2019. április 21. vasárnapKonrád
EUR = 4.7607 RON
USD = 4.2327 RON
HUF = 1.4879 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 8,351.30(0.86%)
Infláció = 3,3%
Alapkamat = 2,25%

Nő a háztartások bevétele, de egyre mélyül a szakadék a város és a vidék között

összeállította: Kicsid Attila utolsó frissítés: 15:43 GMT +2, 2019. április 15.

Nemcsak azt mutatjuk, hogy honnan származik egy átlagos romániai háztartás jövedelme, hanem azt is, mire megy el.


Mindössze egyetlen év alatt több mint ezer lejjel növekedett az egy háztartásra jutó havi jövedelem Romániában - derül ki az országos statisztikai hivatal által nemrég közzétett adatokból. A kissé becsapós statisztikákat a Curs de Guvernare nevű oldal is összefoglalta, és kiderül belőlük, hogy míg egy háztartás átlagos havi jövedelme 4 608 lej volt, ami 29,1%-os növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához viszonyítva, nagyjából ugyanekkora arányban nőtt (30,1%-kal) az egy főre jutó átlagos jövedelem is, amely már eléri az 1 772 lejt.

A statisztikusok a háztartások jövedelme alatt nem csak a pénzbeni bevételeket, hanem a mindenféle egyéb juttatásokat is értik. Az viszont a számok alapján megállapítható, hogy a háztartások jövedelmében elsősorban a pénzbeli bevételek aránya növekedett az előző évben. 2017 utolsó negyedévében még 3 569 lej volt az egy háztartásra jutó pénzbeli bevétele, ez a szám 2018 utolsó negyedévére havi 4 243 lejre emelkedett.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy bár a jelentős növekedésben kétségtelenül szerepe volt a munkabérek jelentős emelkedésének is, de a statisztikákban szereplő bruttó fizetések meglódulása a 2018 elejétől bevezetett adózási változásoknak is köszönhető, amelynek részeként a munkaadóról jelentős adóterhek kerültek át a munkavállalók terhére. Tulajdonképpen azért is növekedtek ilyen mértékben a bruttó fizetések, mert jelentősen nőttek az adóterhek is.

Ugyan a háztartások nem pénzbeni bevételei is növekedtek, de azok messze nem akkora mértékben, mint a pénz jellegű bevételi források. Ezt mutatja az alábbi adatsor is.

A statisztikákból az is kiderül, hogy bár eddig is messze a munkahellyel, így fizetéssel is rendelkező személyek tartották el a háztartást, az esetek jelentős részében tulajdonképpen a családot, de a fizetések aránya a havi családi bevételből még nagyobb arányt szakít ki már a 2018 végi adatokban. A statisztikai hivatal adatai szerint 2018 negyedik negyedévében a fizetésekből származó bevételek 68,2%-át tették ki egy háztartás jövedelmének, ami 7 százalékpontos növekedés az előző év hasonló időszakához viszonyítva, de még látványosabb a növekedés, ha több év adatát is feltüntetjük.

A munkabérek ilyen jelentős növekedése mellett csökkent a háztartások összesített bevételében a mindenféle szociális juttatások súlya. Egy átlagos romániai háztartás esetében már a "bevételek" 18%-át sem éri el az ilyen a szociális típusú juttatások összértéke a statisztikák szerint. De tulajdonképpen a bérnövekedés és az adózási változások hatása az is, hogy a statisztikákban majdnem minden egyéb tétel jelentősége csökkent: az úgynevezett természetbeni bevételek (amelynek jelentős részét a háztartás által előállított javak képezik) aránya 7,9%-ra esett vissza, de csökkentek a mezőgazdaságból, a különböző típusú szabadfoglalkozásokból és az ingatlanokból, vagy egyéb aktívákból származó bevételek.

Egyre jobban lemarad a vidék

A román gazdaság elmúlt években mutatott teljesítménye alapján korántsem tekinthető meglepőnek a háztartások bevételeinek kedvező alakulása. A városi, valamint a vidéki háztartások bevételeinek alakulása viszont egészen megdöbbentő méreteket kezd ölteni. A statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint 2018 végén a háztartásokra számolt bevételek alapján az egy személyre jutó források 56%-kal voltak magasabbak egy városi, mint egy vidéki személy esetében.

A különbség különösen az elmúlt években ugrott meg: 2016 utolsó negyedében ugyanez az arány még 38,4% volt, 2016 végén 47,7%, míg 2017 utolsó negyedévében 50,9%. Innen nőtt a mostani 56%-ra. Ha konkrét pénzösszegekre fordítjuk le ezeket a különbségeket, akkor azt kapjuk, hogy városokon a háztartások egy főre jutó bevétele 2 124 lej (ebből 2 035 lej a tulajdonképpeni pénzbeli bevétel, a többi úgynevezett természetbeni jövedelem), vidéken viszont csak 1 361 lej (1 161 lej). A következtetés adja magát, az elmúlt évek jó gazdasági teljesítményét, a viszonylag erőteljes bérnövekedést elsősorban a városi környezetben élők érzik, és a jövedelmi szakadék szélesedéséről szóló trend jelenleg annyira erőteljes, hogy jól végiggondolt és hatásos gazdaságpolitikai beavatkozás nélkül akár katasztrofális eredménnyel is járhat.

Fotó: worldbank.org 

Mire költöttek a háztartások?

A statisztikai hivatal nemcsak arról tesz közzé adatokat, hogy a hazai háztartások milyen bevételekkel rendelkeznek, hanem arról is közöl statisztikákat, hogy mire költenek. Ennél az adatsornál érdemes abból kiindulni, hogy minél fejlettebb egy ország, a háztartások a bevételeiknek annál kevesebb részét kell élelmiszerre fordítsák. Ez a trend figyelhető meg nálunk is, míg 2015 utolsó negyedévében egy romániai háztartás még átlagosan a bevételeinek a 36,8%-át fordította élelmiszerre és alkoholt nem tartalmazó italokra, addig ez a szám 2018 utolsó negyedévére 32,1%-ra csökkent. Nőttek viszont a háztartások ruházati termékekre, egészségre, szállításra és oktatásra fordított kiadásai.

Már több mint félmillióan dolgoznak nettó ezer euróért

A háztartások bevételeinek növekedését elsősorban az hajtja, hogy bár eltérő ütemben, de országszerte nőnek a nettó átlagbérek. A Ziarul Financiar által összesített statisztikák szerint 2018 utolsó hónapjában már minden romániai megyében meghaladta a nettó átlagbér a 2 ezer lejt. Az adatokból az is kiderül, hogy Bukarestben és Kolozsváron már a 3 ezer lejt is meghaladja az az átlagos fizetés, amit havonta kézbe kapnak az alkalmazottak. 

A 2018 decemberi adatokból emellett azt is érdemes kiemelni, hogy Romániában már közel 580 ezer olyan alkalmazott van, akiknek a nettó fizetése meghaladja az ezer eurót. Vagyis, a statisztikák szerint már jóval több mint félmillióan keresnek havi bruttó 8 ezer lejt (nettó 4 700 lejt). A munkaügyi minisztérium által közölt adatok szerint 5 évvel ezelőtt még fele ennyien dolgoztak havi ezer eurót meghaladó fizetésért, mindössze 272 ezren. A növekedés itt is elsősorban a nagyobb városokban növekvő munkabérekből, és az újonnan létrejött, jól fizető munkahelyekből származik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális