézményével az ország egyik legfontosabb tehetség- és agyelszívó központja.

2. Temesvár. Abban nincs semmi újdonság, hogy a Bánság központjának tartott város már évek óta kiválóan él a földrajzi elhelyezkedésével járó adottságaival. A Forbes a város gazdaságáról tulajdonképpen azt emeli ki, hogy nem is igazán lehet rámutatni olyan szektorokra, amelyek húznák Temesvár gazdaságát, a város ugyanis üzleti értelemben a diverzitás maga: számos ipari és kereskedelmi vállalat is otthont talált magának a Béga-parti városban.

A vállalatok 70%-a külföldi, főleg német. Temes megyében mérik emellett országosan az egyik legalacsonyabb munkanélküliséget, a munkaadók szerint "csak az nem dolgozik, aki tényleg nem akar", és ez a Forbes szerint a 2 945 lejes átlagos megyei munkabéren is látszik. Az elemzést készítők viszont arra is rámutatnak, hogy bár Temesvár az autópálya, a légiközlekedési és a hajózási infrastruktúrája miatt Közép- és Nyugat-Európa kapuja, a szolgáltatószektora talán lehetne erősebb is.

3. Kolozsvár. Ami Temesvár esetében talán hátrány, az Kolozsvárnál egyértelműen előnyként jelenik meg. A Forbes azt írja, hogy Kolozsvár a városban található vállalatok által nyújtott szolgáltatások komplexitása tekintetében mára egyértelműen Bukaresttel áll versenyben. S bár azt a Forbes elemzői is kiemelik, hogy több nemzetközi életszínvonal-rangsor is előkelő helyen jeleníti meg a várost, arra is rámutatnak, hogy sehol máshol az országban nem ilyen drágák a lakbérek, és nem lehet ilyen drágán lakást sem venni a város perifériájána számító lakónegyedekben.

Nem csak IT-cégekkel, méregdrága ingatlanügyletekkel, hanem smart city projektekkel is jól áll Kolozsvár (okos parkolás, ingyenes wifi, elektromos autókat töltő állomások, elektromos buszok, online adófizetés stb.). A nettó átlagbér a főváros után Kolozs megyében a legmagasabb az országban (3 115 lej), ilyen körülmények között pedig az sem meglepő, hogy a város lakossága viszonylag szépen nő.

Kolozsvár hátránya Temesvárral szemben az infrastruktúra fejlettségével hozható összefüggésbe. A Forbes szerint ugyanakkor jelentős növekedésre lehet számítani a reptéri utasforgalomban (2030-ra 7 millió utast céloztak meg, tavaly 2,8 millió körül alakult a szám), és 2025 környékére saccolják azt a dátumot is, amikor autópályán egészen Budapestig és Bukarestig is lehet utazni, ami szintén nagyot dobhat a város gazdaságán.

4. Arad. A város előkelő helye talán elsőre meglepő, a Forbes elemzői szerint viszont nincs ezen mit csodálkozni. Arad rendkívül jó földrajzi elhelyezkedése, a jó autópálya összeköttetése, valamint a város mellett található négy ipari park mind hozzájárultak ahhoz, hogy a legjobb városok között foglaljon helyet. Az aradi önkormányzat smart city projektekkel is egészen jól áll, de az elmúlt évek látványos gazdasági fejlődése a Forbes elemzői szerint egyértelműen az autóiparhoz köthetőek, és itt főként a japán Takata nevű cég jelentőségét emelik ki.

5. Gyulafehérvár. Fehér megye székhelye elég gyakran jelenik meg a hírekben úgy, mint az ország legokosabb városa. Erre a címre rá is szolgáltak, hiszen körülbelül 100 smart city projekt előkészítésén vagy működtetésén dolgoznak jelenleg is. (Ebben a tekintetben Brassó az országos második, de ott csak 20 projekt van.) Ahhoz, hogy Gyulafehérvár a Forbes listáján eddigi legjobb helyezését elérje, az elemzők szerint az is kellett, hogy a városhoz közel több olyan német autóipari vállalat is letelepedett, amelyek a jó elhelyezkedés, az autópályához valós közelség vonzott oda. A megyei átlagos munkabérek ennek megfelelően szép növekedésben vannak (elérik a 2 390 lejt), a munkanélküliség pedig mindössze 3,4%. A Forbes emellett azt is kiemeli, hogy Gyulafehérvár eddig 150 millió EU-s forrást hívott le, az összeg harmada egy fontos turisztikai látványosság, a Gyulafehérvári vár felújítására lett elköltve.

6. Nagyszeben. Soha nem volt még ilyen előkelő helyen a listán. Az előrelépést pedig az magyarázza, hogy egy gazdasági szempontból rendkívül jó potenciállal bíró városról beszélünk, amely ráadásul az egyik fő európai közlekedési folyosó mellett helyezkedik el, repülőtere és felsőoktatási intézményei is vannak. A szolgáltatószektort (évente több százezer turista érkezik a városba, a légiközlekedés szerepe ebben jelentős) rendkívül jól egészítik ki a termelő vállalatok. Ha leszámítjuk a Romgaz és a Transgaz állami vállalatokat, akkor főként autóipari cégek adják a város iparának oroszlánrészét.

7. Brassó. Nincs autópályája, nincs repülőtere, mégis az ország egyik legvonzóbb városa. A Világbank szakértői szerint van egy olyan előnye is, amiben messze a legjobb Romániában: a városi infrastruktúra Brassóban volt és van a legjobban kitalálva. A megyében nyolc ipari park működik, amelyben számos olyan német vállalat dolgozik, amelyeket a Forbes szerint annak idején a németül beszélők magas száma vonzott elsősorban a Cenk lábánál elterülő városba. Az elemzők még kiemelik az ingatlanpiac szép fejlődését, valamint azt is, hogy az ígéretek szerint idén végre hozzálátnak a Brassó melletti Vidombákon elterülő repülőtér munkálataihoz.

8. Nagyvárad. A város előkelő helye a Forbes szerint elsősorban annak a hosszútávú stratégiának az eredménye, amely példaértékűvé tette a városvezetés munkáját. A szerzők szerint több olyan projekt is van, amely hozzájárult a város társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, ezek közül kiemelik azt a gyorsforgalmi utat, amely lehetővé teszi, hogy mindössze pár perc alatt el lehessen jutni a város egyik feléből a másikba. Rámutatnak arra is, hogy Nagyvárad a lakosságszámmal kapcsolatos kiigazítások mellett Románia legjobban teljesítő települése, ami az EU-s források lehívását és felhasználását illeti. A Forbes Ilie Bolojan polgármestert is idézi, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy az EU-s támogatások lehívása lesz a város legfontosabb prioritása 2019-ben is.

9. Konstanca. Románia legfontosabb tengerparti városa természetesen nem tud hiányozni egy ilyen listáról. Konstanca turizmusban (évente 5 millió vendégéjszaka) és kereskedelemben is (itt fordul meg a legnagyobb gabonamennyiség az összes európai kikötő közül) topjátékos, a szerepe ráadásul a várakozások szerint növekedni is fog a következő időszakban. A Forbes külön kiemeli a Fekete-tenger Neptun talapzatában lévő gázlelőhely körüli bizonytalanságokat, már csak azért is, mert Konstanca nagy nyertese lehetne annak, ha beindulna az Exxon Mobil és az OMV Petrom által tervezett kiterelmés.

10. Jászvásár. Moldova gazdasági fővárosa épp csak befért a top 10-es listára, az elemzők viszont arra mutatnak rá, hogy számos olyan terület van, amely bizakodásra ad okot. Fontos szempontként emelik ki, hogy a város úgy él a köztudatban, mint ahol a legfelkészültebb IT-szakembereket képezik, és Jászvásár volt az a romániai város is, amely először győzte meg az Amazont arról, hogy irodát nyisson az országban. Az infrastruktúra fejletlensége viszont hatalmas hendikep, Jászvásárt messze elkerülik a külföldi befektetők: az ország egyik legfontosabb megyéjeként Iaşi mindössze a 12. helyen van a külföldi tulajdonú bejegyzett cégek száma szerint felállított listán.

A top 10-es lista után a fontosabb erdélyi városok közül még Csíkszeredát és Marosvásárhelyt emeljük ki. 

13. Csíkszereda. Hargita megye székhelyének előkelő helye kellemes meglepetés. Az egyik magyarázat az, hogy a megyében van bejegyezve az ország egyik legerősebb vállalata, a főleg Borsec nevű ásványvízéről ismert Romaqua Csoport, amely tavaly 725 millió lejes üzleti forgalmat és 71 millió lej nyereséget ért el. A Forbes 2018-as 500 legerősebb romániai vállalatot rangsoroló listájában 8 Hargita megyei cég foglal helyet. Az elemzők méltatják a megye mezőgazdasági potenciálját, viszont rámutatnak a beruházások alacsony szintjére is, amelynek egyik következménye, hogy Hargita megye egy főre jutó GDP-je alacsony, 29 700 lej körül alakul. Összehasonlításként Kovászna megyében ez a szám 29 400 lej, Kolozs megyében viszont 58 300 lej.

20. Marosvásárhely. Maros megye székhelyének 20. helye viszonylag kellemetlen, a Forbes elemzői elsősorban a fejlesztési projektek elmaradásával magyarázzák a visszaesést. A szerzők rövid történelmi áttekintővel indítanak, amivel azt kívánják bizonyítani, hogy Maros megye gazdasági jelentőségét elveszítette az elmúlt időszakban, bár még mindig dolgoznak Marosvásárhelyen és környékén jelentős fafeldolgozással foglalkozó, vegyipari, élelmiszeripar és gyógyszeripari vállalatok. A Forbes az egyik legizgalmasabb vállalatként az IRUM traktorgyárat emeli ki, igaz, az Oltean család tulajdonában levő vállalat székhelye Szászrégen (dehát ez egy ilyen elemzés). A megye egy főre eső GDP-je 2018-ban 34 400 lej volt.

A teljes elemzés itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális