2019. május 27. hétfõHella
EUR = 4.7612 RON
USD = 4.2560 RON
HUF = 1.4596 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 3075 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 8,201.88(0.16%)
Infláció = 4,11%
Alapkamat = 2,25%

Lassul a gazdasági fejlődés, átalakul a foglalkoztatás és elkezdődik a globalizáció 4.0

Ambrus István utolsó frissítés: 16:28 GMT +2, 2019. február 04.

Davosban megvitatták a ránk váró globális problémákat. Mi hangzott el a világ legfontosabb gazdasági fórumán?


A Davosi Világgazdasági Fórumot 1971-ben szervezték meg első alkalommal. A rendezvény neve 1987-ig European Management Forum volt. A világ vezetői már majdnem 50 éve a svájci kisvárosban gyűlnek össze, hogy megvitassák a világgazdaság legégetőbb és legaktuálisabb kérdéseit. Annak ellenére, hogy a Világgazdasági Fórum rendszerint a globális gazdasági problémák, változások megvitatásának, és ezen belül az országok álláspontjait képviselő politikusok bejelentéseinek helyszíne, idén a világ hét vezető gazdasági nagyhatalmának számító ország vezetője közül három nem jelent meg a fórumon. Ott volt viszont Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, és Abe Sindzó japán miniszterelnök is.

Immár hagyomány, hogy a davosi értekezletet megelőzően néhány nappal a fórum szervezői közzéteszik a Globális Kockázatok című jelentést. Ez több olyan kockázatot is kiemel, amellyel hangsúlyosabban szembe kell nézniük az országoknak a jövőben. A jelentésben az idei év kiemelt témái a klímaváltozás okozta károk, a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése és a kibertámadások voltak. Emellett a jelentés arra is kitér, hogy

a világ a nyolcvanas évek óta most került a legközelebb egy potenciális nukleáris támadás okozta katasztrófához.

Tavaly húsz év után az amerikai elnök is részt vett a fórumon. Donald Trump akkor ezzel nagy szünetet tört meg, hiszen utoljára még Bill Clinton volt az, aki ellátogatott az eseményre. És hogy a vezető politikusok davosi felszólalásának mekkora jelentőséget kell tulajdonítani, az is jól mutatja, hogy Trump tulajdonképpen egy évvel ezelőtt a Világgazdasági Fórumon jelentette be, hogy az elkövetkezendő időben az Egyesült Államok szerepe jelentősen átértékelődik a világgazdaság színterén. Trump akkor is hangsúlyozta, hogy erős Amerikát akar, aminek az egyik közvetett eredménye lett később a múlt év nyarán kibontakozó amerikai-kínai gazdasági háború, valamint az Európai Unióval szemben is belengetett vámtarifákra vonatkozó korlátozások.

Jelenleg a globalizáció 4. hullámát éli meg az emberiség,

ezek közül az elsőt az ipari forradalom és az első világháború kirobbanásáig tartó időszak jelentette, ezt követte a második világháború utáni talpra állás időszaka, a harmadik szakasz pedig a Szovjetunió összeomlásától a 2008-as világgazdasági válságig tartó időszak volt. A davosi fórumon felszólaló szakértők szerint a következő időszakban az emberiség legfőbb problémáját a globális klímaváltozás, valamint a technológiai forradalom okozta újabb kihívások fogják jelenteni. Utóbbi miatt azok a városok és országok lesznek a versenyképesebbek, amelyek alkalmazzák az okos technológiákat, de ez a fajta technológiai fejlődés jelentősen átalakítja az oktatást, és a foglalkoztatásban is jelentős változásokat okoz.

A technológiai, gazdasági és az aktuálpolitikai problémákra Antonio Gutteres ENSZ-főtitkár szerint csak úgy lehet eredményesen választ adni, ha a globális kihívásokra a nemzetközi szinten az országok szolidárisabban és egységesebben reagálnak. Kiemelt problémának nevezte a globális szinten jelentkező eladósodottságot, ami nagy mértékben korlátozza az országok mozgásterét. A klímakockázatról pedig úgy vélekedett, hogy bár az éghajlatváltozás csökkentésére léteznek kivitelezhető technikai megoldások, ennek eléréséhez hiányzik a politikai akarat.

Mike Pompeo, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere videó üzenetben jelentkezett be a találkozóra, amelyben elmondta, hogy szerinte a globális változások pozitív irányt jelentenek. A külügyminiszter szerint a jelenlegi nemzetközi intézményrendszerek nem tudják megfelelően képviselni az összes ország állampolgárát, ezért ilyen tekintetben is mindennél fontosabbak a szuverén országok és az erős nemzetek.

Ezzel ellentétben Angela Merkel védelmébe vette a globális intézményeket, hangsúlyozta a multilateralizmus fontosságát és kiemelte, hogy ezek segítségével milyen nagy mértékben fejlődött az emberiség az elmúlt fél évszázadban. A német kancellár elmondta, hogy a jövő kihívásaira az EU képes megfelelően reagálni, de emellett azt is kiemelte, hogy az EU jelentős reformokra szorul.

Az előző évekhez hasonlóan az idei fórumon is felszólaltak az olyan globális jelenléttel bíró cégek vezetői, mint az IBM, az Alibaba, vagy a LinkedIn. Elmondták, az automatizáció veszélye miatt több munkakör is veszélybe kerülhet a jövőben, ezért változtatni kell az oktatáson és a képzési programokon. A technológiai újításokról az a vélemény fogalmazódott meg igencsak gyakran a beszélgetések során, hogy olyan fejlesztéseket kell eszközölni, amelyek valóban az emberek érdekeit szolgálják.

Az orosz gazdasági miniszter, Makszim Oreskin lesújtónak nevezte az idei davosi Világgazdasági Fórumot. Úgy ítélte meg, hogy a legtöbb ország a belpolitikát és a hibás gazdasági döntéseket a globális piac problémáival próbálja elkendőzni. A legfőbb globális gazdasági problémaként, amely meghatározhatja a 2019-es évet, az Egyesült Államok és Kína, valamint az Európai Unió közti gazdasági versengést emelte ki. Szerinte a gazdaságilag fejlett országok a kereskedelmi háború miatt szegmentálják világgazdaságot, ami az eddig kialakult hatékony rendszerek sérülékenységéhez, ezek hatékonyságának csökkenéséhez vezet.

A Világgazdasági Fórum globális kockázatokat elemző felmérése is azt mutatja, hogy az idei év gazdasági növekedésére a legnagyobb veszélyt a kereskedelmi háború kiszélesedése okozhatja. Ennek egyik következménye a nagyhatalmak közti erőteljesebb gazdasági és politikai konfrontáció, amelynek fokozódásával a többoldalú kereskedelmi egyezmények léte is veszélybe kerülhet.

Az országok gazdaságát és a belpolitikai feszültségeket fokozhatják a növekvő számú kibertámadások, amelyek megzavarhatják az országok infrastruktúráit, rendszereit, de emellett az éghajlatváltozással kapcsolatos globális politikai együttműködés hiánya is gondot okoz.

Christine Lagarde a nemzetközi Valutalap vezérigazgatója Davosban azt mondta, már nem csak az Egyesült Államok számít a globális gazdaság hajtóerejének, ezért amellett, hogy mennyire válik erőssé az USA gazdasága a következő időszakban, az is legalább annyira fontos, hogy mekkora lesz a kínai gazdaság növekedése. Ha ugyanis Kína nem képes megfelelő ütemben lépést tartani a világgazdaság vezető országaival, az globális szintű gazdasági visszaesést eredményez.

Abban több gazdasági és geopolitikai elemző is egyetért, hogy az Egyesült Államok és a Kína közti versengést Oroszország is igyekszik megfelelő módon kihasználni, így az érdekellentéteket félretéve az várható, hogy Oroszország és Kína szorosabb szövetségesekké válnak. A versengés az erőteljesebb fegyverkezésben is megmutatkozik, aminek egyik fontos eleme a kiberhadviselés, ezért fontos a kibertér ellenőrzése és irányítása. Ennek elérése miatt a nagyhatalmaknak globális normákat is ki kellene kidolgozniuk, de az olyan szereplők, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína vagy az Európai Unió, eltérően gondolkodnak erről, ezért ezen a téren nem várható előrelépés - hívja fel a figyelmet az elemzés.

Címoldali fotó: tradicionális alpesi kürtökkel nyitják meg január 22-én az idei Világgazdasági Fórumot. Fotó: Fabrice Coffrini/AFP. 

Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális