2019. február 23. szombatAlfréd
EUR = 4.7619 RON
USD = 4.1988 RON
HUF = 1.4983 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 3,9%
BET = 7,766.87(-1.13%)
Infláció = 3,3%
Alapkamat = 2,25%

Szabályozza a földgáz árát és kapzsisági adót vet ki a bankokra a kormány

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 22:53 GMT +2, 2018. december 18.

Valószínű, hogy a kormány ellenkező esetben nem tudná tartani a bérek és a nyugdíjak emelésére vonatkozó ígéreteit.


Egy olyan sürgősségi kormányrendelet-tervezet részleteit ismertette kedden este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, amely kétségtelenül jelentős hatással lesz a román gazdaságra 2019-ben. A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet szerint elsősorban az energetikai vállalatok, a telekommunikációs cégek és a bankok kell majd több adót fizessenek jövőtől. A bankokat a kormány a romániai bankközi kamatláb változása szerint adóztatná, a plusz adóterhet Teodorovic "kapzsisági adónak" nevezte.

Azt követően, hogy Teodorovic ismertette az 57 oldalas sürgősségi kormányrendelet-tervezet legfontosabb részleteit, a jogszabálytervezetet közzétették, itt érhető el. A tervezet indoklása szerint többek között azért van szükség a rendelkezésekre, hogy a kormányprogramban felállított pénzügyi és gazdasági célok teljesülhessenek.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Fotó: Agerpres

Milyen költségek miatt lehet szükség az intézkedésekre?

A tervezet szerint a kormány létrehozna egy Kutatási és Befektetési Alapot, amely hozzávatőlegesen 1 milliárd eurós költségvetésből működne. A tervezet szerint elsősorban infrastrukturális, egészségügyi és oktatási beruházásokat finanszíroznának a pénzből.

Teodorovici elmondta, a következő évben a bértörvény rendelkezéseinek megfelelően fognak növekedni a munkabérek. A pénzügyminiszter azt is megerősítette a rendelet tervezetének bemutatásakor, hogy a nyugdíjpont értéke 2019. szeptember 1-től 15%-kal fog emelkedni, a jelenlegi 1 100 lejről 1 265 lejre. A minimumnyugdíj értéke pedig szintén jövő év szeptemberétől 640 lejről 704 lejre nő.

A pénzügyminiszter megerősítette, hogy a terveknek megfelelően alakul majd a közelkalmazottak béremelése is: 2022-ig minden évben növelni fognak a közalkalmazottak fizetésén úgy, hogy a 2018 decembere és a 2022 elejére meghatározott célszint közti különbség negyedét adják majd minden év elején hozzá a bérekhez. Azt is megerősítette, hogy a pedagógusok béremelését előrehozzák, így az oktatásban dolgozók már 2020-ban megkapják a 2022-re előirányzott fizetésüket.

Miből lesz erre pénz?

Az alapján, amit Teodorovici elmondott, valamint a rendelet-tervezet szerint is úgy tűnik, hogy elsősorban az energetikai cégeken, a bankokon, valamint a telekommunikációs vállalatokon, na meg vélhetően a fogyasztókon próbálják majd begyűjteni az intézkedésekhez szükséges összeget.

Teodorovici elmondta, hogy véleménye szerint az energetkai vállalatok nem járnak el "helyesen Romániával szemben", hiszen jelentős különbség van földgáznál a termelési ár és az értékesítési ár között. Ezért egy évig 68 lej/Mw/h árban korlátozzák az értékesítési árat. Az energetikai cégek viszont nem csak az árak korlátozása miatt járnak rosszul, hanem azért is, mert 3%-os adót vet ki az üzleti forgalmukra. Az Economica.net szerint az intézkedés 2,4 milliárd lej többletbevételt jelenthet a költségvetésnek 2019-ben.

Az egyik legjelentősebb intézkedés a bankokat érintheti. A pénzügyminiszter "kapzsisági adónak" nevezte azt az új adónemet, amelyet a romániai bankközi kamatláb (ROBOR) szintje szerint vetnénenk ki a hitelintézetekre. A bankok a következő rendszerben fizetnék az adót:

  • ha a ROBOR alacsonyabb 1,5%-nál, akkor a kapzsisági adó 0%
  • ha a ROBOR 1,51% és 1,70% között van, akkor 0,20%
  • ha a ROBOR 1,71% és 2,50% között van, akkor 0,40%
  • ha a ROBOR 2,51% és 3,00% között van, akkor 0,60%
  • ha a ROBOR 3,01% és 3,50% között van, akkor 0,90%

A Ziarul Financiar számításai szerint a ROBOR jelenlegi 3,04%-os szintje mellett, és a banki eszközök jelenlegi mérete mellett az új adónem akár 3,6 milliárd lejnyi pluszbevételt is jelentene a költségvetésnek. A bankokra kivetett plusz adóról ugyanakkor Teodorovici is beismerte, hogy azt vélhetően az ügyfelek fogják megfizetni.

A kormány emellett az állami vállalatok által az állami költségvetésnek fizetendő osztalékbefizetéseket is növelte úgy, hogy az állami cégek a meg nem valósuló beruházásaik értékének 35%-át be kell fizetniük az ország büdzséjébe.

Már nem lenne pénz a bér- és nyugdíjemelésekre?

A Ziarul Financiar szerint az intézkedés egyértelműen azt mutatja, hogy a készülő 2019-es költségvetés kiadásait a kormány nem tudná fedezni a jelenleg elérhető pénzügyi forrásokból. Az intézkedés által generált plusz pénzre vélhetően elsősorban a béremelések miatt jelentősen megnőtt állami kiadások miatt van szükség.

Még az intézkedés nyilvánosságra kerülése előtt több energetikai vállalat is "mély aggodalmának adott hangot amiatt, mert a kormány megbélyegzi az energetikai cégeket". Arra számítanak, hogy az intézkedés főleg a kisebb energetikai vállalatok csődjéhez vezet majd.

költségvetéskormányprogram
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális