2019. július 19. péntekEmília
EUR = 4.7315 RON
USD = 4.2103 RON
HUF = 1.4541 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 9,084.50(0.31%)
Infláció = 4,10%
Alapkamat = 2,25%

Iskolai végzettséghez kötnék a minimálbért egy törvénytervezettel

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 17:52 GMT +2, 2019. július 05.

Egy törvénytervezettel változtatnának a minimálbér megállapításának módján. Mennyit kapna egy szakmunkás, és mennyit egy mesteri diplomás alkalmazott? 


Benyújtottak a szenátusba egy törvénytervezetet, amelyet ha elfogadnak, jelentősen nőne Romániában a diplomás alkalmazottak fizetése. A három PSD-s képviselő által jegyzett tervezet ugyanis arról rendelkezne, hogy az alkalmazottak képesítése, valamint végzettsége alapján egyfajta hierarchia jöjjön létre, amelyben az alábbi szorzók alapján számolják ki a legalacsonyabb fizetéseket:

A tervezet gyakorlatilag 11 képzettségi vagy felkészültségi szintet határozna meg, és a különböző képzettségi szintek esetében szorzókat vezetne be. Egy felsőoktatási diplomával rendelkező, a tevékenységi körének megfelelő területen szerzett doktori diploma esetében például egy alkalmazott legalacsonyabb fizetése a minimálbér 2,8-szorosa kell legyen. Egy egyetemi diplomával rendelkező személy legalacsonyabb fizetése 2,2-szerese kell legyen legalább a minimálbérnek, míg az alapképzés mellett mesterképzést is elvégző alkalmazottak havi munkabére legalább a minimálbér 2,5-szörösét kell elérje.

A tervezet a felsőoktatási diplomával nem rendelkező személyekkel ugyán már nem bánna ennyire bőkezűen, de a szakiskolát és a líceumi képzést vegzettek esetében is 1,20-as, a posztlíceumi képzést végzettek esetében 1,25-ös szorzót határozna meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a 2 080 lejes januártól érvényes minimálbérből indulunk ki, akkor egy szakképzett munkás legkisebb munkabére bruttó 2 496 lej lenne a tervezetben meghatározott 1,2-es szorzóval számolva, de legalább ennyit kellene keresnie egy szakiskolát vagy egy líceumot végzett alkalmazottnak is. 

Ha továbbmegyünk a hierarchia következő szintjeire, akkor viszont egészen magas számokat kapunk. A felsőoktatási diplomával rendelkezők esetében ugye januártól megemelt, 2 350 lejes minimálbért fogadott el a kormány. A szenátusba benyújtott mostani rendelkezés szerint viszont egy felsőoktatási diplomával rendelkező személy, akit olyan munkakörbe alkalmaztak, ahol feltétel az egyetemi diploma, legalább 4 576 lejes bruttó fizetést kapna, akinek pedig mesteri diplomája is van, bruttó 5 200 lej kellene legyen a fizetése. A tervezet a doktori fokozattal rendelkezőknek bruttó 5 824 lejes minimális fizetést határozna meg.

Arról, hogy ezek a bruttó munkabérek mit jelentenének adózás után, alább mutatunk egy gyors számítást:

Mekkora esélye lehet a tervezetnek?

A szenátusba benyújtott tervezetet 38 képviselő írta alá, és az aláírók névsora pártok szerint eléggé megoszlik, PSD-s, PNL-s, USR-s, ALDE-s és RMDSZ-es képviselő is van az aláírók között, de kézjegyével látta el a tervezetet Marius Budăi munkaügyi miniszter is. Az RMDSZ-ből Csép Éva Andrea Maros megyei képviselő, a munkaügyi és szociális védelmi bizottság tagja támogatta aláírásával a tervezetet.

A tervezet indoklásában az szerepel - az olyan általános kijelentések mellett, miszerint biztosítani kell az alkalmazottak munkabérének védelmét stb. -, hogy az intézkedésre azért van szükség, hogy egyensúlyt teremtsenek a közszférában jelentősen megemelt bérek, és a versenyszférában elérhető fizetések között. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek többször is szót emeltek az ellen, hogy az állam a közszférában dolgozók fizetésének emelésével a magánszférát is béremelésekre kényszeríti annak érdekében, hogy az állami intézmények és vállalatok javára ne veszítsék el a legjobb alkalmazottaikat, akkor arra lehet számítani hogy a vállalati szféra erősen tiltakozni fog a viszonylag nagy meglepetésre benyújtott tervezet, és vélhetően semmilyen hatástanulmány nélkül megállapított szorzók ellen. 

A tervezet benyújtása miatt pedig nagy valószínűséggel újra előjön az a vita is, amely utoljára tavaly év végén került reflektorfénybe a 2 350 lejes "diplomás minimálbér" bevezetésénél. Ez a vita arról szól, hogy valóban a diplomásokat segíti-e az állam akkor, amikor az egyetemet végzett alkalmazottak esetében magasabb munkabér kifizetésére kényszeríti a vállalatokat? Esetleg ez nem-e jelent hátrányt számukra a felsőoktatási diplomával nem rendelkező munkavállalókkal szemben a munkaerőpiacon? Ráadásul a megválaszolandó kérdések listája most bővülhet azzal a felvetéssel is, hogy vajon hány kisebb hazai vállalkozás nehéz helyzetbe kerülése árán lehet olyan minimálbért megállapítani, amely itthon tartja a diplomás fiatalokat.

minimálbérmunka
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális