2019. május 27. hétfõHella
EUR = 4.7612 RON
USD = 4.2560 RON
HUF = 1.4596 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 8,222.93(0.41%)
Infláció = 4,11%
Alapkamat = 2,25%

Mennyivel keres kevesebbet, aki nem tud románul?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 18:13 GMT +2, 2019. április 19.

Sokat számít a román nyelv ismerete a fizetésekben, a kutatások szerint mégis egyre kevesebb fiatal beszél jól románul.


A nyers adatok szerint azoknak az erdélyi magyaroknak, akik jól beszélnek románul, az átlagkeresetük nettó 2 300 - 2 500 lej körül van, azok viszont, akik egyáltalán nem ismerik a román nyelvet, átlagosan 1 200 - 1 300 lejt keresnek - derült ki abból az előadásból, amelyet Csata Zsombor szociológus tartott a 9. Szociológus Napokon.

A szociológus ugyanakkor a nyers adattal kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy ez a jelentős különbség csak kisebb részben a nyelvtudás eltéréseinek az eredménye, hiszen az számos egyéb tényezővel összefügg, legfőképpen az iskolai végzettséggel. Az indirekt hatások kiszűrésével azonban a különbség szintén nem elhanyagolható, az erdélyi magyarok között jelentkező jövedelemkülönbségeknek 5-8%-át magyarázza kifejezetten a román nyelvtudás. "Az, aki ugyanolyan pozícióban, nagyjából ugyanolyan végzettséggel, ugyanabban a városban lakik és tud románul, az 5-8%-kal keres többet annál, mint aki nem" - mondta Csata Zsombor.

A jövedelemkülönbségek jelentős részét tehát a nyelv ismerete, vagy éppen nem ismerete magyarázza. Ennek ellenére az adatok azt mutatják, hogy a román nyelvtudás fokozatosan csökken - mondta Csata Zsombor, majd hozzátette, hogy ugyan ez a romlás nem figyelhető meg minden rétegben, a fiataloknál viszont határozottan kimutatható. És tetten érhető az értelmiségi réteg körében is, ami a szociológus szerint összefügg a társadalom etnikai pilléresedésével, a magyar kis világok, a szigetesedés kialakulásával. Félelmetes adat, hogy kevesebb mint tíz év alatt 40%-ról 26%-ra csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik azt vallották, hogy tökéletesen beszélnek románul - mutatott rá Csata, majd több más vizsgálat eredményeivel is bizonyította, hogy ez a visszaesés valós.

A szociológus rámutatott, egy érettségiig eljutott diáknak számításaik szerint összesen 18 hónapnyi munkája van a romántanulásban. Ezt a 18 hónapot úgy kell érteni, mintha egy diák főmunkaidőben, heti 5 napban és 40 órában mást sem csinálna, csak románt tanulna. A szám a kötelező tanórák mellett tartalmazza azt az időt is, átlagosan heti három órát, amit a diákok a román lecke megírásával, tanulással töltenek, nem tartalmazza viszont azoknak az óráknak a számát, amelyeket a soron kívüli román magánnyelvórák jelentenek. (A szociológus egyébként elmondta azt is, hogy körülbelül a diákok 8%-a jár külön román nyelvórára.) Tehát, iszonyatos mennyiségű időt fordít egy diák a román nyelv tanulására, ez a ráfordítás viszont messze nincs egyenes arányban azokkal az eredményekkel, hogy mennyire tudnak románul - hívta fel a figyelmet.

Sőt, a középiskolásokra vonatkozó adatok szerint többségben vannak azok, akik azt állítják, hogy jobban tudnak angolul, mint románul, vagy legalább egyformán ismerik a két nyelvet. A kutató szerint elsőre talán úgy tűnhet, hogy egyfajta kompenzációs mechanizmusok lépnek érvénybe (aki nem tud románul, azzal kompenzálna, hogy jobban elsajátítja az angolt), viszont a valóság mást mutat. Jellemzően azok tudnak jól angolul az adatok szerint, akik románul is.

Minek köszönhető az, hogy romlott a román nyelvtudás?

A szociológus szerint három fő okot lehet azonosítani. Egyrészt nyilvánvaló hiányosságai vannak az oktatási rendszernek, ami szorosan összefügg a tanulási motivációkkal is. A motivációkat emellett az is befolyásolja, hogy az Uniós munkaerőpiac megnyílásával a román nyelv veszített az előnyéből a világnyelvekkel szemben. Másrészt csökken a személyes kitettség is, ami a román nyelv használatát illeti. "Ott a legjobbak a reprodukciós mutatók Erdélyben, ahol a magyarok többségben vannak. Ebből logikusan az is következik, hogy távlatilag egyre kisebb lesz a matematikai esélye annak, hogy személyesen találkozni tudjanak a magyarok a románokkal, akár iskolában, vagy azon kívül" - mondta Csata.

Majd arra is kitért, hogy ez a fajta párhuzamosság - és ez inkább egy antropológiai benyomás Csata szerint - nem csak a tömbvidékeken, hanem a vegyes vidékeken vagy a nagyobb városokban is jellemző. Szerinte ez részben azzal magyarázható, hogy privatizálták azokat a közösségi tereket (játszótereket, grundokat stb.), ahol szabadon találkozhattak például a magyar gyerekek a románokkal, és helyüket átveszik a fizetett, szervezett események, amelyek alapvetően klubtagságot felételeznek, jellemzően etnikusan szerveződnek. Ide kapcsolódik Csata szerint az is, hogy a világ sokkal gyerekcentrikusabb lett, a szülők hálózata is egyre inkább igazodik a magyar óvodába, iskolába járó gyerekek hálózatához, ami szintén magyarázhatja az etnikai szigetek, párhuzamosságok kialakulását.

A szociológus emellett rámutatott a médiafogyasztási szokások román nyelvismeretre gyakorolt hatásaira is. Korábbi adatok alapján megállapítható, hogy az erdélyi magyarok körében csökkent a román televíziós csatornák követése. A román csatornák közül legnépszerűbbnek számító PRO TV esetében a Transobjective Kft. és a Kvantum Research kutatásai 60%-ról 40%-ra való csökkenést mértek, 15 év alatt. A többi román csatorna esetében a csökkenés még jelentősebb.

A visszaesés csak részben magyarázható azzal az adatok szerint, hogy "az emberek már kevesebb időt töltenek tévénézéssel", és ezt támasztják alá a magyarországi csatornákkal kapcsolatos statisztikák is. A magyar televíziós csatornák nézettsége ugyanis attól az időszaktól kezdődően, amikor elindultak a kábeltévés és műholdas szolgáltatások - tehát tulajdonképpen attól a pillanattól, amikor már lehetett is nézni széles körben a magyar csatornákat - jókora növekedésen ment át, a legnépszerűbbnek számító RTL Klub esetében például már jó ideje elérte a 70%-ot, és az elmúlt években stabilan ezen a szinten is maradt a csatorna elérése.

Csata szerint tehát a médiakitettséggel kapcsolatos adatok is azt támasztják alá, hogy az erdélyi magyarok egyre kevésbé érintkeznek a románnal. A médiakitettség márpedig rendkívül fontos az idegen nyelvek ismerete terén - hívta fel a figyelmet a szociológus, majd rámutatott, hogy nem véletlenül vannak arra vonatkozó törekvések például Magyarországon, hogy az idegen nyelvű filmeket feliratozva lehessen megtekinteni. "Kimutathatóan jobb az idegen nyelvek ismerete azokban az országokban, ahol az emberek eredeti nyelven nézik a filmeket" - mondta Csata.

Mennyire számítanak a kapcsolatok?   

De mekkora szerepe van a nyelvismeret mellett a kapcsolatoknak, többet keresnek-e azok az erdélyi magyarok, akiknek kiterjedtebb kapcsolatuk, ismeretségük van a többségi társadalom felé? Ezek a kérdések azért is érdekesek, mert elméleti szinten azok a kisebbségek tudnak jobban boldogulni, keresnek többet, akik megtalálják a finom egyensúlyt a többségi társadalomra való rákapcsolódás és lekapcsolódás között. Magyarán, kellő mértékben vannak híd jellegű kapcsolataik a többségi társadalom irányába, de kellően erős a belső szolidaritás is ahhoz, hogy ezek a kisebbségek ne essenek szét, és adott esetben az etnikai piacokon tudjanak előnyt kovácsolni a kisebbségi összetartásból. Ebben a kérdésben emellett rendkívül lényeges a bizalommal kapcsolatos dimenzió, hiszen egy olyan társadalomban, ahol magas a bizalom, ott általában alacsonyabbak az úgynevezett tranzakciós költségek, kevesebbet kell költeni biztosításra, felügyeletre, a szerződésekbe foglalt megállapodások kikényszerítésére, és több erőforrás jut beruházásokra, vagy akár jóléti támogatásokra. A kisebbségi magyarok szempontjából ez azt is jelenti, hogy szabadabban választhatnak a gazdaságilag előnyösebb megoldások közül, nem kell a biztonságosabbnak gondolt etnikai kapcsolatokban ragadniuk.

Csata szerint viszont az eddigi kutatásaikból inkább azt a következtetést tudják levonni, hogy a kapcsolatoknak a szerepe ugyan szignifikáns, de nem annyira lényeges a magasabb jövedelemben, mint azt korábban gondolták. "Az, hogy valakinek több román kapcsolata van az átlaghoz viszonyítva, az nem feltétlenül segíti hozzá ahhoz, hogy jobb munkahelyet találjon. Ott viszont, ahol fele-fele arányban vannak a magyarok és a románok, ez a típusú társadalmi tőke jobban számít, a bizalom pedig viszonylag magas magyarázó erőt képvisel" - mondta a szociológus, kiemelve azt, hogy a témában végzett kutatásokat még folytatni kell, a társadalmi tőke hatásait becslő modellek egyelőre még nem elég robusztusak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális