2018. november 19. hétfõErzsébet
EUR = 4.6650 RON
USD = 4.0855 RON
HUF = 1.4511 RON
GDP-növekedés = 4,0%
Átlagbér = 2688 lej (nettó)
Munkanélküliség = 4,1%
BET = 8,553.77(-0.25%)
Infláció = 5,03%
Alapkamat = 2,25%

Még idén új nyugdíjtörvényünk lehet. Melyek a legfontosabb változások?

Kicsid Attila Kicsid Attila utolsó frissítés: 10:33 GMT +2, 2018. október 31.

Arra mérget vehetünk, hogy rekord sebességgel fog átmenni a parlamenten az új tervezet, úgyhogy nem árt tisztában lenni a legfontosabb változásokkal.


Várhatóan még ebben az évben elfogadja a parlament a nyugdíjtörvény tervezetét. Az augusztusban közvitára bocsátott jogszabály-tervezetről a munkaügyi miniszter, Lia Olguța Vasilescu azt nyilatkozta, hogy a parlament sürgősségi eljárásban szavaz róla. A tárcavezető azt is mondta, hogy a bértörvény példájából kiindulva véleménye szerint egy hónap alatt megszavazzák a tervezetet. A helyzetet persze bonyolíthatja, ha Klaus Johannis államfő nem fogja kihirdetni a törvényt, vagy ha valamely ellenzéki párt megtámadja azt az alkotmánybíróságon.

Legkevesebb 15 év szolgálati idő kell a nyugdíjhoz, és számítani fog a mesteri és doktori képzés ideje is

Kezdjük a tervezet könnyebben emészthető előírásaival. A törvénytervezet szerint az a személy lehet nyugdíjas, aki legkevesebb 15 év szolgálati idővel rendelkezik. Azok, akik a törvény életbe lépésének pillanatában 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, szociális segélyben részesülnek, amelyet egy másik jogszabály szabályoz majd.

A törvénytervezet előírja azt is, hogy nyugdíjba beleszámítanak minden olyan bérjellegű juttatást, pótlékokat, teljesítménybért, 13. fizetést, túlórákat, prémiumokat, díjakat és egyéb bónuszokat, amelyek után társadalombiztosítási járulékot fizettek. A tervezet újdonságai közé tartozik, hogy a mesteri és doktori képzés éveit hozzájárulási időszaknak tekinti az érvényben lévő jogszabályba is belefoglalt egyetemi képzés, sorkatonai szolgálat, rokkantsági nyugdíj, betegszabadság, gyermeknevelési szabadság, fizetett munkanélküli segély időszaka, deportálás, valamint politikai fogság ideje mellett.

Nyugdíjpont
Infogram

Változik a nyugdíj számításának módja

A nyugdíjtörvény tervezetének leglényegesebb része a nyugdíj kiszámításának módját írja elő. A tervezet szerint a nyugdíjpont értéke 2019-ben 1 265 lejre, 2020-ban 1 775 lejre, míg 2021-ben 1 875 lejre emelkedik. A PSD kormányprogramja már korábban is előírta a nyugdíjak ilyen szintű emelkedését, tehát nem ez az igazán fontos újítás, hanem a nyugdíj számításához 2021-től alkalmazott képlet.

Az új nyugdíjkiszámítási képlet szerint a nyugdíj összege egyenlő lesz a nyugdíjas által az évek során összegyűjtött pontok számának és egy referencia értéknek a szorzatával. Ez így elsőre talán bonyolultnak hangzik, de könnyen megérthető, ha a képlet két elemét külön magyarázzuk:

  • Az összegyűjtött pontok számához először ki kell számolni egy alkalmazott havi pontszámát, amelyet úgy kapunk majd meg, hogy az alkalmazott bruttó jövedelmét elosztjuk az országos bruttó átlagbérrel. Az így megkapott havi összegekből éves átlagot számolunk. Az összegyűjtött pontok számát pedig az éves átlagok összege adja.
  • A referenciapont értéke 2021-ben 75 lej lesz. Ezt úgy számoljuk ki, hogy a nyugdíjpont 2021-re előirányzott értékét, vagyis az előbb már említett 1 875 lejt osztjuk a munkaévek átlagos számával, vagyis 25-tel.

Egy példával élve, ha valaki 30 éven át bruttó összegekkel számolva pontosan az átlagbért keresi meg, annak a nyugdíja 30 X 75 lej lesz, vagyis 2 250 lej. Ezt az összeget ugyanakkor 2022-től számítva évente növelnék az infláció mértékével, valamint a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50%-ával annak érdekében, hogy a nyugdíjak értékénél a pénzromlás szintjét és a fizetések emelkedését is figyelembe vegyék.

Változik a mimimumnyugdíjak számítása is

Körülbelül 1 millió nyugdíjast érinthet, hogy változik a minimumnyugdíjak számítási módja is. A 2018 júliusa óta 640 lejre emelt minimumnyugdíjak mértékét a jövőben az aktuális év bruttó minimálbéréből számolják ki. Azok a személyek, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, az országos bruttó minimálbér 45%-át kapják, amelyhez hozzáadnak még 1%-ot minden 15 fölött teljesített szolgálati évért. Azok a személyek, akiknek szolgálati ideje 10 és 15 év közé esik, az országos bruttó minimálbér 40 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még 1%-ot minden 10 fölött teljesített szolgálati évért. Ha valakinek az újraszámolás után nagyobb összegű nyugdíj jön ki, akkor azt fogja megkapni ezután.

A minimumnyugíjaknál alkalmazott új képletet is annak a kiküszöbölésére vezetnék be, hogy a jelenlegi előírások semmilyen különbséget nem tesznek két olyan nyugdíjas között, akik a garantált minimumnyugdíjra jogosultak, de jelentős az eltérés a szolgálati évek között. (A törvény megalkotói szerint például igazságtalan, hogy ha valaki 35 évet dolgozott alacsony fizetésért, akkor ugyanannyit kapjon, mint egy olyan személy, aki szintén a minimumgyugdíjra jogosult, de csak 12 éves szolgálati idővel rendelkezik.)

A törvény garantálja, hogy egyetlen nyugdíj sem fog csökkenni

A törvénytervezet leszögezi, hogy egyetlen jelenlegi nyugdíj összege sem csökkenhet. Ha az újraszámolás után kisebb összeg jön ki, mint amit most kézhez kap a kedvezményezett, továbbra is a jelenlegi nyugdíját folyósítják - emelte ki megkeresésünkre Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, a képviselőház munkaügyi- és szociális bizottságának titkára.

A képviselő elmondta, kétségtelen, hogy szükség van új jogszabályra, hiszen az utoljára 2011-ben módosult nyugdíjtörvény az elmúlt években folyamatos toldozgatásnak-foldozgatásnak volt kitéve. Részben ezzel is magyarázható, hogy számos érintett teljesen eltérő feltételek mellett ment nyugdíjba, annak függvényében, hogy éppen melyik rendelkezés volt érvényben abban az időben.

A képviselő azt is elmondta, hogy bár a tervezetben vannak jó rendelkezések, de lehet azonosítani olyan területeket, amelyek még nincsenek lefedve, vagy legalábbis megkérdőjelezhető rendelkezéseket tartalmaznak. Példaként a rokkantsági nyugdíjról szóló rendelkezéseit hozta fel az új nyugdíjtörvénykönyvnek. "Véleményem szerint nem normális, hogy a rokkantsági nyugdíj esetében az érintettnek kumulatív módon több feltételnek is meg kell felelnie. A jelenleg érvényben levő törvény szerint, ha valaki 15 évnél alacsonyabb régiség mellett veszítette el a munkaképességét, akkor proporcionálisan a kora, valamint a ledolgozott évei függvényében számolták ki, hogy mekkora nyugdíjra jogosult. Erre az új nyugdíjtörvény szerint nincs lehetőség, hanem egy olyan szociális juttatási támogatási törvényt készítenének inkább, amelyben ezek le lesznek fedve" - mondta Csép Éva Andrea.

A törvénytervezet esetében az előrehozott nyugdíjat szabályozó rendelkezések is egy vitatott pontnak számítanak. Az érvényben levő jogszabályok szerint, amennyiben megvan a szükséges hozzájárulásos időszak, 5 évvel hamarabb lehet előrehozott nyugdíjba menni. Az előrehozott nyugdíj ugyanakkor úgynevezett penalizálással, büntetéssel jár, amelynek részeként a nyugdíjból bizonyos összeget levonnak amiatt, hogy az érintett hamarabb megy nyugdíjba. A politikus rámutatott, az új tervezet az előrehozott nyugdíjak esetében jelentős változást hoz abban a tekintetben, hogy amennyiben valaki a korábbi nyugdíjazás mellett dönt, akkor az így kiszabott penalizálást "viszi magával élete végéig", a nyugdíját nem fogják újraszámolni a rendes nyugdíjkorhatár elérésénél.

Csép Éva Andrea, fotó: rmdsz.ro

Újra kéne gondolni az anyák nyugdíjazását és a fakultatív befizetéseket is

Csép Éva Andrea szerint a tervezetben újra kellene gondolni azt a részt is, amely a három gyermekes anyák előrehozott nyugdíjazásáról rendelkezik. A tervezet szerint ugyanis a legalább három gyermeket szülő, és ezeket a gyermekeket legalább 16 éves korukig nevelő anyák opcionálisan választhatják, hogy 6 évvel korábban menjenek előrehozott nyugdíjba akkor, ha megvan a 15 éves hozzájárulási időszakuk. "Ha a hat évvel korábbi nyugdíjazás mellett döntenek, akkor az az időszak nem fog beleszámolódni a nyugdíjba. Miért nem gondolunk arra, hogy ezeknek az anyáknak is adjunk egy plusz juttatást, attól függetlenül, hogy élnek-e az előrehozott nyugdíj lehetőségével?" - tette fel a kérdést a politikus, aki a Spanyolországban alkalmazott rendszert hozta fel példaként, ahol az anyák nyugdíjpontjának értéke növekedik akkor, amikor nyugdíjazzák őket.

Pozitív változásnak tűnik, hogy a törvénytervezet fenntartja a fakultatív járulékfizetés lehetőségét, azzal a módosítással, hogy míg eddig csak öt egymást követő évet lehetett visszamenőleg befizetni, a jövőben, ötéves korlátig, bármelyik nem kontributív időszak befizethető. A befizetés több részletben is történhet, de ez nem tarthat a szerződés megkötésének pillanatától számított egy évnél tovább. Ha ez alatt nem fizették be a teljes összeget, a befizetett részösszeget tekintik hozzájárulásnak. A képviselő itt arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a jelenlegi rendelkezések értelmében ezeket a befizetéseket a minimálbér alapján számolják, az új törvény-tervezet szerint a minimum összeg az átlagbér lesz, ami jelentős emelésnek számít, és így szintén megkérdőjelezhető - mutatott rá.

nyugdíjnyugdíjas
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális