2019. június 16. vasárnapJusztin
EUR = 4.7228 RON
USD = 4.1899 RON
HUF = 1.4679 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 8,504.24(0.32%)
Infláció = 4,11%
Alapkamat = 2,25%

Akár 15 ezer eurós támogatásokra is pályázhatnak a székelyföldi gazdák

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 18:06 GMT +2, 2019. május 24.

A héten közzétett pályázati felhívásról Kozma Mónikát, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatóját kérdeztük.


Már benyújthatják a székelyföldi gazdák pályázataikat a Pro Economica Alapítvány által meghirdetett 15 ezer euró (70 ezer lej) értékű vissza nem térítendő támogatásokra. A pályázati felhívást május 21-én tették közzé, a támogatás igénybevételére vonatkozó pályázatok benyújtásának határideje egy hónap (június 21.). A pályázati felhívás egyik különlegessége, hogy nem csak jogi, hanem magánszemélyek is igényelhetik a forrásokat.

A magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési program részeként lehívható pályázati összegek mezőgazdasági erőgépek, traktorok, valamint kapcsolható mezőgazdasági eszközök megvásárlását teszik lehetővé. De vásárolhatóak a támogatásból egyéb, a mezőgazdasági művelésben és termelésben használt berendezések, gépek, felszerelések is, valamint telepítésre alkalmas oltványok, csemeték, de még tenyészállatok is. A cél, hogy a gazdák a vissza nem térítendő támogatásból növeljék a technológiai felszereltségi szintjüket és a termelési kapacitásaikat. A pályázati lehetőségről Kozma Mónikát, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

A Maros-Mezőséget érintő programok, valamint a feldolgozóipari beruházásokról szóló pályázatokat követően pár napja közzétették a székelyföldi gazdáknak szóló mezőgazdasági támogatások pályázati felhívásait. Milyen az érdeklődés? Mi várható, magánszemélyek vagy jogi személyek pályáznak többségben?

Kozma Mónika: - Az első körös felméréseinkhez viszonyítva a már lezárt programokban többszörös volt a túljelentkezés. A most közzétett székelyföldi kisösszegű beruházásokra vonatkozó felhívásra is már több ezren regisztráltak. Az érdeklődés azért is túlmutat az előzetes várakozásokon, mert szándékosan pontosan azt a szegmenst céloztuk meg, amely más programokból kimarad: a mezőgazdasággal is foglalkozó magánszemélyeket. És ez visszatükröződik az adatokban is, hiszen a korábbi programok részeként történő kifizetések alapján azt látjuk, hogy pályázóink nagyjából 70%-a magánszemély.

Fotó: Gönczy Tamás

Mivel magyarázható, hogy az előzetes várakozásokhoz viszonyítva többen pályáznak?

- Amikor a különböző előzetes felméréseket végezzük, mindig bevonunk szakmai szervezeteket is. A nagyberuházásoknál a Romániai Magyar Közgazdász Társaságot kértük fel, hogy próbáljon egyfajta térképet készíteni arról, hogy Székelyföldön azok a kis- és középvállalkozások, amelyek szóba jönnek, mennyire tőkeerősek, fognak-e tudni pályázni, mik lennének az igényeik. És érdekes módon abból a felmérésből egyértelműen az derült ki, ahhoz, hogy versenyképessé tegyük a székelyföldi vállalkozókat, jelentős forrásokra van szükség, az előrejelzett pályázási kedv viszont nem volt olyan magas. Ezzel szemben, amikor ténylegesen kiírtuk a nagyberuházásokra vonatkozó pályázati felhívást, akkor sokkal többen jelentkeztek.

És ugyanez tapasztalható a kisprogramnál is. Jellemzően megvárják, amíg ténylegesen is elérhető a felhívás. Amikor kiderül, hogy ez egy egyszerűsített program, nem kell olyan sok dokumentumot beszerezni, magyar nyelven is ki lehet tölteni az adatlapot, akkor többen kapnak kedvet hozzá. Amikor már ott van a pályázat, és látják, hogy ezt meg tudják csinálni, akkor egyre többen döntenek a pályázás mellett

Olyan gazdákról beszélünk, akiknek nem feltétlen van tapasztalatuk az ilyenfajta finanszírozások lehívását illetően, mégis jelentős az érdeklődés.

- Ami a mostani kisösszegű támogatási programot illeti, Székelyföld tekintetében az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően létrejött a falugazdász-hálózat. És ez egy olyan szakmai hátteret tud adni, amivel akár ingyenes tanácsadást is tudunk nyújtani a gazdáknak. A falugazdászok és az alapítvány együttműködésével gyakorlatilag megkönnyítjük nem csak azt, hogy a gazdák az információt megértsék, hanem azt is, hogy egyáltalán eljusson hozzájuk. Ez a szakmai segítség, amit a falugazdászok nyújtanak, nagyot lendített az érdeklődésen.

De visszatérve az online pályázati tapasztalatokra. Nyilvánvalóan nem egy általános dolog ma egy átlagos erdélyi faluban, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók órákat lógnak az interneten, és keresik a finanszírozási lehetőségeket. Ezért az alapítványnál törekszünk arra, hogy a tájékoztatást személyesen adjuk át. Ezt úgy szoktuk, hogy különböző fórumokat szervezünk, vagy ha nem feltétlenül mi, akkor a velünk kapcsolatban lévő szakmai szervezetek értesítik az embereket, hogy létezik ez a program.

Utána következik a nagy kihívás, ugyanis attól tudunk hatékonyan és gyorsan lebonyolítani akár több ezres nagyságrendű pályázatokat is, mert online a pályázási rendszer. Ez egy újdonság a mi gazdáinknak. Az első nagy kihívás mindig ott van, hogy nincs e-mail cím, akkor utána rájönnek, hogy Facebookjuk viszont van, úgyhogy valahol létezik egy e-mail cím is. És amikor megismerkednek az oldallal, akkor rájönnek, hogy ez nem ördöngösség, amikor megismerkednek a felülettel, felismerik, hogy ez értük van, az ő javukat szolgálja. De első hallásra nagyon idegenkednek az emberek ettől, hogy online kell benyújtani a pályázatot.

A leírás szerint a pályázó csak olyan tevékenységhez kapcsolódó támogatásra pályázhat, amelyben gyakorlatot szerzett és a gyakorlatát a pályázatában megfelelően bemutatja. Ez azt jelenti, hogy a kezdőket tulajdonképpen kizárja a pályázat?

- Azt szoktuk mondani, hogy azokat a gazdákat szeretnénk támogatni, akik ténylegesen ezzel foglalkoznak, és megpróbáljuk kiszűrni azokat, akik esetleg nyerészkedni akarnának ezen a programon. Ezért van egy ilyen feltétel az adatlapban, ami viszont nem zárja ki a pályakezdőket. Általános kérdés szokott lenni, hogy mi van azzal, aki most szeretné elkezdeni a mezőgazdaságot? A tervből, amit a pályázó leír nekünk arról, hogy miként képzeli a tevékenységét, a szakértő minden esetben tudni fogja, hogy valóban érteni fog-e ahhoz a tevékenységhez. Itt arra gondolok, hogy amennyiben valaki holnaptól úgy dönt, hogy állattartással fog foglalkozni, akkor nem elegendő az, hogy megveszi az állatokat, hanem szövegesen is le kell írnia például azt, hogy miként látja ennek az üzleti oldalát. Milyen bevételei, milyen kiadásai lesznek? Még hogyha nagyon egyszerű kérdéseket is teszünk fel, a válaszokból egyértelműen kivehető a komolysága a pályázóknak.

Mennyire nyúlhat el a várható folyósítási ütem?

- Ezzel kapcsolatban nem tudok ígéretet tenni a konkrét székelyföldi programra, mert amíg nem látjuk pontosan, hogy hány pályázat érkezett be, addig nem tudjuk megbecsülni, hogy mennyi időt vesz fel ezeknek az értékelése, vagy egyáltalán az adminisztratív feladatok lefuttatása. Azt viszont elmondhatom, hogy például a maros-mezőségi programot 2017 októberében írtuk ki, és 2018 júniusában már a helyszíni ellenőrzésekkel és az elszámolásokkal is készen voltunk. Néhány hónap alatt 495 szerződés esetében lebonyolítottuk az elbírálást, szerződéskötést, kifizetést és ellenőrzést. Most a Kolozs-Beszterce megyei programnál 2018 októberében írtuk ki a pályázatot, ott viszont kicsit több volt a hiánypótlás, annak a szerződéseit most írtunk alá május 18-án. Azt gondoljuk, hogy mostantól kezdve a következő három hónapban az adminisztratív lebonyolítás megtörténik, és valamikor ősz elején az ellenőrzés is.

Mik a következő lépések a gazdaságfejlesztésben? Mire van szüksége az erdélyi, székelyföldi gazdaságnak?

- Amikor elkezdődött az előkészítő munka, és még mielőtt az alapítványt megalapítottuk volna, már elkészült Románia 16 megyéjére egy gazdaságfejlesztési terv. Ez alapvetően térségekre osztotta fel ezt a 16 megyét, azokra a történelmi térségekre, amiknek a megnevezését használni is szoktuk: Bánság, Közép-Erdély, Székelyföld és Partium. Ez az a négy nagy térség, amikre lebontva kisebb stratégiák készültek, illetve készülnek. Az elkészült stratégiák mentén fogjuk végrehajtani ezekben a térségekben a gazdaságfejlesztési programot. Mezőség egyfajta kivétel volt, hiszen átnyúlt ezeken a térségeken, de az egy próbafolyamatnak számított. Úgyhogy most Székelyfölddel kezdődött el ez a folyamat úgy igazán, a következő évi tervünk pedig Partium. Ott is nagyon erős a mezőgazdaság, a Partiumban is folytatni fogjuk ennek a területnek a támogatását.

Ebben a stratégiában, amit említettem, egyértelműen azt fogalmaztuk meg, hogy ma Erdélyben tulajdonképpen három olyan terület van, ahová ha jut fejlesztés, akkor elég erős társadalmi hatást lehet elérni. Az egyik ilyen egyértelműen a mezőgazdaság, hiszen az szinte minden családot érint valamilyen szempontból. A másik a turizmus, ami szintén összeköthető a mezőgazdasággal. Elég ha csak a gasztroturizmus példáját hozzuk fel: amit megtermel a mezőgazdasági ágazat, az értékesíthető a turisztikai oldalon. Tehát ezek a területek jól egymásra is építhetőek. És a harmadik terület, amivel próbálkoztunk is már az elmúlt két programban, azok a kis- és középvállalkozások, amelyek nem mezőgazdasággal foglalkoznak, viszont olyan a tevékenységük, hogy akár az új munkahelyek létrehozása, akár a speciális tevékenységük által egy adott térségben fejlődés érhető el. Ez az a három pillér, amire ha jut támogatás, akkor azok egymás hatását tudják erősíteni.


A programról:
A most meghirdetett programban összesen 131 millió lejt fognak szétosztani a három megye gazdái között. Ez legtöbb 70 ezer lejes támogatási összeg mellett azt jelenti, hogy közel 1 900 gazda tevékenységének finanszírozására is elég lehet a pénz. A program ugyanakkor jelentős beruházásra is ösztönözheti a székelyföldi gazdákat, a támogatás lehívásának egyik feltétele az, hogy a gazda 25%-os önrészt vállaljon a lehívott összegre, így összesen akár 175 millió lej körüli összeg is elköltésre kerülhet a székelyföldi mezőgazdaság fejlesztésére a következő időszakban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális