2019. június 25. keddVilmos
EUR = 4.7223 RON
USD = 4.1455 RON
HUF = 1.4576 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 8,648.87(0.27%)
Infláció = 4,10%
Alapkamat = 2,25%

A román gazdaság most sérülékenyebbnek tűnik, mint a régiós társai

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 16:35 GMT +2, 2019. március 12.

A gazdaság minden bizonnyal tovább lassul, de a fizetések emelkedése folytatódik. Mi lesz a lejjel és az ingatlanárakkal? Makrogazdasági elemzőt kérdeztünk.


Bálint Csaba, az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője adott interjút a Pénzcsinálóknak. Főbb témák és megállapítások:

  • Idén 3%-kal nőhet a gazdaság, pár hónapja még 3,5-4%-ra számítottak.
  • A román gazdaság sérülékenyebbnek tűnik, mint a régiós társai.
  • A munkaerőpiac feszítettsége miatt átlagosan akár a 10%-ot is elérheti idén a fizetésemelések mértéke.
  • A költségvetésben nincs tér külső gazdasági sokkok kezelésére, így egy ilyen helyzetben valószínű, hogy jelentős megszorításokra lenne szükség.
  • A lej valószínűleg tovább fog gyengülni, de idén már túl vagyunk a gyengülés nagyobb részén.
  • Rövid távon nincs még vége az ingatlanárak emelkedésének.
  • Érdemes negatív forgatókönyvekre is felkészülni, meg kell próbálni félretenni a nehezebb időkre is.

Most már elég nagy az egyetértés a gazdasági szakértők között arról, hogy a román gazdaság túl van a növekedési ciklus csúcsán. Ezt mutatják a nemrég közölt GDP-ről szóló becslések is. Mennyire lehetünk optimisták a gazdasági kilátásokat illetően?

Bálint Csaba: - Mi is úgy gondoljuk, hogy a gazdaság túl van már a csúcson. Tulajdonképpen a 2017-es év volt az, amikor a gazdaság csúcsra lett járatva, ezután pedig fokozatos lassulás következett. Mi történt? A fiskális politika 2017-ben még nagyon támogató volt, emlékezzünk vissza, hány adócsökkentés történt. Az adócsökkentésekkel párhuzamosan a bérek is gyorsan emelkedtek, a kamatszintek rekordmélységben voltak, illetve az eurózóna is kiválóan teljesített. Nagyon kedvező volt a helyzet, de ez azóta elkezdett változni. A költségvetésben a korábbi évekhez hasonló lazításra már nincs tér, mivel rég elértük a 3%-os hiányküszöböt. Ugyanakkor a korábbi lazító intézkedéseknek a hatása kezd kifutni, a monetáris politika is szigorúbbá vált, a kamatok megemelkedtek, az eurózóna gazdasága pedig gyengélkedik.

Ami az idei kilátásokat illeti, mi nem sokkal korábban 3,5-4%-os növekedésre számítottunk. December végén, az idei év elején azonban ezt a várakozást módosítottuk 3%-ra. Több tényező is van emögött. Az egyik a december végén bejelentett sürgősségi kormányrendelet, a másik fő ok pedig a külső környezet romlása.

Bálint Csaba egy kolozsvári előadáson, az akkor készült interjúnkat itt olvashatjátok.

Milyen motorok húzhatják a gazdaságot, illetve mi foghatja vissza?

- Arra számítunk, hogy a fogyasztás továbbra is erős lesz, hiszen a romániai munkaerőpiac rendkívül feszített. A munkanélküliségi ráta 4%-ra mérséklődött decemberben, ami nagyon alacsony szintnek számít. Egy ilyen helyzetben a vállalatok arra vannak rákényszerülve, hogy emeljék a fizetéseket, és ezt a nyomást tovább erősíti a minimálbér növelése, illetve az erőteljes béremelések az állami szektorban. Körülbelül 10%-os átlagos fizetésemelkedésre számítunk az idei évben. Érdemes kitérni arra is, hogy ezzel párhuzamosan az infláció mérsékeltebb lesz, 3% körüli átlagos inflációval számolunk a tavalyi 4,6% után. Ez azt jelenti, hogy a reálbérek továbbra is dinamikusan növekednek, ami támogatja majd a fogyasztást. Valószínűleg nem lesz ugyanolyan erős a fogyasztás növekedése, mint tavaly, de továbbra is ez marad a gazdaság első számú motorja.

A beruházások tekintetében lettünk kevésbé optimisták. Alapesetben, amikor a gazdaság a ciklusnak az érett szakaszában van (és minden jel arra mutat, hogy Románia már régóta ebben a szakaszban tart), akkor a beruházások jól szoktak teljesíteni. Ilyenkor ugyanis a termelési kapacitások elérik a felső határt, ami arra ösztönzi a vállalatokat, hogy bővítéseket hajtsanak végre. Emellett nagyon drága a munkaerő is, arra kényszerítve a vállalkozókat, hogy próbáljanak meg új, termelékenységet növelő megoldásokat találni, például technológiai újítások révén. Viszont attól tartunk, hogy a kormányintézkedések hatására azok az iparágak, amelyeket közvetlenül érintenek a szektoriális adók, beruházások szempontjából nem fognak jól teljesíteni. Az energiaszektorban, a telekommunikációs szektorban, valamint a pénzügyi szektorban a korábban vártnál alacsonyabb beruházási szinttel számolunk. Ráadásul az a bizonytalanság, amit ezek a nagyon gyorsan meghozott kormányrendeletek okoznak, más iparágakat is negatívan érinthet, számos vállalkozó óvatosabbá válhat, elhalaszthatnak projekteket. Várhatóan a hitelezés is lassabb lesz, mint amire korábban lehetett számítani, ami szintén negatív a beruházásokra nézve.

Az eurózóna gazdasága jól láthatóan belassult, ez pedig határt szab a román export növekedésének. Ezzel párhuzamosan az import valószínűleg szintén lassulni fog, de mivel a fogyasztás továbbra is erős, itt nem számítunk olyan mértékű lassulásra, mint a kivitel esetében. Amennyiben az export-import olló szélesedik, az további tizedeket vonhat majd le a GDP növekedéséből.

Az export-import olló növekedése, vagyis az, hogy erősebben nő a külföldről behozott mint a külföldre eladott termékek és szolgáltatások értéke, nem jelent veszélyt?  

- A folyó fizetési mérleg hiánya az előzetes számok szerint már elérte a 4,6%-ot GDP arányosan, ami egy nagyon magas ugrás az egy évvel korábbi 3,2%-ról. Ez is egy jelzés arra, hogy a belső kereslet olyannyira erős, hogy azzal a belföldi vállalatok már nem tudják tartani a lépést. Ami pedig különösen aggasztó, hogy ezt a hiányt az olyan finanszírozási források, amelyek nem generálnak adósságot, gondolok itt az EU-s pénzekre és a közvetlen külföldi tőkebefektetésre, már nem is tudják teljes mértékben fedezni.

Ez már tényleg egy olyan szint, ahol mondjuk úgy, rezeg a léc. Innentől kezdve nagyon óvatosnak kell lenni. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány is egészen magas EU-s összevetésben. Egy ilyen helyzetben, hogyha egy jelentősebb külső sokk éri a gazdaságot, akkor nagyon valószínű, hogy jelentős megszorításokra lesz szükség. A költségvetésben nincsen tér arra, hogy egy sokkot kezelni tudjunk. Egy nagyobb külső vagy belső sokk esetén a bevételek belassulnak, a kiadások rendszerint megemelkednek, így költségvetési kiigazításra és esetlegesen a monetáris politika szigorítása is szükség lehet, ami elkerülhetetlenül tovább mélyíti a válságot. Sajnos Románia sérülékenyebbnek tűnik, mint számos más régiós társa.

Fotó: Volan.ro

Beszélhetünk elhibázott gazdaságpolitikáról a kormány részéről? Az előző válság egyik nagy tanulsága éppen az volt, hogy a jó időszakokban nem szabad túlköltekezni.

- Most a ciklus tetején vagyunk, innentől már lefele vezet út, lassul a gazdaság. Azt szoktuk mondani, hogy nyáron kell félretenni, hogy a téli hónapokat könnyebben átvészeljük. Ez viszont nem történik meg, nem építünk fel tartalékokat. A költségvetési politika a fogyasztást serkentette, az adócsökkentéseken, illetve a fizetésemeléseken keresztül. Önmagában persze lehet örülni a fogyasztás emelkedésének. A probléma ott van, hogy ez a növekedés túl gyorsan történt, nyilvánvaló, hogy ez az ütem nem tartható fent hosszú távon, a romániai termelői kapacitások nem tudják tartani a lépést. Ha a csúcson, amikor gazdasági értelemben minden szép, már 3%-os a költségvetési hiányunk, akkor bizony nem marad mozgástér arra, hogy a nehéz helyzeteket kezeljük.

Januárban bekövetkezett egy viszonylag erőteljes leértékelődés is a lej euróhoz viszonyított értékében. Mi lehet a magyarázat?

- Itt is több faktor van a háttérben. Az egyik oldalon fundamentális tényezők, mint például a folyó fizetési mérleg hiányának a növekedése és a prociklikus költségvetésből származó kockázatok. Amikor az export és az import közötti rés túlzottan megemelkedik, az árfolyam gyengülése az, ami segíthet visszahozni az egyensúlyokat. Ha gyengül az árfolyam, akkor az import drágábbá válik, az exportnak viszont ez segítség, versenyképesebbé válnak a román termékek a külföldi piacon. A másik tényező, aminek jelentős szerepe volt a gyengülésben, a decemberi kormányintézkedések, amelyek sok befektetőt megijeszthettek vagy legalábbis gondolkodóba ejtettek.

Ilyen fundamentumokkal szükség lehet a lej kontrollált leértékelődésére a versenyképesség és a makrogazdasági egyensúlyok érdekében. További nagyon jelentős lej gyengülésre nem számítunk idén, hiszen az már az inflációt is ellökheti a célsávtól, ami rendkívül kedvezőtlen fejlemény volna. Az év végére 4,78-as árfolyammal számolunk, tehát a gyengülésnek a nagy részén valószínűleg már túl vagyunk, persze az árfolyamot rendkívül nehéz előre jelezni, főleg olyan helyzetben, amikor a külső környezet is egyre bizonytalanabbá válik.

Év elején a lej gyengülése mellett még a költségvetés volt egy fontos téma, már eleve nagyon későre bocsátották közvitára. Reálisak a benne szereplő számok?

- Az idei költségvetést illetően vannak olyan tételek, amelyek kifejezetten optimisták. Nem nagyon látom, hogy melyek azok a motorok, amelyek egy ilyen erős, 5,5%-os gazdasági fellendüléshez vezethetnek. A költségvetéssel kapcsolatban több ponton az olvasható, hogy az adók begyűjtési hatékonysága emelkedni fog, például az ÁFA esetében, de ez szintén nagyon kérdőjeles. Figyelembe véve az extra adókat is, összességében azért azt gondoljuk, hogy 3% közelében maradhat idén is a költségvetési hiány mértéke.

Egy másik nagy kérdés az ingatlanpiac. Viszonylag nagy volt a lakásárak, és ezzel párhuzamosan a lakbérek növekedésének üteme tavaly év elején, ősztől viszont egy lassulás következett be. Mire lehet számítani az ingatlanpiacon?

- Melyek az ingatlanpiac fő mozgatórugói? Az első és legfontosabb motor a bizalom, illetve ezzel párhuzamosan a jövedelmek alakulása. Ha a lakosság jövedelmei emelkednek, amit mérhetünk fizetésekben vagy akár az egy főre eső GDP alapján, akkor rendszerint az ingatlanárak is növekednek. Az idei évben továbbra is nagyon dinamikus lehet a munkabérek emelkedése, ami segíteni fogja az ingatlanpiacot. Egy másik mozgatórugó a migráció. Itt elsősorban országon belüli migrációra gondolok. Az elmúlt években azt figyelhettük meg, hogy a vidéki, kisebb településekről egyre többen a nagy gazdasági centrumokba - Bukarestbe, Kolozsvárra, Temesvárra - költöznek. Ez is egy plusz felhajtóerőt, plusz keresletet generál az ingatlanpiacon.

Fotó: Pressalert.ro

Ez a két tényező véleményem szerint továbbra is segíteni fogja a piacot. Viszont a kamatok megemelkedtek, az idei évvel szigorúbbá váltak a hitelezési feltételek is, illetve egyre nagyobb a bizonytalanság, elég csak a bankadót említeni. A bankadó visszaveheti a hitelezési kedvet, feltehetően magasabb marzs mellett fognak kölcsönt nyújtani a hitelintézetek, és ez így együtt lehet egy olyan negatív tényező, ami visszafogja majd az növekedést. Rövid távon azért azt gondolom, hogy még nincs vége az ingatlanárak emelkedésének, de figyelni kell a nemzetközi környezetre is, főleg, hogy a nagyvárosok ingatlanpiaca egyre inkább globalizálódik. Ha a világgazdaság rosszabb helyzetbe kerül, az nálunk is érződni fog. A külső konjunktúra pedig egyre előrehaladottabb állapotban van, úgyhogy érdemes sokkal óvatosabbnak lenni, mint a korábbi néhány évben.

A kolozsvári ingatlanszektor mondhatni még Bukaresttől is elhúzott a négyzetméterenkénti árakat illetően.

- Kolozsvár volt az a város, amelyik eléggé kilógott a sorból. A tavalyi év elején végeztünk is egy mélyebbre ható elemzést ezzel kapcsolatban. Az eredmények azt mutatták, hogy amennyiben az ingatlanárakat defláljuk a bérek alakulásával, akkor Kolozsvár már nem annyira kirívó a többi nagyváros közül. Amire figyelni kell, és amiről most nincs pontos információm, az az, hogy hány lakás épül, hogyan fog a kínálat alakulni a következő időszakban, ezért nem mernék pontos jóslásokba bocsátkozni. Alapvetően a többi nagyvároshoz hasonlóan a bérdinamika továbbra is támogató lesz Kolozsváron, a migráció folyamatos, a város lakossága nő, ezek segítik a keresletet.

Az elmúlt időszak kicsit arról is szólt, hogy Romániában növekedési pólusok jöttek létre, a nagyobb városok, Kolozsvár, Temesvár, Brassó kiemelkedően teljesítettek gazdaságilag. Viszont most már az is látszik, hogy ezeknek a városoknak a környékén elfogyott a munkaerő. Mennyire vetheti vissza ezek növekedését ez a tényező, vagy pótolni fogják a hiányzó munkaerőt abból a belső migrációból, amiről az előbb is beszéltél?

- Részben. A vidéki régiókban még vannak tartalékok. Az aktív lakosság jelentős része, körülbelül 20%, még mindig az agrárszektorban dolgozik. Ez az arány rendkívül magas még a szűken vett KKE régiónkban is. A belső migráció várhatóan folytatódni fog, egyre többen váltanak majd a szolgáltatások, az IT és más a magasabb hozzáadott értékű iparágak irányába. Tehát van még tartalék, de egyre égetőbb probléma, hogy elfogy a munkaerő, különösen a jól képzett munkaerő. Jelentős strukturális reformokra lenne szükség, beleértve az oktatás átgondolására, viszont ezen a területen országos szintű, igazán minőségi előrelépést nem nagyon látni, ami aggodalomra ad okot.

Fotó: Realitatea.net

Ugyanazt a nagyon dinamikus növekedést, amit az elmúlt pár évben láttunk, talán már nem sikerül tartani, de véleményem szerint továbbra is megmaradnak ezek a motorok. Kolozsvár, Temesvár, Brassó és Jászvásár, a nagy pólusok, amelyek húzni fogják a gazdaságot. A növekedési központoknak a megléte nem egy egyedi, romániai történet, hasonlót látunk Európa más részein is. A nagy gazdasági pólusokba áramlik be a munkaerő, és ez viszi előre a gazdaságot. Másik oldalon viszont ez azt is jelenti, hogy a vidékiesebb régiókban a növekedés üteme lanyhább. A rés ezáltal a gazdagabb és a szegényebb régiók között növekszik. Egyelőre nem látok ebben trendfordulót. Lehet, hogy majd évek múlva az IT-nak, különféle új megoldásoknak köszönhetően többet lehet majd otthonról dolgozni, a munkahelyek flexibilisebbekké válnak és nem kell minden nap bemenni az irodába. Ebben az esetben egy vidéki környezet kellemesebb, de amíg ez általánossá válhat, még nagyon sokat kell várni.

Melyek azok a világgazdasági témák, amikre érdemes figyelni, amelyek aggodalomra adnak okot? Bonyolultabb megválaszolni ezt a kérdést idén?

- Igen, bonyolultabb, ugyanis ahogy már mondtam, a külső környezet romlik, egyre kockázatosabbá válik a helyzet. A 2016-2017-es időszakot egy ciklikus, szinkronizált gazdasági fellendülés jellemezte a világgazdaság szintjén. 2018-ra viszont már nagyon vegyessé vált a kép. Az Egyesült Államok kivételével a világ nagy gazdaságainak, az eurozónának, Kínának a növekedési üteme visszaesett. 2019-re pedig egy szinkronizált lassulásra számítunk. Az Egyesült Államokban a korábban bevezetett fiskális stimulusnak a hatása elkezd kifutni, a tavalyi közel 3%-os növekedésről jóval alacsonyabb, 2-2,5%-ra mérséklődhet a bővülési ütem. Közben az eurózóna és Kína esetében a kereskedelmi háborúnak a hatásai már érződnek, a Brexit körül jelentősek a bizonytalanságok. Ahogy az Egyesült Államokban emelkedtek a kamatok, a pénzügyi kondíciók világszinten is kedvezőtlenebbé váltak. Ezeknek a folyamatoknak az első áldozatai már meg is vannak: Argentína, Törökország azok az országok, amelyek fundamentálisan gyengébbek, és így a változó környezet válságot idézett elő esetükben. Elég jelentős a bizonytalanság Olaszország körül is, úgyhogy egyre inkább oda kell figyelni.

Az Egyesült Államokban már nagyon régóta nő a gazdaság, nagyon hosszúvá vált ez a ciklus, és azért tudjuk, hogy a fák nem nőnek az égig. Előbb vagy utóbb ez a ciklus is véget fog érni. Vannak ugyanakkor pozitív kockázatok is. Mondjuk, ha találnak valamilyen kedvező megoldást a kereskedelmi feszültségekre, a Brexitet sikerül rendezetten megoldani, az segítheti a bizalmat, fellendülhet a kereskedelem és a beruházási kedv. Ettől függetlenül érdemes a negatív forgatókönyvekre felkészülni. Fontos volna, hogy itt Romániában is próbáljunk meg tartalékokat felépíteni például a költségvetésben, sőt, a háztartások felé is azt tudnám tanácsolni, hogy próbáljanak meg félretenni, megtakarításokat növelni, felkészülve ezzel egy nehezebb időszakra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális